A KSH szerint szeptemberben nem emelkedtek az árak

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte szerda reggel a KSH. Eszerint az fogyasztói árindex harmadik hónapja változatlan, ami arra utal, hogy megállt az infláció emelkedése. Ennek egyik oka lehet az elmúlt hetekben folyamatosan erősödő forint, ami az importárakon keresztül mérsékelte a belföldi árakat. (Ebbe a forinterősödő trendbe rondított bele Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn, aki egy konferencián olyan kijelentés tett, hogy a jegybanknak ideje lenne kamatot csökkenteni. A piacok rögtön idegessé váltak és egy nap alatt 1,2 százalékot gyengül a forint.)

Az eurózóna inflációja szeptemberben 2,2 százalék volt – vagyis a fele a magyar áremelkedési ütemnek, amely még mindig az EU országok első harmadában van. Ráadásul a kormányzati intézkedések akár 1,5 százalékponttal is mérsékelhetik az inflációt a jegybank és a független szakértők becslése szerint. Ezek az intézkedések most lefojtják az áremeléseket, de ha kifutnak az árrésstopok és az „önként vállalt” áremelési korlátozások, akkor az egyszeri inflációemelkedést hozhat.

Ezen belül az élelmiszerárak 0,2 százalékkal csökkentek egy hónap alatt, aminek valóban voltak érzékelhető jelei a nagyobb üzletláncok polcain, elsősorban a megszaporodó akciók képében. A KSH szerint azonban elsősorban az idényáras élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek) egyhavi 4 százalékos árcsökkenése húzta le az élelmiszer-árindexet. A száraztészta ára 2,0, a péksüteményeké 1,3, a tejé, valamint a vajé, vajkrémé 0,7-0,7, a rizsé 0,6 százalékkal csökkent. Ezzel szemben az iskolai étkezésé 2,1, az óvodai, bölcsődei étkezésé 1,4, a tojásé 1,3, a gyümölcs-, zöldségléé 1,1, a tejtermékeké 0,8 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 1,5 százalékkal. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára – a szezonális hatások miatt – 6,3 százalékkal mérséklődött. A járműüzemanyagok, valamint a gyógyszer, gyógyáruk 0,4-0,4 százalékkal drágultak.

A fenti változások eredményeként a 12 havi árindex 4,3 százalék volt szeptemberben, csakúgy mint augusztusban és júliusban is. Egy év alatt az élelmiszerek átlagos fogyasztói ára „csak” 4,7 százalékkal emelkedett – ez jelentős csökkenés az augusztusban mért 5,9 százalékhoz képest. Ezen belül a csokoládéé, kakaóé 19,2, a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, az édesipari lisztesáruké 13,1, a gyümölcs-, zöldségléé 11,9, a büféáruké 9,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 9,2 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 19,6), az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4-8,4 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,0, a liszté 12,0, a tejtermékeké 8,4, a cukoré 8,2, a párizsi, kolbászé 7,7, a tejé 7,4, a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött.

(Valójában a vezetékes gáz egy fillérrel sem drágult, a 23 százalékos áremelkedést a KSH hibás módszertana okozza, ami nem tud mit kezdeni kéttarifás árrendszerrel.)  

A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,9, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,5, a lakásjavítás és -karbantartás 9,4, a lakbér 9,3, a sport, múzeumi belépők 8,8, az egészségügyi szolgáltatások 8,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, az új személygépkocsik 1,8 százalékkal kerültek többe. A jármű üzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4 százalékkal drágultak – közölte a KSH.