Figyelő közelség - Dobray Saroltával a megismerhetetlenség izgalmáról

Nem gondolnánk, de sok közös van a hajléktalanból lett lottónyertes, a gyilkosságért börtönbüntetését töltő rab, a védett házban bujkáló bántalmazott nő és az idősotthonban az élettől búcsúzó asszonyban. Ők mind érdemesek arra, hogy az érzékeny riporter közel menjen hozzájuk, hogy beszéljen velük és meséljen róluk, megmutassa hasonlóságaikat és különbözőségeiket. Egytől egyig érdemesek, érdekesek vagyunk – mutat rá Dobray Sarolta. Ennek szemléletes bizonyítéka a Beűzetés a paradicsomba című riportkötete, amely felkavaró látleletet ad a magyar társadalom peremén élőkről.

Anyai örökség - Marton-Ady Edinával a Pubiról

Ez a nyár nem a kamaszkor legszebbje. A forró és poros magyar faluban nincs helye az idillnek, az őszinte szerelem csapdának tűnik. Csak a generációról generációra hagyományozódó szerepek biztosak: a nők áldozatok, a férfiak bántalmazók. Az elsőkönyves szerzővel, a Pubi írójával, Marton-Ady Edinával az alkohol-erőszak-hallgatás hármas tradíciójáról és az örökség súlyáról beszélgettünk.

Hősnő a Covid-osztályról - Havas Julival orvoslásról és szerelemről

Két pusztító szenvedély, szerelme és orvosi hivatása határozza meg a Nincs Hold, ha nem nézed című regény főhősének életét, amelybe mindkét szempontból hatalmas fordulatot hoz a Covid-járvány. Az elsőkönyves Havas Juli ismeretlen világba vezeti olvasóit: intim részleteket árul el a férfiak uralta klinikai közegről.

Államilag biztosított magány: ellátás nélkül 1200 magyar gyermek alapvető jogai sérülnek

A tankerületek hospice házban, időseket ellátó szociális intézményben, vakok iskolájában helyeznék el a halmozottan sérült, beszédképtelen gyerekeket ahelyett, hogy a valódi oktató-fejlesztő ellátást biztosító iskolát támogatnák. Magyarországon több ezer gyermeknek sérülnek a törvényben foglalt jogai, az állam pedig nem tesz eleget a kötelességeinek.

A rendszer elporlasztja az akaraterőt – Udvarhelyi Tessza: Amit jól csinált az ellenzék a kampányban, azt nagyrészt a civilektől tanulta

A Közélet Iskolája társalapítója, a józsefvárosi önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának vezetője szerint most a tanulás és a szerveződés időszaka következik a civilek életében, mert a rendszerváltást elő kell készíteni. És ahogy a józsefvárosi példa mutatja, a hatalom önmagában nem elég motiváló, a győzelem után nagy szükség van az alulról érkező nyomásra.

Kávéillatú krimi (Zajácz D. Zoltán: Haragos Balaton)

Ha beszélünk, túlélünk – Velünk maradnak a családi traumák, kimegy a lábunk alól a talaj, és nincs kapaszkodó

Nem érthetjük a jelenünket, ha nem vagyunk tisztában a múltunkkal – amely már jóval a születésünk előtt megkezdődött. A BeszÉLJ! című könyv egy kitelepített felvidéki magyar gyerek történetén keresztül, kérdések által segít a kiskamaszoknak felismerni a családi mintázatokat és megérteni a történelem generációkon átívelő hatásait. Minderre a szomszédban dúló háború kapcsán még nagyobb szükség lehet. A könyv egyik szerzőjével, Tóth Erzsébet Fanni pszichológussal beszélgettünk.

Magyarország kirakós (Granasztói Pál: Egy patrióta élete)

A jó beszélgetések velünk maradnak: Társasági klub meghívásos alapon

Egy jó beszélgetés nagy tettekre késztetheti az embert, de szórakozásnak, agy- és lélektornának is kiváló. Vajon kivel, miről és hogyan beszélgessünk, ha nem a szokásos emberekkel, a szokásos témakörben, a szokásos szituációkban szeretnénk ezt megtenni? A Kompánia Klubot épp azzal a közösségépítő céllal hozták létre, hogy legyen egy társasági kör, ahol idegen, de egymásra nyitott, jóindulatú emberek havonta egyszer egy izgalmas téma kapcsán gondolatokat cserélhetnek, akár vitázhatnak is egymással.

A megbecsülés csodaszer - interjú Rácz Zsuzsával

Az elmúlt húsz évben magyar nők százait segítette hozzá ahhoz, ami a legnagyobb hiánycikk a körükben: a megbecsüléshez. Rácz Zsuzsa két évtizede robbant be a köztudatba a magyar szinglikönyvvel. Az Állítsátok meg Terézanyut! nyomán igazi női közösség született. Az írónő és vele együtt regénybeli alteregója a napokban tölti az 50-et. A történetek születéséről és a sírás erejéről is beszélgettünk a kerek évfordulók apropóján.

Túl a kihaláson - Interjú Papp-Zakor Ilkával

Vajon mit tanulhatunk a dinóktól, akik előttünk „járnak” a kihalásban? Hogyan fékezhetnénk le a véget és egyáltalán, mi jelzi annak a kezdetét? Lehet, hogy már itt is van? Papp-Zakor Ilka egyedi műfajú és hangvételű első regénye – „egyedfejlődési krimi paleolit szarkazmussal” fűszerezve – egészen új perspektívát ad a pusztulásnak. A szerzővel a dinók funkciójáról és a család mibenlétéről is beszélgettünk.

Só a sebbe - Karafiáth Orsolya egyszerre kint és bent

A gyászmunka során a halottaink az emlékeinkkel együtt átformálódnak, belénk olvadnak, eggyé válnak velünk. Ha írunk róluk, magunkról írunk – víz alatti tükörbe nézve. Karafiáth Orsolya legújabb regénye, az Egymás könyve egy megismételhetetlen barátság története – igazi élet igazi halállal kontúrozva. A szerzővel a soha nem szűnő veszteségről, felesleges terápiákról és a karácsony szerepéről beszélgettünk.

Pár óra szabadság

Hiába az otthonápolók szorulnak támogatásra leginkább, a beteg hozzátartozójukról a nap 24 órájában, az év 365 napján gondoskodóknak – az ellátórendszer hiányosságai miatt – alapvető dolgokhoz nincs hozzáférésük. Például a pihenéshez, szabadidőhöz. Mindaz, ami az elmúlt években picivel élhetőbbé tette az otthonápoló szülők helyzetét, önmaguknak és az őket támogató civileknek köszönhető: 2018-ban magasabb támogatási összeget harcoltak ki, most pedig tizenhárman közülük egy adománygyűjtés révén pár óra szabadságot kapnak.

Belülről érkező versek - Krusovszky Dénessel az Azóta őzikéről

Filozofikus és a mindennapi életet megjelenítő költemények váltakoznak Krusovszky Dénes új, gyerekeknek szóló, Azóta őzike című verseskötetében, amely a háromgyerekes család karantén-mindennapjaiból született. A József Attila-díjas szerzővel a rajzolt gyerekek és a valódiak döbbenetes hasonlóságáról, a kicsik létezésélményéről és a maszkos plüssökről beszélgettünk.

Mi folyik itt?

Akadozik a vezetékes ivóvízellátás a gyakori csőtörések miatt az ország számos településén. Ha nem változik a finanszírozási rendszer, pár éven belül komoly kimaradások lehetnek mindenhol. Szakemberek és érintett civilek fogtak össze, hogy feltárják a vízszolgáltatás problémáit, és javaslatokat tegyenek a megoldásukra. Megalakult a Víz Koalíció.

Nyitott mondat - Kezdhetik elölről (Nagy Hajnal Csilla: Hét)

Egyek vagyunk a kívülállásban - Rubin Eszterrel a traumák feltárásáról

Kevés találóbb cím született, mint Rubin Eszter legújabb regényéé. Minek szenved, aki nem bírja? – hangzik a főhősre, Hangára vonatkozó mondat, amely csak az első a könyv által feltett kérdések sorában. Hogy lehet úgy élni, ha folyton szorongunk és kívülállónak érezzük magunkat? Hogy lehet elviselni az ezekből fakadó folyamatos testi kínokat? Mi következhet a fizikai összeomlás után?

Őrületből mágia - Kollár-Klemencz Lászlóval örökségről és közösségről

Éppen olyan tisztán, egyszerűen és megindítóan mesél az Öreg Bandáról, a lelküket a hangszereiken át megszólaltató férfiakról és a mögöttük álló erős asszonyokról Kollár-Klemencz László regénye, ahogy egykor a sváb falusi zenekar szólhatott. A szerzővel a nehezen túlélhető, de csodálatos hartyáni gyerekkorról, az Öreg Banda örökségéről és a boldogság megoszthatóságáról beszélgettünk.

Megmenteni Dzsamilát - Sári Edinával halálúton Horvátországba

Elképesztő szenvedéseken keresztül – Halálúton Horvátországba – vezeti el hősnőjét, a szíriai kurd Dzsamilát a menekültnapló szerzője. Sári Edinával a legfőbb útitárs, Anne Frank szerepéről, a menekültlét női megéléséről és a nézőpontváltás szükségességéről beszélgettünk.

„Sokkal hangosabban éneklünk azóta”

Különleges jelenet tanúja lehetett, aki akkor benézett a Városház utcai egykori Patyolatba. A szocreál üzletben, a pult mögött ünnepi népviseletbe öltözött asszonyok és lányok, illetve egyszínű ruhákat viselő fiatal nők énekeltek. A közönség először feszült figyelemmel, majd széles mosollyal hallgatta őket. „Hiába a háztartási gépek, ha három családra főzök ebédet” – panaszkodtak az asszonyok egy Galga menti népi ének dallamára. „Az irodában tégy rendet” és „fizetségre ne számítsál”, kontráztak a lányok Jennifer Lopez Ain’t your mama számának átiratával. Majd a dal eredeti soraival folytatták: „I ain’t gon’ be cooking all day, I ain’t your mama” (Nem fogok egész nap főzni, nem vagyok az anyád).

Nyílt sebek és dunai sellők - Interjú Dunajcsik Mátyással

Dunajcsik Mátyás regénye, a Víziváros urbanisztikai love story és Duna-mitológia, egy búcsúszimfónia első tétele és hommage Budapestnek. Az egy ideje Berlinben és Drezdában élő szerzővel a gyászmunka részleteibe is belemerültünk.

Körbeérő igazság - Szűcs Péterrel az égig érő fákról

Az épp csak csordogáló sárréti termálvízforrástól az áradó Gangeszig jutunk el Szűcs Péter családregényével, a Dharmával. Az örök körforgásról és a megúszhatatlan igazságról beszélgettünk a szerzővel, aki a divatmagazinok világától Hamvas Béla házáig háromszor is megkerülte a Földet.

Vízivárosi kaland a Sztankay családdal

Miért jelentette fel magát a görögkeleti pap édesapa? Ki volt az a mozisztár, aki miatt színészi pályára lépett Sztankay István? Mi köze az Aranycsapathoz az ismert színművésznek, és mit keresett az Ulpius-házban? A válaszokat egy különleges séta rejti, amely a Víziváros és a Váralja titkos és romantikus helyszínein idézi meg Sztankay István színművészt.

Melba kocka helyett profilozás - Zánkai emlékekről Zajácz D. Zoltánnal, a Véres Balaton szerzőjével

A Véres Balaton simán átugorja a streamingszolgáltatók által egyre magasabbra emelt lécet, Zajácz D. Zoltán első könyve mindent tud, amit az abbahagyhatatlan nyomozós sorozatok. A bűnügyek sötétsége, sodró lendülete, a megoldás csavarjai önmagukban is a strandok kedvencévé tennék a krimit, amely ráadásul balatoni és retró.

Felváltva szorít a szív és a gyomor (Dobray Sarolta: Üvegfal)

Családi perpatvar - Székely László a Babits-hagyaték sorstragédiájáról

Egy anyai szeretet nélkül felnövő, „moral insanity”-vé torzult lány, az imádott férj ápolásába, majd elvesztésbe belerokkant, komplexusos és hisztérikus anya és egy zseniális, de monomániás ügyvéd-irodalmár a főszereplője annak a pertörténetnek, amelyet Székely László jogász írt meg 12 évnyi peranyag alapján, igen élvezetesen. Jog- és irodalomtörténeti kuriózum a Babits-hagyaték sorsáról szóló kötet, amely A jó mostoha történetét még nem írták meg… címmel a napokban jelent meg.

Nők szupererővel

Nemcsak a roma, de az európai kultúrtörténet egyik legizgalmasabb nőfigurája a világhírű hegedűvirtuóz, Czinka Panna – az első cigányprímás. Az utóbbi 250 évben számtalan legenda született róla, de mégis, alakját mintha valamiféle átok lengené körül. A róla szóló művek rendre megbuktak, és még a romák közül is kevesen ismerik a történetét. Pedig igazi példakép lehet – a Független Színház Magyarország művészei ezért is alkottak darabot róla. Az előadás kapcsán roma hősökről, művészek neve elé kívánkozó jelzőkről, sztereotip karakterekről és a színjátszás erejéről beszélgettünk a rendezővel és a főszereplővel.