Gyárfás Endre: Apáczai akadémiát akar (Részlet a regényből)

Gyárfás Endre regényes életrajza 1978-ban jelent meg először a Gondolat Kiadónál. Most, Apáczai Csere János (1625–1659) születésének 400. évfordulója alkalmából jelenik meg újra, ezúttal e-könyv formában. A kötet olvasmányos módon ismerteti meg olvasóját az erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutárának hollandiai diákéveivel, tudományos és iskolateremtő munkásságával, az egész életét végig kísérő politikai konfliktusokkal.

Két magyar világjáró

Fordítsátok tekintetetek a hegyekre, és megpillanthatjátok a hátizsákos Rokit, kezében a világfelfedező kamerával! 

Gyárfás Endre: Mókuska a díszletben

Márkus mester ezermester – ezzel a címmel játszotta mesejátékomat a nyolcvanas években a Népszínház. Főhőse afféle szorgalmas manó. Még csak kilencszázkilencvenkilenc mester, aki úgy kívánja megszerezni az ezredik mesterségét, hogy helyrehozza a veszekedős erdei állatkák barátságát, és kellemes, mulatságos kis világot teremt nekik. Ráveszi őket, hogy ültessenek virágórát, legyenek pontosak, dolgosak. A Borzalmas, Borzas Borzból Barátságos, Békés Bikficet nevel.

Gyárfás Endre: Nő a búzamezőben

Még nem is volt érett nő, csupán bakfis. Talán tizenhárom éves. A búzamező helyén pedig már tarló terült el. A kombájn megtette, amivel a mezőhegyesi állami gazdaság megbízta, és most hallgatagon várta a tábla szélén az ebédidő végét.

Gyárfás Endre: A csille titka

Ma fordított napot tartunk – mondta táborvezetőnk a zászlófelvonásnál. A felnőttek elvonulnak, ti meg úgy töltitek az időt, ahogy akarjátok – tette hozzá. Százan sem lehettek a börzsönyligeti sátrak lakói. Valamennyien cserkészek, csak én nem. Mert én még „farkaskölyök” voltam. Jövőre talán már én is viselhetek árvalányhajas kalapot és liliomos övcsatot.

Gyárfás Endre: A kanász és a kan

Hat-hét éves voltam. Mátyásföldön laktunk. Szomszédunkról, Józsi bácsiról szüleim azt mondták: jószág­igazgató. Öltönyben járt-kelt mindig, sohasem láttam subában, gubában. Még a cifraszűrt is el tudtam képzelni rajta. És mit igazgat? Birkát? Kecskét? Marhát?

Gyárfás Endre: Az óriáskerék árnyékában

Az Engels téri házban –  vettem észre – keddenként írók gyülekeznek. A huszonöt éves Timár György költő igazgatta a társaság lépteit a Parnasszus felé. Írásaim nemigen voltak még, de érdekelt, hogy az idősebbek és a velem-korúak hogyan forgatják a tollat. 

A Kisbalta a Budai Várban

Gyárfás Endre: Húsvét Sevillában

Szögekkel vert, diadalmas Urunk, Jézus, merre térsz? A kereszted túl nehéz, ámbár Bíró vagy, hatalmas.

Farsangoló diákok

Új Bonbonnière

Egy veszprémi celeb – Böbe, a csimpánz emlékére

Európa egyik kulturális fővárosa idén Veszprém. Vannak programok, amelyeken a város hírességeire, tudósokra, művészekre, sportolókra, tanárokra, iparosokra, kereskedőkre emlékeznek. Nem tartozik közéjük, akit most én idézek meg. Pedig igencsak híres. Mondjuk ki kereken: celeb. 

Gyárfás Endre: Hacsaturján

Tisztelet a menekülő örményeknek

Magyar-angol, de nem hat-három

Kicsoda vagy micsoda a Loch Ness-i szörny?

Bemondták az egyik rádióban a minap, hogy a skótok minden eddiginél nagyobb szabású kutatásba fognak: fülön vagy farkon akarják csípni a rejtélyes Loch Ness-i szörnyet, becenevén Nessie-t.

Rolling Stones és más közmondások

Eriggy Kukutyinba...

Gyárfás Endre: Tavasz, indul rohamod

Egy elfelejtett költő

Revolverlövés dörrent 1945 július 4-én a pesti Falk Miksa utca egyik polgári lakásában. Nyilas suhanc sütötte el a fegyvert, miután hasztalan zsarolta a zsidó ügyvédet. A hatvanegy éves férfi még aznap meghalt.

Rákóczi tolmácsa

II. Rákóczi Ferenc több nyelven beszélt. Törökül nem. Jenikői, majd rodostói száműzetésében azonban szót kellett értenie a Porta hatalmasságaival. Hűséges követője, Mikes Kelemen a soha el nem küldött leveleiben megemlít egy bizonyos Ibrahimot, aki – magyar lévén – a két fél számára gyakran tolmácskodik.

Gyárfás Endre: A kidöntött fa gödre (vers)

„Drága hazám eddig állta a harcot” – Elnyelte az óceán az első magyart, aki az Újvilágban járt

XVI. századi humanista szokás szerint latin nevet is választott magának a fiatal tudós. Így nevezhette magát Budai Parmenius Istvánnak.

Karácsonyi ajándék

János bácsi a csatában

A krokodil

Rubin - Végnapok Kamcsatkán

Egy vadiúj vírus pályaképe

„Az első betegek meglepő tünetekkel jelentkeztek az orvosoknál. Ha beszélni kezdtek, szavaikból sorra hullottak ki a mássalhangzók. Ha például azt mondták, hogy kutyafüle, hallgatóik csak ennyit hallottak: u a ü e. A hangképzésben egyre kisebb feladatot kapott a fogsor, a szájpadlás, az ajak.”

Én vagyok az út

Osszián, avagy a skótok önbecsülése

Tisztelet a tengernek