Magyarország;Orbán Viktor;Egyesült Államok;üzlet;orosz gáz;orosz olaj;Orbán-Trump 2025;

Olyanok a tárgyalások eredményéről szóló kommunikációk tartalmai, mintha nem is egy asztalnál ült volna Donald Trump és Orbán Viktor

Csak földrajzi, számtani, jogi és közgazdasági szempontból semmi értelme annak, amit Orbán Viktor mond a Trump-találkozóról

Gáz- és olajszakmai szempontból a pénteki washingtoni Orbán-Trump-találkozó kapcsán elhangzott bejelentések értelmezhetetlenek – szögezte le lapunk megkeresésére Miklós László energetikai szakértő, aki szerint csak kommunikációs trükk az egész.

Mint emlékezetes, a csúcstalálkozó után Orbán Viktor és Szijjártó Péter önálló sajtótájékoztatóján a kormányfő bejelentette: Magyarország minden, az USA által korábban kilátásba helyezett világszintű energetikai szankció alól felmentést kapott. Így az orosz olaj a Barátság, a gáz pedig a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül változatlanul mindennemű időbeni korlát nélkül érkezhet. A kormányfő szerint így a magyar lakosságot 2,5-3-szoros rezsiemeléstől mentették meg. Emellett tárgyaltak évi 400 millió köbméternyi cseppfolyósított földgáz (LNG), új nukleáris fűtőelemek és a kimerültek helyi feldolgozási eljárása, illetve úgynevezett kisatomerőművek lehetséges beszerzéséről, a Paks 2-es építkezést nehezítő amerikai pénzügyi tilalmak alóli ideiglenes felmentésünk pedig véglegessé vált. Ugyanakkor névtelen fehér házi források még aznap közölték, hogy a magyar miniszterelnök által említett felmentés valójában egy évre szól.

Miklós László szerint már a határidő rejtélye is csak kommunikációs figyelemelterelés. A még írásba sem foglalt washingtoni kereskedelmi fenyegetések ugyanis csupán arról szólnak, hogy az orosz cégek amerikai szankciós listájára felkerül a nagyon jelentős olajkivitelt képviselő Rosznyefty és Lukoil is. Mivel az orosz energiavásárlásokat átfogóan büntető amerikai szabály (ilyetén politikai szándékaik ellenére) nincs, föld gázügyi felmentést nem is kaphattunk. Másfelől,

mivel a tervezett amerikai szabály cégeket és nem vezetékeket említ, a hozzájárulás kormányfő szavaiban szereplő Barátság kőoolajvezetékre és a Török Áramlat földgázvezetékre sem terjedhetett ki. De iparági információk szerint egyébként az érintett magyar és szlovák finomítót üzemeltető Mol a Rosznyeftytől és a Lukoiltól ma sem vesz olajat. 

(Megjegyzendő: utóbbi cégről ez bizton állítható, hiszen tavaly nyáron Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletben tiltotta meg a Lukoil-kőolaj területükön keresztüli továbbítását; ezt azóta a Mol és az oroszok is betartják.)

Azt, hogy a szakmailag értelmezhetetlen bejelentések a magyar lakosságot bármitől is megmentették volna, szintén csak kommunikációs trükknek tartja. Bár az orosz olaj valóban olcsóbb az egyéb forrásoknál, egy a folytatást lehetővé tévő amerikai döntés csak a Mol így elért extraprofitját tartja fenn. A magyar kutakon a benzin és a gázolaj ugyanis nem rezsicsökkentett, hanem piaci árú. Egy olajbeszerzési engedély a rezsicsökkentett hazai gáz- és áramárakra szintén kevéssé hat. Az orosz gázt viszont – többek között lapunknak az Eurostat-nyilvántartásokon alapuló, rendszeres felmérései szerint – lényegében tőzsdei áron kapjuk: a rezsicsökkentett hazai gázárakat csakis az erre fordított több száz- vagy akár ezermilliárdos költségvetési támogatás tartja fenn – rögzítette a szakember.

De bármit is „engedélyezett” Donald Trump Orbán Viktornak, az az Európai Unió döntéshozó testületei által tervezett, legkésőbb 2027 végétől hatályos, az összes tagállamra, mindennemű kiskapu nélkül kötelező teljes orosz olaj- és gázbeszerzési tilalmat semmiképp nem írja felül – szögezte le.

Az üggyel kapcsolatos kommunikáció annak elfedését célozza, hogy Orbán Viktor fenn kívánja tartani az Ukrajna ellen háborút viselő Vlagyimir Putyin pénzelését – vélekedett Miklós László.

A Fehér Ház nem erősítette meg Orbán Viktor szavait

Bár az USA olajszankciói alóli, állítólag csak egy éves felmentésre hivatalos amerikai megerősítés lapzártánkig nem érkezett, beszédes lehet, hogy az USA budapesti nagykövetségének közleménye az olajügyeket nem is érinti. Az irat szerint Magyarország akár 20 milliárd dollár értékben legfeljebb 10 kisatomerőművet, Paks 1 számára 114 millió dollárért fűtőelemet és közel 600 millió dollárért LNG-t venne.

Donald Trumpa zárt körű megbeszéléseiket megelőző, Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatójukon az olajkérdést azzal ütötte el, hogy arról még egyeztetnek; mindazonáltal már akkor megértőnek mutatkozott a magyar kormány (szakértők által amúgy cáfolt) érvei iránt. Igaz, az amerikai elnök a múlt hét végén helyi újságíróknak még azt mondta, a magyar kormány kért, de nem kapott felmentést tervezett olajszankcióik alól.

A magyar kabinet ezzel szemben kitart amellett, hogy korlátlan határidejű teljes szankciómentességről van szó.