Feltámaszthatók-e kihalt élőlények?

A jelenlegi technológiánk még nem alkalmas kihalt fajok felélesztésére, viszont hozzájuk hasonló állatokat már képesek vagyunk létrehozni.

A nem tudás lázadása

Korunk fő jellemzője az irracionalitás masszív nyomulása a közösségi platformok virtuális világából a valós életterekbe. Az arrogáns tudatlanság nem csupán a tudomány tekintélyét sérti, hanem veszélyezteti a globális természeti, gazdasági, egészségügyi és politikai kihívások kezelését, a társadalmi együttélést, sőt, civilizációs alapértékeinket is. 

A járványok kora

Jelen világunkban a járványok új kihívásokat jelentenek az emberiség számára. A klímaváltozás, a globalizáció és az urbanizáció hatására a fertőző betegségek gyorsabban terjedhetnek, mint valaha. A témáról Kemenesi Gábor virológust, a PTE egyetemi docensét Boldogkői Zsolt professzor kérdezte.

A lét értelme egy transzcendens cél nélküli világban

Az emberi elmével egy alapvetően új entitást jött létre: fény gyúlt általa a fizikai világ sötétjében. Az önmagára ismert anyag elámult a létezés csodáján, de meg is rettent annak mulandóságától. Hogyan lehet elfogadni a megsemmisülés gondolatát egy életösztön által determinált lénynek? Van-e értelme a létnek, ha idővel porrá válik minden? Létezik-e morális iránytű a jó és a rossz elkülönítéséhez, ha az erkölcsi értékek nincsenek kőbe vésve és nincs egy felsőbbrendű létező, aki számontartaná azok betartását?

Morális dilemmák a fogantatás körül és a halál árnyékában

Világszerte heves vita zajlik számos, az élet kezdeti és végső szakaszát érintő etikai kérdésről. Elsősorban a mesterséges megtermékenyítés, a génmódosítás, a művi abortusz és az eutanázia témakörökben folyik a közéleti diskurzus, melyben a legélesebb ellentét a vallásos és a világias gondolkodás között feszül.

Génjeink rosszabbik énje – Rasszizmus, homofóbia, szexizmus és egyéb előítéleteink

Boldogkői Zsolt: A darwini gondolat három dimenziója

A Darwin-nap az evolúcióelmélet atyjának állít emléket születésnapja apropóján. Február 12-e egyben a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe is. Ebben az írásban a darwini gondolat három dimenzióját bontom ki: bemutatom magát az evolúcióelméletet, mint tudományos diszciplínát, illetve, mint a teremtéselmélet alternatíváját, valamint a tudományos gondolkodás szerepét a világ megismerésében és az abban való tájékozódásban.

A génterápia besurrant a kórtermek ajtaján

Boldogkői Zsolt: Demokrácia és ébredő irracionalizmus

Idealisztikus felfogás szerint a modern társadalom tagjai tudományos alapismeretekkel rendelkeznek, tényeken alapuló, racionális és autonóm véleményalkotásra képesek, nézeteiket és cselekvéseiket az igazságosság, a humanizmus és a közjó érvényesülése motiválja, és ezen elveket valló politikai elitet választanak maguknak.

Boldogkői Zsolt: Legyőzhetjük-e a vírust?

Közel két éve tanulta meg az emberiség a SARS-CoV-2 koronavírus nevét. E kórokozó rövid idő alatt meghódította az egész világot, nagy pusztítást végezve életekben, egészségben és a világgazdaságban. Sokakat érdekel a válasz arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan lesz e járványnak vége. Ebben az írásban e témát járja körül Boldogkői Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója.

Boldogkői Zsolt: Egy pandémia kórtörténete

Boldogkői Zsolt: A törzsi ösztön börtönében

Tudományellenesség: fenyegető világjárvány

Korunk groteszk paradoxona, hogy míg a tudomány szédítő ütemben tárja fel a világ titkait, addig, ezzel párhuzamosan, a tudatlanság térnyerése zajlik a társadalmi gondolkodásban. A tudományellenesség és az irracionalizmus politikába való benyomulása a modern nyugati civilizáció alapértékeit veszélyezteti.

Tények és gondolatok a koronavírus árnyékában

A modern idők legsúlyosabb járványhelyzetével állunk szemben. Mi okozza, hogyan védekezhetünk, mikor és milyen veszteségekkel lesz ennek vége? E kérdéseket feszegeti írásában Boldogkői Zsolt virológus-genetikus professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója.

Hit és evolúció (Sztárgenetikus békítené a tudományos és a vallásos világnézetet)

Francis Collins vezető amerikai genetikus nagy vállalkozásba kezdett, melynek célja hídépítés a tudomány és a vallás között. Az „Isten ábécéje” című, nemrég magyarra fordított könyvében a szerző a hit szemüvegén keresztül vizsgálja a nagy eredetproblémákat, de közben bírálja a vallásos bigottságot is. Collins műve a hívő értelmiségi elit nézeteit testesíti meg, ezért állításainak kritikája nem egyetlen személlyel, hanem a hit legfelkészültebb intellektusaival való vita is egyben.

Homoszexualitás – bűn, betegség, végzet?

Ma alig rendelkezünk konkrétummal a homoszexualitás örökítő tényezőit illetően. Az érintettek mégis a genetikai meghatározottság eszméjét részesítik előnyben, mert úgy vélik, hogy a másik lehetőség a bűnös szabad választás. Sajnos, az intolerancia ellen ez nem nyújt menekvést, hiszen azt nem az igazságkeresés, hanem a gyűlölködő prekoncepció hajtja

Jön a génmódosított emberek kora?

He Jiankui, a sencseni egyetem kutatója a napokban jelentette be, hogy egy anyának génmódosított ikrei születtek, s a genetikai beavatkozást ő maga végezte egy manapság kurrens technológiát alkalmazva.

Génekben az énünk

Azért folyamatosan növekszik az értelem szerepe, mert a gének nem Marionett-bábuként mozgatnak bennünket, hanem inkább ösztökélnek vagy óvnak bizonyos cselekedetektől.

A vallás mint a politikai korrektség tárgya

A kórtermek ajtaján dörömböl a tudomány

Az egészségügy világszerte finanszírozási problémákkal terhelt, a gyógyszerek, a különféle diagnosztikai és terápiás eljárások emelkedő költségei rémisztő jövőképet vizionálnak. A tömegszemléletű gyógyítás átalakítása személyre szabottá a jelenlegi gyógyszer-engedélyezési rendszer fennmaradása esetén kivitelezhetetlennek tűnik. A hazai helyzetet egyéb problémák is súlyosbítják, úgymint az állami források szűkülése, a hálapénzrendszer, az állami infrastruktúra magáncélokra való hasznosítása, valamint az orvosok és ápolónők tömeges emigrációja. Hozhat-e valamilyen áttörő jellegű változást a modern biológiában és digitális technológiában manapság zajló revolúció, vagy inkább a problémák súlyosbodása várható az egészségügyben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben az írásban.

Hamis reményt árulók

Válasz Illés Juditnak