Megtalálni a boldogságot - Horváth Eve útközben egy másik bolygón

Ha veszteség is, ha fájdalmas is, a diagnózis pedig mégoly nyomasztó, az életszeretet, és egyáltalán a szeretet erősebbnek bizonyul – ez az, ami dominál a verseiben. Horváth Eve Metasztázisok című, harmadik verseskötete személyes és emberközeli. A szerzővel ugyanakkor nemcsak a gyászfeldolgozásról és a túlélésről, de a breaktáncról is beszélgettünk.

A szavak már nem szorulnak közénk - Beszédkényszer Locker Dáviddal

A felnőtté pofozás fájdalmát írta verseskötetté. A Kosztolányi-féle pálya van a fejében: indul versekkel, majd jönnek a novellák, regények, talán dráma. A novellaszerűség, az epikai mag ott van már első kötete, a Beszédkényszer szabadverseiben is. De miért is beszél valaki kényszeresen? Locker Dávidot kérdeztük.

Gyanús a teljes egyetértés - Kemény Istvánnal őrült idealistákról

Dulcineát meg nem alkuvó harcosként, küldetéstudattal küldi a világba, míg szerelme, Don Quijote otthon szürcsöli a teát. A bátor lovagnő traumái, szorongásai felhajtóerők, elégtételt vesz pokoltól a világűrig, ha pedig elvesztené humorát, utánahalna. Kemény István Lovag Dulcinea című verses lovagregénye társadalomkritikus, és rendkívül szórakoztató.

A megment(het)etlen élet (Cristina Rivera Garza: Liliana legyőzhetetlen nyara)

Szabó T. Anna: Aki kisebbségi ember, az tudja, hogy többet kell teljesítenie, és annál jobban virul

Összetört. Dalolni sem tudott, Jim Morrisont üvöltött. Majd összeszedegette magát, az örömre koncentrált, és megírta a Vigasz című kötet darabjait. Párhuzamosan a Dudorászó gyerekverseit. Örültetni kell, mondja Szabó T. Anna, akivel az anya alakú hiányról és annak túléléséről is beszélgettünk. Interjú.

Tűszúrásoknál is fájdalmasabb - Szabados Attilával a Vérsűrűségről

Gyermeki nézőpontból látjuk a világot – tárgyak, illatok, érzetek sorjáznak. A Vérsűrűség című kötet szikár versei alapján fel lehet göngyölíteni egy gyerekkor történetét, amely veszteséggel, traumákkal terhelt, ám akármilyen kevéssé szívderítő is, mégiscsak melengeti az ember szívét. Mert megkapjuk az összetartozás érzését is. A szerzővel, Szabados Attilával beszélgettünk. 

Darázsfészkekbe nyúlva - Kincses Rékával emberi helyzetekről

Jó a politikai korrektség? Hasznos a gendernyelvezet? Érdemes szembenézni önmagunkkal és az árnyékszemélyiségünkkel? Befogadjunk-e menekülteket? Kirúgjuk-e őket egy hónap múlva? Hol gyűlik fel a gyűlölet? Mindezen dilemmák a Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza című színpadi mű kapcsán fogalmazódtak meg – amiket nem is haboztunk megosztani a Marosvásárhelyen született, már majd negyed százada Berlinben élő filmrendezővel, drámaíróval és színházi rendezővel, Kincses Rékával.

Mindenki őszintén kamuzik - Biró Zsombor Auréllal a szürke zónáról

Filmíróként végzett, íróként a ma divatos autofikciós regénnyel debütált. A Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredekben felnövéséről, szülei válásáról vall, ami nemcsak azért érdekes, mert apja a női vízilabdacsapat egykori, igen eredményes szövetségi kapitánya, hanem mert játszik is a műfajjal, és persze az olvasóval is. Biró Zsombor Auréllal beszélgettünk.

Saját mozi, rémálom - szürreális nyugtalanítás Hegedüs Verával

Nagy feltűnést keltett három éve első regényével, az Ostobával. Most novelláskötettel állt elő. A Mondass egy misét értem tíz év termése – 21 éves korától 31 éves koráig írta. Marginalizált létmód, életkudarcok, szorongató apokalipszis némi vérrel, abszurddal és szürrealizmussal, költőien. Következőként egy történelmi regényt írna, két férfi főhőssel, a trianoni határok kiméréséről. Hegedüs Verával beszélgettünk.

„Ütközni akadályokkal élvezetes dolog” - ismétlések Kukorelly Endrével

„Nem kell ledózerolni a közhelyet, csupán függetlenedni kell attól. A közhelytől is, meg a közhelyrombolástól is” – mondja Kukorelly Endre, akinek legújabb, Ház, háború, halott című regénye a TündérVölgy (2003) és a Cé cé cé pé (2019) könyvekkel immár trilógiát alkot. Az íróval olvasásról éppúgy beszélgettünk, mint az öregedésről.

Cserna-Szabó András: Ez nem csak egy kulturális apokalipszis lesz, hanem egy végleges, fizikai világvége

Az irodalom olyan játék, ahol simán belefér a csalás, sőt, csalás nélkül nem megy, íróként pedig kutya kötelessége az olvasót szórakoztatni – vallja. Kortársait felvillantó stílusparódiái Karinthyt idézik, abszurditása Örkényt, akasztófahumora Tömörkényt, de Móricz öröksége is erősen jelen van. Az utolsó magyarok című új novelláskötete kapcsán beszélgettünk. Interjú.

Vergődés - Erdős Virággal eltérő tartalmakról

Egy igazságtalan társadalomban nincsenek „jó” emberek – mondja Erdős Virág, akivel a költészet napjára megjelent Eltérő tartalom című, új verseskötete kapcsán beszélgettünk kétévnyi versszerű időkapszulákról. 

Ketrecbe zárva - Rékai Anettel az elveszett hangokról

„Néhányan itt úgy viselkednek, amit máshol nem tolerálnának. Elég csupán egy-egy ilyen ember, ám ő több évtized alatt elég nagy pusztítást képes végezni” – állítja Rékai Anett az irodalmi élet visszásságairól szólva. A Petri György- és Málik Roland-díjas költővel a Menetiránynak háttal című debütkötete megjelenése apropóján beszélgettünk a nők helyzetéről a mai magyar irodalomban, a bohémvilág státusz hátulütőiről és a közös szemet hunyásról.

Szemlélődő fura aktivitás - Kárpáti Péter nem tud leállni a mesékkel

Dédapja megmenekül a rendőrök elől, de őt ez a menekülés tizenhat évig fogva tartja. Izgalmas váltásokkal teli a pályája. A mesék rabul ejtik, az improvizációs színház egyik nagymestere. Úgy keveri a mesét a valósággal, mint más a tejet a kávéval. Egy biztos, előbb-utóbb színház lesz mindenből, amihez hozzáér. Az Akárki, az Országalma, A pitbull cselekedetei írójával, a József Attila-díjas Kárpáti Péterrel beszélgettünk.

Szabadulószobában - Horváth János Antallal az előremenekülésről

Bár úgy érzi magát ma Magyarországon, mint egy szabadulószobában, itt akar színházat csinálni, és azzal változásokat generálni. Nemrég társulatot alapított: a Loupe Színházi Társulás célja ránagyítani fontos, ám szőnyeg alá söpört kérdésekre, problémákra. Hisznek a párbeszéd erejében, és hogy nem csak egy nézőpont létezik. Horváth János Antallal beszélgettünk.

Folytatja a badarságait - Varró Dániellel vidító szavakról

Második. De nem akármiből. A Túl a Maszat-hegyenből! Az első résznek fergeteges sikere volt, kultusza lett, színpadra is került, Presser Gábor írt hozzá zenét. Sokan várták kíváncsian a folytatást. Az eltelt húsz év alatt vajon mennyit változott a főhős, Muhi Andris? Vagy maga a mesélő, Varró Dani? Merthogy persze ő is benne van a verses meseregényben. A múzsa csókja mellett ezúttal Mácsai Pál is segítette a szerzőt az írásban. Hogy milyen szöszmötölősen könnyednek lenni, legyőzi-e a rosszat a badar, és hogy néz ki egy szélhám? – többek között erről beszélgettünk a szerzővel.

Drámai kockázatvállalás, vagy minden rendben?

Minél nagyobb a baj körülöttünk, annál pezsgőbb, élőbb a színház, tartja a mondás. Jelenünk társadalmi problémái a kortárs drámaszerzőink által írt színdarabokban tükröződnek talán a legközvetlenebb módon. De vajon kíváncsian néz e „tükörbe” a színházlátogató közönség? Van-e nézői érdeklődés és igény a kortárs darabokra? Egyáltalán, milyen lehetőség van színpadra, repertoárba kerülésüknek? Színházbeli bemutatásuk rizikófaktoráról színházigazgatókat, társulatvezetőket kérdeztünk. Körkép.

Történelmi bűnök és bűnhődések (Márton László: Tovább is van)

Hogyan kell gyászolni? - Piros Verával a túlélésről

Bátor, őszinte könyv, amely szembemegy az elvárásokkal. A fáraó megérkezik Lisszabonba gyásznapló, melyben a költő dokumentumszerűen jegyzi le saját gyászfolyamatát. Az apa haldoklását, az ápolás terhét és a hagyatékrendezést is megmutatva. A mumifikálódott fájdalomról a szerzőt, a Portugáliában élő Piros Verát kérdeztük.

A békét nem látom, csak hogy még több vér jön – Interjú Jászberényi Sándorral

Szanatóriumból jelentkezik be Jászberényi Sándor. Hatodik könyve, a Mindenki másképp gyászol a háborúkat a túlélők tükrében mutatja, a lélekben tett pusztításról ír. Ukrajnában épp egy nemzedék nyomorodik meg. Azt tartja, van értelme bemutatni a sok szörnyűséget, mert ha csak egy olvasó is kimozdul a közönyösségből, már megérte. Gesztusértékű, hogy történeteiben még a mellékszereplőknek is nevet ad – az adatok mögött nemcsak az egyéni történeteket keresi, de a történetek mögött magát az embert is. A saját életében is átutazó, haditudósító szerzővel beszélgettünk, aki ott van, ahol a történelem történik. Fegyvere pedig a mesélés.

Nem elvi alapon üt - Lackfi Jánossal az erőszak természetrajzáról és Rockyról

Olyan termékeny és aktív alkotó, mintha kettő lenne belőle. Ötvenkét év, hetvenhárom kötet, negyvenegy műfordításkötet, sok-sok fellépés, ezer aprócikk – írja magáról Lackfi János. Az idei kapolcsi fesztiválon napi kétszer is fellépett. Harmadik, az Ünnepi Könyvhétre megjelent regényének, a Rockynak a főhőse szerint a gyakorlás minden – ahogy az egyensúly is, hogy ne lehessen kibillenteni. Mert aki kibillen, az elveszik.

Szélsőségek között cikázva – Závada Péterrel művészetről, hatalomról és a muréna mozgásáról

Éles váltások, töredékesség, szókimondás – a rap öröksége izgalmasan jelen van legújabb verseskötetében is. Ahogy a nyugtalanság szintúgy, amit egyfajta határnélküliség jellemez. Dőlnek a falak minden irányba: filozófia, színház, pszichológia, történelem, mítosz magától értetődő módon lesz része költészetének. Eljut a dupla szabadságfokig, ahol értelem és érzelem, mint két jókedvű teniszező, passzolgat. A verselés mellett színpadi darabokat fordít, dramatizál, ír, egyetemen oktat. Doktori dolgozatára, ami filozó­fiai aspektusból vizsgálja a színházat, Cogito-díjat kapott. Závada Péterrel beszélgettünk e nem megszokott pályáról és új kötetéről, A muréna mozgásáról.

„Én a hatalom helyében nagyon aggódnék” – Interjú Krusovszky Dénessel

Tüntető, szervezkedő diákok, elvándorló értelmiség, klímakatasztrófa levelüket hullató fákkal, idősotthonban lévő anya, politikai túlkapások és harácsolások, vidéki lét – krimiszerű szorongató társadalomrajz Krusovszky Dénestől új, második nagyregényében, megannyi dilemmával, némi otthonossággal és a főhős, Koroknai, a vidéki gimnáziumban tanító magyartanár magánlázadásaival. A szerzővel a Levelek nélkül kapcsán a többi között arról beszélgettünk, miért reményteli mégis egy kudarcra ítélt tüntetés. Mitől kell tartania egy autoriter kormánynak? Miért marad valaki egy kilátástalannak tűnő helyen? Hogy lehet méltósággal létezni a kereteken belül? És persze a Libri-ügy is szóba került. 

Egyénre szabott pokoljárás - Aaron Blumm-mal arról, ki ölte meg a Török Zolit

Időn és dimenziókon át kóborló lélek, akit megkísért nem csak a szerelem, a gyilkosság is. Bárhogy: szabadulna. Az álnéven író szerző az identitásváltás/-válság felé tolja a hősét és a nyomozást, miközben maga is belekeveredik történetébe. Aaron Blumm, alias Virág Gábor vajdasági író, irodalomszervező mesélt Ki ölte meg a Török Zolit? című új könyvéről. 

Egy független humanista – Interjú Falcsik Marival a saját útról és az ütközésekről

A játékosság mérnöki pontossága, nehézségeken átszüremlő féktelen életszeretet, és mindenekelőtt zeneiség. Falcsik Marival beszélgettünk új kötetéről, az Azt hittemről, a MERSZ Klubról és műhelytitkokról. De megtudtuk azt is, milyen az, ha valaki „fűbevaló”, és a lövészárok-szemléletet éppúgy kerüli, mint a pártos harciasságot.

Ott sülünk egy tepsiben - Egy sztárpúp csillogásáról Fekete Ádámmal

Dramaturg, színész, drámaíró – stand upos beszédkészséggel. A szomorúságot törhetetlennek mutatja, de mindig humorba burkolja. Autobiografikus színházi munkái költőiek és filmszerűek. Nemrég mutatták be új darabját az Örkény Színházban, a Hat medúza egy tepsibent maga rendezte is. Jelenleg egy önelemző regényt ír fizikai fájdalomról, rehabilitációról, apává válás vagy apává nem válásról. Minderről Fekete Ádámmal beszélgettünk, de a David Bowie-púp, a pozitív diszkrimináció és a Tajgetosz Show is szóba került.

Minden alkotó anya - Csábi Annával és Réti Adrienn-nel a soha véget nem érő feladatról

„Hol is tartottam?” Ha három anya összeül beszélgetni, miközben a gyerekeik is jelen vannak, talán ez a leggyakoribb kérdés. Csábi Anna (jobbra) és Réti Adrienn színész-, rendező- és drámaírónőktől – mindketten anyadrámák alkotói – az anyaságról és színpadi műveikről tudakolóztunk anyák napja és a tavalyi anyacsak1 fesztivál idei, a héten elstartolt folytatása: a CSET FESZT apropóján.

Megtanulni jól kívánni - Kellerwessel Klaus, az általános őszinteségmunkás

„Nem tudok meglenni egy helyben, cikázó ember vagyok: mindig valamiben sűrűn” – mondja magáról az 1999-ben született, negyedéves pszichológus szakos hallgató, Kellerwessel Klaus, akivel a magyar költészet napjára megjelenő első, Hátam mögött a hulló porcelán című verseskötete apropóján találkoztunk, ám a mesterséges intelligencia folyton „közbeszólt”. Így szinte egy sci-fibe csöppenve éreztük magunkat. Míg a két évvel korábbi, A 77 fejű herceg éneke című drámakötete a kiúttalansággal végződött, ez az új a nyitással, a törékeny készenléttel.

„Nem lehet állandóan kívülre mutogatni” - Boldizsár Ildikóval a mesék erejéről

Mesekutatóként megalkotta a Metamorphoses Meseterápiás Módszert. Vallja, nem szükségszerű, hogy az ember szenvedjen, ki lehet jönni a krízisekből. A mesékben megvan hozzá a forgatókönyv, és sokat segíthetnek azzal, hogy nem hagyják az embert kővé dermedt állapotban, toronyba zárva vagy épp elvarázsolva. Olyan hittel és több évtizedes tapasztalat birtokában beszél minderről, a mese erejéről, hogy az embernek kedve támad rögvest levenni a polcról egy mesekönyvet vagy keresni egy meseterapeutát. Hangja nyugalmat, lénye harmóniát áraszt. Boldizsár Ildikóval épp sabbaticalja első napján beszélgettünk a „Hogyan segítsek én terajtad?” című új kötetéről. 

Megállt a mókuskerék - Mikó Csabával vágyakról, álmokról és hisztériáról

Színházi adaptációk elkészítése szorította háttérbe saját munkáit az elmúlt években. Olyan regényeket írt színre, mint az 1984, Az üvegbúra, A bádogdob. A covidjárvány kényszerpihenője kizökkentette, és már írja regényét Haynau kutyatestű lányáról, miközben ezen a hétvégén mutatják be a Radnóti Színházban Bartis Attila A vége című nagyregényéből készült darabját. Mikó Csabával, a kalapos íróval beszélgettünk.