Februárban az élelmiszerárak átlagos drágulása a KSH adatai szerint 7,1 százalékra gyorsult, a kormány márciusban az élelmiszer-inflációt már tíz százalékra várta – legalábbis nemrég még erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, mi több, ezzel indokolta a kiskereskedelmi cégek árrésének korlátozását.
A miniszter a héten már azt mondta, hogy márciusban az élelmiszer-infláció 7 százalék körül maradt, ugyanis az árrésstop visszarántotta az áremelések ütemét, és áprilisban az élelmiszerboltokban a drágulás pedig 4 százalékra csökkenhet. (Ezzel együtt könnyen lehetséges, hogy amikor április 8-án a KSH nyilvánosságra hozza a márciusi inflációs adatokat, abban az élelmiszerek 10 százalék körüli értékkel szerepelnek majd: ennek oka, hogy az árrésrendelet március 17-én lépett hatályba, a KSH pedig az árak összeírását a hónap első 20 napján végzi, vagyis az árrésstop hatása csak néhány napra korlátozódott.)
Eurostat: Februárban is maradt Európa-rekorder a magyar inflációBárhogy is alakul a játék a számokkal, az árrésstop valójában nem állítja meg tartósan az élelmiszerárak emelkedését. Ugyanis a mostani drágulást – a kormány állításával szemben – nem a kereskedők profitéhsége, hanem a világpiaci folyamatok fűtik.
A jelenlegi áremelkedési hullám ugyanis a világpiacon már 10 hónapja tart, és ez az elsődleges forrása a fogyasztói árak emelkedésének, különösen tej és tejtermékek, valamint a növényi olajok esetében – állapítja meg Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei első Inflációs jelentése. A két termékcsoport világpiaci árának emelkedése a hazai fogyasztói árakba is beépült:
a tej fogyasztói ára 23, a tejtermékeké 12, az étolajé pedig 27 százalékkal nőtt 2024. március óta. Ez a három termékkör a teljes magyar élelmiszerár-emelkedés több mint harmadát magyarázza
– jegyzik meg a jegybanki szakértők.
Az MNB megállapítása szerint a hazai élelmiszer-infláció - a hosszú távú tapasztalatok alapján - érzékenyebben reagál a nemzetközi hatásokra, mint a régió más országainak árindexe. Az EU-s átlagos élelmiszer-infláció 1 százalékpontos emelkedésére a hazai élelmiszerár-index 2,3 százalékponttal gyorsult az ezredforduló óta felvett adatok alapján.
Ez a régió legmagasabb mutatója:
Szlovákiában 1,5, Csehországban és Romániában 1,3, Lengyelországban pedig 1,2 az arány.
Ennek az okai összetettek: A hazai élelmiszerárak jelentős változékonyságának legfontosabb okai között lehet az élelmiszeripar magas energiaintenzitása és alacsony termelékenysége. A magyar élelmiszeripar a legenergiaigényesebb az Európai Unióban:
263 kilotonna olajegyenértékes (ktoe) energiát használt fel ezer euró hozzáadott érték előállításához 2022-ben, ami meghaladta az európai átlag kétszeresét.
Emellett a hazai élelmiszeripar termelékenysége európai összevetésben alacsony, az uniós rangsorban az utolsó előtti
– állítja az MNB.
A jegybank elemzői diszkréten hallgatnak róla, de a GKI Gazdaságkutató elemzői – Grenczer Máté és Molnár László – rámutattak, hogy a magyar áramárak még ma is 20-30 százalékkal magasabbak (a lakossági támogatások keresztfinanszírozása miatt), mint az uniós átlagárak, ami mind a mezőgazdasági, mind az élelmiszeripar energiaköltségeit tovább növeli. (Vagyis nem csak sok, de drága energiát használnak a magyar cégek, ezzel a lakosság a rezsicsökkentést a magasabb élelmiszerárakban (is) megfizeti – a szerk).
A GKI elemzői szerint növelték a hazai agrárium és élelmiszeripar költségeit
a hatósági díjak emelkedése,
a csomagolóanyagok és az üzemanyagok költségnövekedése,
az élelmiszeripari csomagolóanyagokra kivetett EPR-díjainak – amit a magyar kormány állapított meg - akár 3-10-szeres növekedése,
s nem mellékesen a bérköltségek emelkedése,
valamint az élelmiszer-kiskereskedelem túlnyomóan nagy részét lebonyolító nagy nemzetközi láncokra kivetett kiskereskedelmi adó.
Ezen túlmenően drágult a raktározás, illetve a gyengébb euróárfolyam miatt az importált élelmiszerek is többe kerülnek – írták a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzői.
A jegybank szerint az árrések korlátozása átmenetileg csökkenti az élelmiszerek fogyasztói árát, ám előretekintve az élelmiszerek esetében az emelkedő világpiaci árak folytatódó begyűrűzésére számítanak, amit átmenetileg visszafog az élelmiszer-árrések korlátozása. Várakozásaik szerint az élelmiszer-infláció áprilisban átmenetileg 4 százalék alá mérséklődik. Az intézkedés kivezetését, valamint az árrések fokozatos helyreállását és átrendeződését követően az élelmiszer-infláció ismét emelkedni fog, de az MNB által figyelembe vett termékkosárra nézve 7 százalék alatt marad. A termékkör tartós dezinflációja a világpiaci hatások kifutását követően, a nyár végétől kezdődhet meg – írják az MNB elemzői.
Az Orbán-kormány szerint átlagosan 17,7 százalékkal csökkent az árrésstopos élelmiszerek ára„Az Orbán-kormány akkor tenné igazán boldoggá az embereket, ha csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját, és kötelezné a boltokat, hogy azt alkalmazzák is”Inflációs utóhatások
Az inflációs utóhatásokra figyelmeztetett Udvardi Attila, a GKI kutatója a cég egy másik tanulmányában, mondván az árrésstop hatása az inflációra nagy valószínűséggel csak addig tart, amíg az intézkedés érvényben van; kivezetésekor pedig az árak gyors korrekciója következhet. Gazdaságpolitikai szempontból pedig kényszer szülte, rövid távon indokolható döntésről van szó, mintsem fenntartható stratégiáról. Ahhoz, hogy az infláció érdemben csökkenjen és a fogyasztás fenntartható módon bővüljön, a makrogazdasági egyensúly helyreállítására, a bizalom erősítésére és a piaci verseny ösztönzésére van szükség. Az árrésstop lehet a tűzoltás eszköze egy krízishelyzetben, de a hosszú távú „tűzmentes” állapotot csak mélyebb reformok és felelős gazdaságpolitika teremtheti meg – fogalmaz Udvardi Attila.
Elmaradnak fejlesztések, veszélyben a létszám
Ha a március 17-től bevezetett árrésstop az eredetileg tervezett időpontban, május végével nem futna ki, illetve hosszú távon fennmaradna – amire most még minden esély megvan -, az igen sok, akár ezres nagyságrendben veszélyeztetné a kereskedelemben dolgozók munkahelyét - vélekedett több lapunk által megkérdezett, kereskedelemben jártas szakember. A vállalatok ugyan számos, a szabályozás alá nem eső termék esetében megemelték vagy emelik majd az árakat – magyarázta egyikük -, ezzel azonban nem fednek le minden kiesét. Becslésük szerint
társaságonként változó mértékű, néhány százmilliótól akár az egymilliárdot bőven meghaladó szintig terjedő veszteségről is szó lehet.
Ezt a tulajdonosok aligha nézik majd jó szemmel – magyarázta egyikük - különösen, hogy a nagy cégeknek 4,5 százalékos kereskedelmi különadót is fizetni kell. A feszültséget csak növeli, hogy az intézkedést a kormány szinte egyik pillanatról a másikra vezette be, tervezni nem lehetett vele. Ha ez a veszteség a tervekben szereplő számokhoz képest tartósnak mutatkozik, akkor a működési költségeken igyekeznek majd faragni. A veszteség egy része az idei fejlesztések visszafogásával is kompenzálható, de eljöhet a pillanat,
amikor a dolgozói állomány kerül terítékre és a leépítés cégenként akár több száz főt is érinthet
– magyarázták.
Elbocsátásokat hozhat az Orbán-kormány árrésstoprendelete a vidéki élelmiszerüzleteknélAz év végén, jövő év elején egy újabb nyomás nehezedik majd a vállalatokra: A tavaly év végén a kabinet nyomására megkötött hosszútávú bérmegállapodásban ugyanis 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra emelkedő minimálbért rögzítettek. A kereskedelemben ugyan jellemzően minimálbér feletti szinteket fizetnek, ám elvárás lesz a dolgozói állomány részéről, hogy ezzel összhangban történjen a 2026. évi bérrendezés egy-egy vállalatnál. A tervektől amúgy is elmaradó, sőt jónéhány láncnál már veszteséget mutató eredmények árnyékában ez nehezen teljesíthetőnek tűnik, vagy csak további költségcsökkentéssel, netán leépítéssel megvalósítható.
A témában az Országos Kereskedelmi Szövetséget is kerestük, ám létszámkérdésekbe nem mentek bele, markáns véleményt nem fogalmaztak meg. Rámutatnak azonban, hogy az élelmiszer kiskereskedők nagy része vesztességgel vagy csökkenő nyereséggel működik, így saját forrás felhalmozása erősen korlátozott. Ebben az esetben a fejlesztéseket is el kell halasztani, aminek a kárát végső soron a vásárlók is megtapasztalják.
Arra a kérdésünkre, hogy az árrésstop alatt az érintett termékek kínálatát fenn tudják-e tartani a cégek, úgy reagált a szervezet,
hogy rendelet május 31-ig van hatályban, addig jelentkezhetnek ugyan nehézségek, ám ezen időszakon belül hosszabb áruhiánynak még kicsi a kockázata.
Hozzátették, fontos, hogy az érintett termékcsoportokhoz kapcsolódó ellátási láncokban minden beszállító felelős magatartást tanúsítson, azaz ne emelkedjenek a beszerzési árak, mert az OKSZ szerint csak így van esély a visszatérni a piaci alapú árazásra. ÁBRAHÁM AMBRUS
Nagy Márton: Ha kell, akkor árstop is leszÚjabb inflációs sokk felé rohan Magyarország, az Orbán-kormány belenyúl a bolti árakbaAz árrésstop hosszú távon fenntarthatatlan
Az árrésstop hosszútávú hatásaival kapcsolatban szinte az összes érintett vállalatot kerestük, ám rendre az OKSZ-hez továbbítottak. A CBA viszont válaszolt felvetéseinkre és kifejtették: az árréstop hosszú távon bizonyosan nem fenntartható. Bíznak abban, hogy az intézkedés már rövid távon eléri a megfelelő eredményt, mert amennyiben az hosszú ideig tart, úgy visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai kereskedelemben. Ugyanis a magyar üzletláncok, így a CBA franchise rendszere is zömében szupermarketeket, kényelmi üzleteket üzemeltet, melyeknél az árrésstoppal érintett termékek részaránya lényegesen magasabb, mint a multinacionális konkurenseknél, így ezek az érintett üzletek csak jelentős veszteséggel tudnak üzemelni. Ha a magyar tulajdonú szereplők bezárni kényszerülnek, akkor ezzel veszélybe kerülhet a lakóhelyekhez közeli üzletek működése, illetve a kisebb települések ellátása, valamint szűkülne a hazai beszállítók, termelők, gyártók piaca is. Fontos kiemelni - jegyzik meg -, hogy az árrésstop bevezetésére nem kötelezett kisebb kereskedők sem tudják függetleníteni magukat a rendelkezés hatása alól, hiszen amennyiben az áraikat nem mérséklik, akkor azzal elveszíthetik a vásárlóikat, amely a tönkremenetelükhöz vezethet.
A veszteségeket firtató kérdésünkre kifejtették, hogy az vállalkozásonként eltérő, de mindenhol jelentős. Egyetértenek azzal, hogy a lakosságot meg kell védeni a magas inflációtól, ugyanakkor ennek megfékezése csak akkor lehet hatékony, ha a piaci szereplők mindegyike tesz lépéseket ennek érdekében. A kiskereskedelmi szektor önmagában az inflációs folyamatokat nem tudja nagymértékben befolyásolni az élelmiszereket előállító és beszállító vállalatok együttműködése nélkül. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a beszállítói kör részéről több termékkört érintő áremelési kezdeményezés van folyamatban. A CBA ezeket visszautasítja, ezzel a termékek drágulását kívánják megfékezni – írták.
