Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte szerda reggel a KSH. Eszerint az fogyasztói árindex harmadik hónapja változatlan, ami arra utal, hogy megállt az infláció emelkedése. Ennek egyik oka lehet az elmúlt hetekben folyamatosan erősödő forint, ami az importárakon keresztül mérsékelte a belföldi árakat. (Ebbe a forinterősödő trendbe rondított bele Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn, aki egy konferencián olyan kijelentés tett, hogy a jegybanknak ideje lenne kamatot csökkenteni. A piacok rögtön idegessé váltak és egy nap alatt 1,2 százalékot gyengül a forint.)
A KSH által mért 4,3 százalék ugyan stagnálást jelent, de uniós összehasonlításban még mindig magas.
Az eurózóna inflációja szeptemberben 2,2 százalék volt – vagyis a fele a magyar áremelkedési ütemnek, amely még mindig az EU országok első harmadában van. Ráadásul a kormányzati intézkedések akár 1,5 százalékponttal is mérsékelhetik az inflációt a jegybank és a független szakértők becslése szerint. Ezek az intézkedések most lefojtják az áremeléseket, de ha kifutnak az árrésstopok és az „önként vállalt” áremelési korlátozások, akkor az egyszeri inflációemelkedést hozhat.
A KSH mérése szerint egy hónap alatt nem változtak az árak, vagyis az egyhavi infláció nulla százalék volt.
Ezen belül az élelmiszerárak 0,2 százalékkal csökkentek egy hónap alatt, aminek valóban voltak érzékelhető jelei a nagyobb üzletláncok polcain, elsősorban a megszaporodó akciók képében. A KSH szerint azonban elsősorban az idényáras élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek) egyhavi 4 százalékos árcsökkenése húzta le az élelmiszer-árindexet. A száraztészta ára 2,0, a péksüteményeké 1,3, a tejé, valamint a vajé, vajkrémé 0,7-0,7, a rizsé 0,6 százalékkal csökkent. Ezzel szemben az iskolai étkezésé 2,1, az óvodai, bölcsődei étkezésé 1,4, a tojásé 1,3, a gyümölcs-, zöldségléé 1,1, a tejtermékeké 0,8 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 1,5 százalékkal. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára – a szezonális hatások miatt – 6,3 százalékkal mérséklődött. A járműüzemanyagok, valamint a gyógyszer, gyógyáruk 0,4-0,4 százalékkal drágultak.
Zuhan a forint Nagy Mártonnak az MNB függetlenségét karcolgató nyilatkozata miattA fenti változások eredményeként a 12 havi árindex 4,3 százalék volt szeptemberben, csakúgy mint augusztusban és júliusban is. Egy év alatt az élelmiszerek átlagos fogyasztói ára „csak” 4,7 százalékkal emelkedett – ez jelentős csökkenés az augusztusban mért 5,9 százalékhoz képest. Ezen belül a csokoládéé, kakaóé 19,2, a tojásé 18,2, a kávéé 17,6, az édesipari lisztesáruké 13,1, a gyümölcs-, zöldségléé 11,9, a büféáruké 9,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 9,2 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 19,6), az étolajé, valamint a házon kívüli étkezésé 8,4-8,4 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,0, a liszté 12,0, a tejtermékeké 8,4, a cukoré 8,2, a párizsi, kolbászé 7,7, a tejé 7,4, a sertéshúsé 4,5 százalékkal mérséklődött.
A háztartási energiáért 10,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,4, az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult.
(Valójában a vezetékes gáz egy fillérrel sem drágult, a 23 százalékos áremelkedést a KSH hibás módszertana okozza, ami nem tud mit kezdeni kéttarifás árrendszerrel.)
A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,9, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,5, a lakásjavítás és -karbantartás 9,4, a lakbér 9,3, a sport, múzeumi belépők 8,8, az egészségügyi szolgáltatások 8,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, az új személygépkocsik 1,8 százalékkal kerültek többe. A jármű üzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4 százalékkal drágultak – közölte a KSH.
Zuhan az ipari termelés, az NGM a Tiszára és Brüsszelre mutogatAz inflációt nem sikerült még teljesen megzabolázni
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nagyjából megmaradtak elmúlt hónapokban látott dinamikák. “Kedvező, hogy az élelmiszeráraknál lassulás látható, sőt, havi szinten még csökkentek is. A szolgáltatásoknál is látszik egy mérséklődő dinamika, de még mindig viszonylag magas szintű áremelkedés jellemzi ezeket, éves szinten ugyanis 5,9 százalékkal drágultak. Pozitívum, hogy az erős forint érezteti a hatását, mivel a tartós fogyasztási cikkek ára éves szinten mindössze 2,5 százalékkal nőtt - tette hozzá
A szakember szerint az inflációt nem sikerült még teljesen megzabolázni, hiszen az éves maginfláció még 3,9 százalékos drágulást mutat, ami egyezik az előző havi adattal és éppen csak az MNB toleranciasávján belül van. Nem szabad elfeledkezni a kormányzati árrésstopok hatásáról sem, hiszen azok nélkül nagy valószínűséggel 5 százalék feletti inflációs adatok születnének.
Németh Dávid a jelenlegi kilátások szerint arra számít, hogy a következő két hónapban 4 százalék felett lehet az éves infláció, de decemberben már 3,7 százalék környékére lassulhat. A jövő év elején pedig a 3 százalékos szintre mérséklődhet a drágulás üteme, sőt, akár átmenetileg benézhet ez alá is.
