A Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai szerint az államháztartás első negyedévi hiánya március végén elérte a 2554 milliárd forintot – ez az egész évre tervezett 4123 milliárd forint 62 százaléka, miközben az időarányos hiány épp 25 százalék lehetne. Csak márciusban a deficit 831 milliárd forint volt, ami egyrészt meghaladja az időarányosan elfogadtató mértéket, másrészt ez minden idők második legmagasabb márciusi hiánya: ennél magasabb a deficit csak a 2022 márciusában – a nagy választási pénzszórás közepén – volt, akkor egy hónap alatt 876 milliárd forinttal haladták meg a kiadások a bevételeket.
Az NGM közleménye szerint a mostani márciusi hiány oka, hogy egyes adóbevételek elmaradtak a szokásostól, ami az eltérő fizetési határidőkkel magyarázható. Másrészt a kiadási oldalon jelentős összegű kifizetésre került sor – az elmúlt évekhez hasonlóan – az állami közösségi szolgáltatásoknál, valamint a közüzemi szolgáltatásoknál. Ez utóbbi a rezsivédelmi támogatások – téli hónapokhoz köthető – kifizetésével hozható összefüggésbe. Ugyanakkor az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 11,6 százalékkal magasabban teljesültek. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1 553,7 milliárd forint volt, amely 312,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél – írta az NGM.
Nem érheti sem az elemzőket, sem a piacokat meglepetésként, hogy az év első felében az időarányosnál jóval magasabb lett a hiány, hiszen az éve első hónapjaira időzítette a kormány az idei államadósság lejáratok jelentős részét. A következő hónapokban még lesznek nagyobb kamatkifizetések, de a második félévben lecsengenek ezek a kiadások.
Ez alapján akár elfogadható is lenne az év elején a kiugró hiány, ám ehhez az kellene, hogy az év második felében a kormány visszafogja kiadásait és a növekedés beindultával a bevételek is nőjenek.
Ezzel szemben a kormány már az idén megkezdi a választási osztogatásokat: júliustól 50 százalékkal megemeli a családi adókedvezmény mértékét, majd októbertől bevezetik a háromgyerekes nők teljes adómentességét. A két tétel csak az idén mintegy 130-150 milliárd forintos többletkiadással jár. Eközben a várt gazdasági növekedés beindulása elmarad, a kormány 3,4 százalékról 2,5 százalékra csökkentette az idei várható GDP-bővülést, ám az USA vámokat is ide számítva reálisabb 1-1,5 százalékos növekedéssel számolni az idén – ez 2 százalékkal lassabb növekedés a tervekhez képes, éves szinten 800 milliárdos adókiesést jelent. Ezek alapján egyelőre nem biztatóak a költségvetési folyamatok, a választási osztogatás miatt 2026-ban további egyenlegromlás várható.
Az egyszeri kiadások húzták fel a hiányt, februárban az időarányosnál magasabbak voltak a kiadásokOrbán jó híre, a hiányt növelő kamatfizetés2024 is a hiány éve volt Magyarországon, öt éve nem sikerül teljesíteni a költségvetési törvény előírásait