Morális dilemmák a fogantatás körül és a halál árnyékában

Világszerte heves vita zajlik számos, az élet kezdeti és végső szakaszát érintő etikai kérdésről. Elsősorban a mesterséges megtermékenyítés, a génmódosítás, a művi abortusz és az eutanázia témakörökben folyik a közéleti diskurzus, melyben a legélesebb ellentét a vallásos és a világias gondolkodás között feszül.

Génjeink rosszabbik énje – Rasszizmus, homofóbia, szexizmus és egyéb előítéleteink

Boldogkői Zsolt: A darwini gondolat három dimenziója

A Darwin-nap az evolúcióelmélet atyjának állít emléket születésnapja apropóján. Február 12-e egyben a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe is. Ebben az írásban a darwini gondolat három dimenzióját bontom ki: bemutatom magát az evolúcióelméletet, mint tudományos diszciplínát, illetve, mint a teremtéselmélet alternatíváját, valamint a tudományos gondolkodás szerepét a világ megismerésében és az abban való tájékozódásban.

A génterápia besurrant a kórtermek ajtaján

Boldogkői Zsolt: Demokrácia és ébredő irracionalizmus

Idealisztikus felfogás szerint a modern társadalom tagjai tudományos alapismeretekkel rendelkeznek, tényeken alapuló, racionális és autonóm véleményalkotásra képesek, nézeteiket és cselekvéseiket az igazságosság, a humanizmus és a közjó érvényesülése motiválja, és ezen elveket valló politikai elitet választanak maguknak.

Boldogkői Zsolt: Legyőzhetjük-e a vírust?

Közel két éve tanulta meg az emberiség a SARS-CoV-2 koronavírus nevét. E kórokozó rövid idő alatt meghódította az egész világot, nagy pusztítást végezve életekben, egészségben és a világgazdaságban. Sokakat érdekel a válasz arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan lesz e járványnak vége. Ebben az írásban e témát járja körül Boldogkői Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója.

Boldogkői Zsolt: Egy pandémia kórtörténete

Boldogkői Zsolt: A törzsi ösztön börtönében

Tudományellenesség: fenyegető világjárvány

Korunk groteszk paradoxona, hogy míg a tudomány szédítő ütemben tárja fel a világ titkait, addig, ezzel párhuzamosan, a tudatlanság térnyerése zajlik a társadalmi gondolkodásban. A tudományellenesség és az irracionalizmus politikába való benyomulása a modern nyugati civilizáció alapértékeit veszélyezteti.

Tények és gondolatok a koronavírus árnyékában

A modern idők legsúlyosabb járványhelyzetével állunk szemben. Mi okozza, hogyan védekezhetünk, mikor és milyen veszteségekkel lesz ennek vége? E kérdéseket feszegeti írásában Boldogkői Zsolt virológus-genetikus professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója.

Hit és evolúció (Sztárgenetikus békítené a tudományos és a vallásos világnézetet)

Francis Collins vezető amerikai genetikus nagy vállalkozásba kezdett, melynek célja hídépítés a tudomány és a vallás között. Az „Isten ábécéje” című, nemrég magyarra fordított könyvében a szerző a hit szemüvegén keresztül vizsgálja a nagy eredetproblémákat, de közben bírálja a vallásos bigottságot is. Collins műve a hívő értelmiségi elit nézeteit testesíti meg, ezért állításainak kritikája nem egyetlen személlyel, hanem a hit legfelkészültebb intellektusaival való vita is egyben.

Homoszexualitás – bűn, betegség, végzet?

Ma alig rendelkezünk konkrétummal a homoszexualitás örökítő tényezőit illetően. Az érintettek mégis a genetikai meghatározottság eszméjét részesítik előnyben, mert úgy vélik, hogy a másik lehetőség a bűnös szabad választás. Sajnos, az intolerancia ellen ez nem nyújt menekvést, hiszen azt nem az igazságkeresés, hanem a gyűlölködő prekoncepció hajtja

Jön a génmódosított emberek kora?

He Jiankui, a sencseni egyetem kutatója a napokban jelentette be, hogy egy anyának génmódosított ikrei születtek, s a genetikai beavatkozást ő maga végezte egy manapság kurrens technológiát alkalmazva.

Génekben az énünk

Azért folyamatosan növekszik az értelem szerepe, mert a gének nem Marionett-bábuként mozgatnak bennünket, hanem inkább ösztökélnek vagy óvnak bizonyos cselekedetektől.

A vallás mint a politikai korrektség tárgya

A kórtermek ajtaján dörömböl a tudomány

Az egészségügy világszerte finanszírozási problémákkal terhelt, a gyógyszerek, a különféle diagnosztikai és terápiás eljárások emelkedő költségei rémisztő jövőképet vizionálnak. A tömegszemléletű gyógyítás átalakítása személyre szabottá a jelenlegi gyógyszer-engedélyezési rendszer fennmaradása esetén kivitelezhetetlennek tűnik. A hazai helyzetet egyéb problémák is súlyosbítják, úgymint az állami források szűkülése, a hálapénzrendszer, az állami infrastruktúra magáncélokra való hasznosítása, valamint az orvosok és ápolónők tömeges emigrációja. Hozhat-e valamilyen áttörő jellegű változást a modern biológiában és digitális technológiában manapság zajló revolúció, vagy inkább a problémák súlyosbodása várható az egészségügyben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben az írásban.

Hamis reményt árulók

Válasz Illés Juditnak