Nem annyira az árrésstop, inkább a benzinárak csökkenése húzta le az inflációt

Nagyot csökkent az infláció márciusban, az árak 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg februárban még 5,6 százalékkal nőttek az árak. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a vártnál nagyobb mértékben csökkent az infláció márciusban. Ez az első lépés a jó irányba, de feltehető, hogy az árrésstop hatása ebbe az adatba még nem épült be teljesen, így várhatóan áprilisban is kedvező adatot láthatunk majd, ami csökkenti a nyomást az MNB-n. A monetáris politika mozgásterének növekedése mindenképpen kedvező, mert a növekvő globális bizonytalanság nem kedvez a lakossági fogyasztásnak, ami pedig a gazdasági növekedés egyetlen motorja maradt – mondta Kiss Péter.

A MBH Bank elemzői – Árokszállási Zoltán, az elemzési centrum vezetője és Balog-Béki Márta tőkepiaci elemző – szerint a kormányzati kiskereskedelmei árréskorlátozások márciusban még nem hathattak teljes mértékben, ám áprilisban már a hatás teljes körű lesz. Az elemzők szerint a márciusi tapasztalatok biztatóak abból a szempontból, hogy az árrésstop hatálya alá tartozó élelmiszereknél mért árcsökkenés mellett nem érkezett hasonló mértékű áremelés más termékeknél a kiskereskedelmi veszteségek ellensúlyozására.

A bázishatás és az árrésstop miatt áprilisban akár 4 százalék alatt maradhat az éves infláció. Az árrésstop eddigi eredményei, illetve a telekom és pénzügyi szolgáltatások oldaláról várható árcsökkenés miatt a mai adattal megnőtt a valószínűsége, hogy idén éves átlagban 5 százalék alatt maradjon az infláció – fogalmaztak az MBH Bank elemzői.

Első ránézésre akár azt is mondhatnánk, hogy kellemes meglepetést okozott a márciusi infláció, hiszen a várakozásokhoz képest alacsonyabb lett a mutató. Ugyanakkor a kormányzati kommunikáció már korábban jelezte, hogy meglátásuk szerint márciusban 5 százalék alá csökkenhet a mutató. Az más kérdés, hogy ennek oka (egyelőre) nem az árrésstopban keresendő. Márciusban havi alapon nem változott az átlagos árszínvonal, ami a tavalyi bázis mellett azt jelentette, hogy az éves inflációs ráta jelentősen fékeződött, méghozzá 4,7 százalékra – írta elemzői kommentárjában Virovácz Péter.

Az ING Bank vezető elemzője szerint a részletek alapján a visszafogottabban alakuló áremelkedési ütem részben az élelmiszerek változatlan egyhavi árszínvonalának köszönhető. Itt szezonálisan egyébként erősebb áremelkedéssel szoktunk találkozni márciusban, tehát részben már érezhető volt az árrésstop hatása. Az egyes tételeknél megfigyelhető, akár 10 százalékos árcsökkenés azt jelzi, hogy vagy felülsúlyozta a KSH a felmérési időszak végén gyűjtött adatokat, vagy áprilisban az eddig gondoltnál is nagyobb lehet az árcsökkenés az élelmiszerek körében, tekintve, hogy addigra immáron a teljes hatás kimutatható lesz.

Az igazi meglepetés azonban nem elsősorban az élelmiszerek körében keresendő, sokkal inkább a szolgáltatásoknál. Itt ugyanis az előző hónapokhoz képest marginálisra csökkent a havi drágulás üteme (0,3 százalékra). Ráadásul nem arról van szó, hogy egy vagy két szolgáltatástípus esetében volt nagy áresés, hanem egy általános fékeződés tapasztalható. Ezzel szemben némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek nagyobb mértékben drágultak a vártnál és a ruházkodási cikkek szezonális áremelkedése is erősebb volt a szokásosnál.

Ami az éves bázisú indexeket illeti, az infláció 0,9 százalékpontos lassulása mögött három fő tétel éves áralakulása húzódik meg: a szolgáltatások és az üzemanyagok 0,4-0,4, valamint a háztartási energia 0,1 százalékpontos negatív hozzájárulása.

Virovácz Péter szerint nagy kérdés, hogy a lakosság mint érez meg a KSH által mért inflációcsökkenésből, pontosabban az elkövetkező egy-két hónapban a vásárlók inflációs várakozása az árszabályozás révén képes lesz-e csökkenni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy mivel a kormányzati intézkedés, az árrésstop csak átmeneti jellegű, így sem az érzékelt, sem pedig a várt inflációt nem töri le. Különösen akkor, ha a fogyasztók emlékében még élénken él a korábbi árszabályozás nem szándékolt mellékhatása: más termékek jelentős áremelkedése. Mindazonáltal az mindenképpen biztató, hogy a szolgáltatások inflációs alapfolyamata is fékeződni látszik.

A márciusi inflációs adat következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó előrejelzését. Az év hátralévő részében vélhetően 4,0-5,5 százalék között hullámzik majd a ráta. Éves átlagban pedig 5 százalék körüli inflációval számolhatunk. A mostani globális piaci fluktuáció és a kereskedelmi háború hatása jelenlegi megítélésünk szerint kiegyensúlyozott rövid távú inflációs kockázatot hordoz. A forint gyengülése révén felfelé mutató és az energiahordozók árának beszakadása miatt lefelé mutató nyomás kiegyenlítheti egymást – vélekedett Virovácz Péter.

Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint a márciusi inflációcsökkentést részint az üzemanyagok, másrészt a szolgáltatások áralakulása magyarázza.

Az elkövetkezendő hónapokat a kormányzati intézkedések hatásai fogják dominálni: az élelmiszerek után a piaci szolgáltatások is úton vannak a központi árszabályozás felé. Jelentős kérdőjel, hogy a már érvényben lévő és beharangozott regulák meddig maradhatnak fent: amennyiben hosszabb távon, akár jövő évig velünk lehetnek, akkor az lefelé mutató kockázatot jelent az inflációban. Ezzel szemben az amerikai kormányzat vámháborúja érdemi árnyomást hozhat főként a tartós fogyasztási cikkeket illetően. Ebben a rendkívüli helyzetben, amit az elmúlt napokban látunk, egy stabil pont van perpillanat: az 5,7 százalékos maginfláció nyomán a monetáris politikának továbbra sem kell kamatcsökkentésben gondolkodnia – vélekedett Nagy János.