Nem a gazdaság nőtt, hanem a bizonytalanság, ami kihat 2026-ra is

A harmadik negyedévben éves alapon 0,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, a GDP értéke, az idei második negyedhez képest pedig nem változott, vagyis a magyar gazdaság stagnált a KSH részletes adatai alapján.

A KSH adatai szerint a III. negyedben az építőipar nőtt érdemben (2,6 százalékkal), ezen felül növekedést a bankszférában (3,8) a vendéglátásban (3), az oktatásban (2,9) és az egészségügyben mértek, ahol 2,3 százalékkal volt magasabb a hozzáadott érték. Ezzel szemben az ipar teljesítménye 1,7 százalékkal csökkent, a mezőgazdaság 6,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos szakához képest. A felhasználási oldalon a lakosság fogyasztási kiadásai 2,6 százalékkal emelkedtek, ám kormánytól kapott támogatások már csökkentek, ez pedig lassította a fogyasztás növekedését. Szintén visszaestek a beruházások 3 százalékkal, a külkereskedelem 3,3 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést, így egyedül a készletek – állítólagos – növekedése húzta a magyar gazdaságot.

 A részletes adatokat látva a bizonytalanság és a kétségeink nőttek a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatban, ugyanis ami növekedés volt, azt nem a fogyasztásnak, nem a beruházásoknak, hanem az úgynevezett készletváltozásnak volt köszönhető, ami önmagában is rejtélyes, de rámutat arra, hogy növekedést nem klasszikus motorok húzzák. Az elmúlt negyedévekben a magyar gazdaságot kizárólag a lakossági fogyasztás növekedése húzta, ám a III. negyedéves adatok arra utalnak, hogy a a fogyasztásnövekedés is lassult, ami meglepő hír az elmúlt időszakban végbement bérnövekedés és például a családi adókedvezmények 50 százalékos emelésének ismeretében. A 2,6 százalékos fogyasztási növekedés is lassulásra utal, ugyanis ez szám alacsonyabb az előző negyedévekben mért növekedésnél. További borús jelző, hogy a lakosság fogyasztása gyakorlatilag stagnált a második negyedhez képest is. A háztartási fogyasztásnövekedés lassulása intő jel, hisz a beígért osztogatások fényében nem ezt vártuk, a lakossági óvatosabb mint gondolnánk – fogalmazott a kutató.

Palócz Éva elmondta, hogy ezek fényében már nem csökkentik tovább az idénre adott gazdasági előrejelzésüket, így éves szinten 0,4 százalékos növekedést vár a Kopint-Tárki, de lefele mutató kockázatok jól azonosíthatók. Könnyen lehetséges, hogy az idei növekedés kisebb lesz ennél, ugyanis a III. negyedéves számok nagyon gyengék, ahhoz képest, amit vártunk – tette hozzá. A jövő év is nagyon bizonytalan: a cég őszi prognózisában 2,5 százalékos növekedést várt, a mostani adatok fényében reálisabb a 2-2,5 százalék, de egyelőre itt sem módosítanak – mondta Palócz Éva. Azonban könnyen lehet, hogy 2026-tal is úgy járunk, mint idén, vagyis az idő előrehaladtával csökkenteni kell a várakozásainkat – tette hozzá.

A kiábrándító harmadik negyedéves adatok árnyékot vetnek a 2026-os évre is - vélekedett Virovácz Péter a, az ING Bank elemzője –, hiszen magyar gazdaság továbbra sem képes a tartós növekedésre. A kilátások a részletes adatok alapján némileg borúsabbak, mint korábban, hiszen egyedi tényezők, mint a mezőgazdaság mentette stagnálásra a harmadik negyedévet. A magyar gazdaság továbbra is bizalmi deficittel küzd, az ország nem kerül ki a nehéz helyzetéből. A kormány számos célzott intézkedése ellenére a fellendülés jelei nem markánsak. A legnagyobb hatás azonban az idei év negyedik negyedévében és a jövő év első felében várható, a 2026 tavaszi általános választások miatt. A fiskális intézkedések, az erősebb forint és az átmenetileg alacsonyabb infláció lehet pontosan az, amit az orvos rendelt egy gyengélkedő gazdaság számára - vélte az elemző. 

Amennyiben az utolsó negyedévben sikerül beindítani a gazdaságot, és közel 1 százalékos negyedéves bázisú növekedést elérni, úgy elérhető lehet a 0,5 százalékos gazdasági növekedés az év egészére nézve. Mindez azonban még a tavalyi teljesítménynél is harmatosabb lenne, tehát sovány vigasz. Az ING Bank 2026-os gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisa jelenleg 2,3 százalékon áll, azonban egy vártnál gyengébb idei évzárás már a 2 százalékos gazdasági növekedés elérését is veszélyeztetné. Még hosszabb távra kitekintve a tőkeállomány három éven át tartó elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni – vélekedett Virovácz Péter.