Válaszútnál az egészségügy

Varázsütésre soha nem megy

Jövő a romok alatt

Az ápolók hiánya öl

A káosz napja

A bizalmatlanság az úr

A szivárványcsalád varázslatra vár

Távápolás nem létezik

Győzelem a zsákban

A nélkülözhetetlenek napja

Meg kell óvnunk a gyógyítóinkat

Vesztegzár alatt a valóság

Csak az embert nem látják

Szkanderezzünk, rektor úr!

Hol lehet csendesen meghalni?

Segítünk, ne akadályozzák!

Egészségügyi csatatér

Akiknek elengedték a kezét

Az életben maradás joga

Ez így nem gyermekbarát

A kütyü jó, de nem gyógyít

Ki látta Kossuth Zsuzsannát?

Magyar kegyelet uniós pénzből

A halál leggyakrabban a kórházi osztályokon következik be. Ezért jöttek létre a világ érzékenyebb országaiban a búcsúztató szobák.

Görgey utódai meg az ápolók

Dúró Dóra gonosz terve

Az nem megoldás, hogy a nőket megzsaroljuk a rendelő vizsgálójában, a betegjogok köntösébe bújva kínozzuk őket.

Hozzátok fordulok, hazám lányai!

Merész döntés volt, amikor Kossuth Lajos ezekkel a szavakkal nevezte ki húgát a honvédség főápolónőjévé 1848. április 16.-án: „Mély részvéttel bajnokaink nyomora fölött, saját nővéremet, özv. Meszlényi Rudolfné, született Kossuth Zsuzsannát, az összes tábori kórházak főápolónőjévé nevezem, azon erős meggyőződésben, hogy kedves nővérem szelíd keblének nemes ösztöneit követve, megsértett vitézeink kórodai ápolása iránt mindenkor akként gondoskodik, mint ezt egy anyatestvér és hazánk hű leányától várni lehet.”(Földes, É. – Szabó, E.) Ezzel ő lett az Országos Kórodai Főápolónői Intézet vezetője is.

Forrás: Wikipédia

Kulturális sokk az EMMI-ben

A nagy migránsozás közben senki sem vette észre, hogy a kormány egészségpolitikája legyártotta a „zombi ötletet”: felső parancsra a két államtitkárságnál eldöntötték, hogy „túltöltik a szociális ellátást”. Az idősek szakápolásának szervezését, annak megvalósítását, jövőbeli finanszírozását, szakmai hátterének biztosítását, annak ellenőrzését, felügyeletét "áttolták"' a szociális ellátásba.

FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A strandról a sürgősségire - Mi történik az ajtók mögött?

Itt a nyár. A gondtalan pihenésnek egy perc alatt vége, ha görcsöl a magas láztól a gyerek, ha darázs csípett meg, ha megrándult a boka, a motor nekivágódott a fának. Mindenki azt akarja, hogy ilyenkor az egészségügyi rendszer gördülékeny és felkészült legyen, mert életet kell menteni. És amikor órákat kell várni az első vizsgálatra, akkor jön az értetlenség, a kiabálás, sírás-rívás, szidalmazás a sürgősségi osztály várójában. Mindez sok esetben egy idegen város kórházában, ahol szembesülni kell az ott lévő hiányosságokkal.

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Ápolók, az egészségügy napszámosai

198 éve született Semmelweis Ignác, egyike azoknak az elődöknek, akire méltán büszkék lehetünk, mint az első magyar orvosra, aki világhírnévre tett szert. A magyar egészségügyi dolgozók az ő születésnapját, július 1-jét választották a hivatásukról való megemlékezés napjának.

Sárkányok pedig nincsenek…. Vagy mégis?

Ugye emlékeznek azokra az ősrégi meséskönyvek belső borítóján található réges-régi térképekre, amelyeken ez a felírat volt látható: „Itt pedig a Sárkányok Birodalma van". Felnőtt fejjel azt gondoltam, ilyen csak a mesében van. De lehet, hogy mégse?

FOTÓ: THINKSTOCK
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang