Teljesen érthetetlen Orbán Viktor Horvátország-politikája: ha ugyanis tényleg megszakadna az orosz eredetű Barátságon keresztüli olajbehozatalunk, a teljes magyar és szlovák ellátás óhatatlanul az Adria-vezetéktől függne – vélekedtek szakmai forrásaink. Ha ebben az esetben a Budapest és Zágráb közötti feszültségek miatt, akár mondvacsinált okokból, az Adria-vezetéken sem kapnánk nyersolajat, nem ezer forint lenne nálunk az üzemanyagár, hanem egyáltalán nem lehetne tankolni – tették hozzá. Ha viszont az Adria-vezetéken üzemszerűen érkezne a nyersolaj, önmagában a váltás egyáltalán nem indokolna tarifaemelést. A kormányfő és a fideszes propagandaarzenál által sűrűn hivatkozott, ezer forint feletti üzemanyagár-becslést így teljességgel légből kapottnak tartják.
A kormány és egyes „szakértőik” mindenesetre azóta minden adandó alkalommal bármely általuk ellenzett esemény – így a Barátság-útvonal bezárása, az uniós szankciók érvényesítése, Ukrajna uniós csatlakozása vagy épp a Tisza Párt győzelme – esetére ezer forint feletti üzemanyagárral riogatnak.
Ebből a szempontból Hernádi Zsolt nyilatkozatai szembeötlők. A Mol elnök-vezérigazgatója rendszerint tényszerű, de legalábbis cáfolhatatlan érvekkel teremt szakmai hátteret az Orbán-kormány legabszurdabb energiaterveihez is. Olyan nyilatkozatot viszont, amelyben maga ezer forint feletti üzemanyagárral riogatna, nem találtunk.
Sőt, miután Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője augusztus végén a Barátság kiesése esetére lapunknak 30-50 forintos üzemanyag-áremelkedést jósolt, Hernádi Zsolt szeptember elején az ATV hasonló felvetésére 20-40 forintot becsült. A Washingtonból hazatartó gépen pedig a kormányfő ezer forintos nyilatkozatát idéző Index-kérdésre, egyetértőleg, a „lórúgásszerű” kényszerek „kiszámíthatatlan”, „megjósolhatatlan”, „kiugró” árhatásait említette, ami újfent cáfolhatatlan. Arra, hogy ez a környező államok átlagában meghúzott kormányzati árkorlát mellett miként lehetséges, Hernádi Zsolt és Pletser Tamás is nagyjából úgy vélték, hogy a magyar ellátási nehézségek a környező árakat is felhúznák, vagyis az Adria felfuttatása miatt szomszédaink árai is ugranának. Más szakértők szerint meglátjuk, de a kormányzati ársapka a magyar kútdíjakat akkor is csak a csőváltás környező árakra gyakorolt másodlagos hatásával engedné emelni. Azt senki nem tagadja, hogy az Adriáról vehető nyersanyag drágább az orosznál és azt sem, hogy a Mol célirányos beruházásai ellenére a tengeri olajon kevesebb a haszon. De ez a többletkiadás forrásaink szerint nem ölt az olajcég versenyárképzését ellehetetlenítő mértéket. Mi több, egy túl nagy áremelés a versenyhatóságok figyelmét is felkelthetné.
Épp emiatt állnak forrásaink értetlenül Orbán Viktor Horvátország-politikája előtt.
Igaz, az inkább Moszkva és Belgrád felé kacsingató Budapest és a Brüsszel-barát Zágráb viszonya eleve feszült és Hernádi Zsolt elleni, a magyar állam által el nem ismert börtönítéletük is él. Bár az Adria tényleges áteresztőképességéről szeptember óta szakmainak álcázott vita dúl a két kabinet, illetve a Mol és a horvát szakaszt üzemeltető Janaf között, megfigyelők szerint a magyar fél a műszaki és gazdasági aggályokat kevéssé a déli olajbeszerzés biztonsága iránti mély elhivatottságból nagyítja fel, sokkal inkább azért, mert Magyarország és Szlovákia olajellátását nem tennék függővé a horvátoktól.
30-50 forinttal is nőhet az üzemanyagár, ha leáll a Barátság kőolajvezeték, de az Orbán-kormány ragaszkodása is árnövelő tényezőBár Zágráb szolgáltatási képességét és szakmaiságát hangsúlyozza, forrásaink jelen viszonyok közepette kevéssé csodálkoznának azon, ha orosz-ukrán oldali ellátásunk esetleges megszakadása után, persze csakis szakmai alapon, de az Adrián is hosszú karbantartás venné kezdetét.
Ebben az esetben viszont nem 20-40, 30-50 vagy akár 400 forinttal lenne nálunk drágább az üzemanyag, hanem nem lenne üzemanyag
– fogalmaztak. A Szijjártó Péter által előszeretettel hangsúlyozott „fizika” akkor is adottság, ha az épp sérti orosz kapcsolatainkat és ezt Orbán Viktornak is figyelembe kellene vennie. Ugyanakkor, mivel Budapest és Zágráb vitái mind mondvacsináltak, a viszony méltányos, a Mol-vezért sem veszélyeztető rendezése nem tűnik elérhetetlennek. Így viszont a magyar kormány és a Mol horvátellenessége leginkább önsorsrontó. Ha tehát bármely ok miatt keleti és déli olajellátásunk egyaránt megszakadna és a hazai kutakon legfeljebb pult alól juthatnánk 1026 forintos benzinhez, azt forrásaink kizárólag az Orbán-kabinet elhibázott politikájának tudnák be.
Csak földrajzi, számtani, jogi és közgazdasági szempontból semmi értelme annak, amit Orbán Viktor mond a Trump-találkozórólTorzítás hátán ferdítés
Ha Donald Trumptól nem kaptunk volna felmentést az orosz Rosznyeftytől és Lukoiltól vásárolt olaj elleni amerikai korlátozások alól, a hazai benzinár ezer forint fölé nőne – hangoztatta november eleji washingtoni tárgyalásai kapcsán Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a teljes propaganda. A szám alapjául bizonyára a kormányközeli Századvég tudományosnak tetsző szeptemberi tanulmánya szolgál. Az irat egy, a Tisza Párt által többször cáfolt Magyar Péter-ellenes kirohanással indul, majd a Mol 2024-es jelentése alapján az érintett százhalombattai és pozsonyi finomító évi 12,5 millió tonnás kőolajbehozatalát állítják szembe az Adria-vezetéknek egy júliusi horvát cikkből idézett 11,8 millió tonnás képességével. Igaz, a szóban forgó mondat folytatása, miszerint áramlásnövelőkkel az Adria 14,3 millió tonna szállítására is képessé tehető, már nem fért be. De a hivatkozott Mol-iratokból 2024-es, 11,3 millió tonnás olajfeldolgozásukat is kiemelhették volna. Ama valós megállapítás után, miszerint egy gyors váltással az orosz nyersanyagra kifejlesztett molos finomítók azonos mennyiségű tengeri olajból kevesebb készterméket állítanának elő, az Európai Központi Bank (ECB) „árrugalmassági vizsgálatára” hivatkozva 1026 forintos benzin- és 1051 forintos gázolajárelőrejelzésre jutnak, majd egy Magyar Péter-ellenes kirohanással le is zárul az „elemzés”. A neten fellelhető ECB-irat egy 2020-as, a világ olajkínálati változásainak hatásait vizsgáló elemzés. Bár ebből bizonyára kiemelhető egy, megfelelő költségadatokkal 1026 forintos benzin- és 1051 forintos gázolajárat kiadó képlet, szakmai forrásaink értetlenül állnak ama tény elhallgatása előtt, hogy a Mol saját bevallása szerint nem költség-, hanem piaci alapon áraz. Magyarán tartja a versenyt például az OMV osztrák és az Unipetrol cseh finomítójával, miközben előbbi soha nem is vásárolt orosz olajat, a csehek pedig ez év közepén szakítottak Moszkvával. Ráadásul az Orbán-kormány jelenleg nem engedi a hazai kutaknak – gyakorlatilag az irányadó Molnak –, hogy áraikat a környező államok átlaga fölé emeljék.
