Magyar Orvosi Kamara;ápolók;

- Segítünk, ne akadályozzák!

Cselédek, vissza a helyükre! De ott is fogják be a szájukat! Ezt üzente Éger István elnök a Magyar Orvosi Kamara nevében az ápolóknak. Az orvosok számára tartott Nagygyűlésén így fogalmazott: „Az orvosok nem avatkoznak az ápolásba, az ápolók se akarjanak orvosi kompetenciákat.” Felszólította a résztvevőket: „döntsék el, hogy orvosokkal vagy orvosi végzettséggel nem rendelkezőkkel (non-doktor, MSc. nővér) akarják-e a magyarokat gyógyítani pusztán takarékosságból?” 

Persze Éger elnöknek és a saját érdekükért lobbizó csapatának mit sem számít, hogy az MSc képzés már évek óta elfogadott szakirány. A kiterjesztett hatáskörű ápolók felkészítése 2017-ben indult meg, a képzés előkészítését a Magyar Rektori Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Bizottsága irányította. A Magyar Szakdolgozók Kamarájának ott jelenlévő elnöke, ha szót kaphatott volna, mindezt elmondta volna. De nem kapott.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit felsőoktatási szakértők dolgozták ki, a hatáskörbővítést lehetővé tevő rendelet 2016-ban jelent meg. A tervet az első pillanattól ellenezték a doktorok, így nem csoda, hogy a szükséges jogszabályi keretek kialakítása ezidáig nem valósult meg. A MOK láthatóan máig nem érti, hogy az ápolók szószólói nem non-doktorokról beszélnek, hanem olyan ápolókról, akiknek éppen a jelenlegi ápolási képesítésük nyerhet kiterjesztést. Az orvosokkal való közös megállapodás alapján, olyan tevékenységekre, amelyeket eddig orvosok láttak el. 

Tény, hogy az új kompetenciájú ápolók belépésével tabuk dőlnének meg. Például egy aneszteziológus orvosnak nem kell hetente horribilis pénzeket fizetni, bizonyos alacsony rizikójú esetekben az asszisztens dolgozik helyette. Most is ezt teszi egyébként, csak suttyomban. Ha magasabb felhatalmazású ápolók vezetnének ápolási otthonokat, ápolási osztályt, különösen a pszichiátriákon eltűnhetne a sokszor milliókért megvásárolható „mama suvasztás"-jelenség. A kiterjesztett hatáskörű ápolók jelenlétével a geriátriai ellátásban kevesebb lesz a vizeletinkontinencia, a felfekvés, megvalósulhat az idős emberek számára a gyógyszerbiztonság. A műtéti folyamatban a sebésznek segédkezhetnek, kiváltva egy szakorvos munkáját, aki ez idő alatt erősítheti sürgősségi ellátást. 

Orvosi szupervízió mellett, irányelvekben meghatározott esetekben komplex fizikális vizsgálatot végezhetnek. Vizsgálatokat rendelhetnek el, diagnózis felállítása, kezelési terv összeállítása, egyes gyógyszerek önálló rendelése lehet a feladatuk. Egyes gyógyászati segédeszközök felírásába, betanításába, az alapellátásban – orvosi szupervízió alatt – akut betegek, ügyeleti feladatok, krónikus betegek ellátásába lehet bevonni őket. Ezeknek a tevékenységeknek nagy részét most is elvégzik, csak titokban. Mert nincs, mondom, nincs orvos! Aki van, annak a tudását arra kellene használni, ami valóban orvosi feladat.

Az új munkakör bevezetésének feltétele a szakmai tudás és a törvényi biztonság. A biztosíték a jó ellátásra az etika: az ápolók felelősségvállalása a társadalom iránt, az állampolgárok iránt tanúsított tisztelet. A nem ártani elv ősi parancsa. Az igazságosság elve. A szakdolgozók etikai kódexe mindezt garantálja. Az új típusú ápolók megbízása a társadalomtól származik, és nem a gőgös orvosok érdekeiből ered. Sajnálatos, hogy a sárdobálás elveszi az időt az egészségügyi rendszer átalakításáról szóló vitától. Attól, hogy a magyar betegek helyzete jobb legyen.

A kiterjesztett hatáskörű ápolók esetében a „ne árts" elvének való megfelelés az államilag szervezett és felügyelt képzésben és az etikai kódex által megfogalmazott tézisekben van. Az ápoló elsődleges kötelezettsége elősegíteni, támogatni a beteg egészségének, biztonságának és jogainak védelmét. Ha ezt minden etikai kódex előírja, akkor hogyan szorgalmazhatja a MOK elnöke, hogy ne bízzák olyan emberek gyógyítását a kiterjesztett hatáskörű ápolókra, akik állapotuknál fogva nem igényelnek magasabb kompetenciájú ellátást? Amit persze azonnal megkaphatnak, ha állapotuk azt igényli.

A 2019-ben végzett kiterjesztett hatáskörű ápolók száma kb. 70 fő. Nem özönlenek leváltani a magyar orvosokat. Azonban tudnia kell a társadalomnak, hogy ezeknek az ápolóknak az átvett felelősséggel együtt is kevesebb lesz a fizetésük az orvosokénál, ha megkapják a felhatalmazást. Rájuk a szakdolgozói bértábla vonatkozik. Viszont a társadalom számára az egészségügyi hozzáférés lehetősége szélesebb lesz.

A XXI. században élünk. A világ boldogabb országaiban már megszűnt az atyáskodó, gőgös orvosvilág. Sötét középkori gondolatok sejlenek föl a fellebbent függönyök mögött, és egy régi naptár maradt a falon.

A szerző ápolásetikus