Ne a jajgatásról szóljon – Sopotnik Zoltánnal a Cigányvég című verseskötetről

„Itt tegnap lezuhant egy angyal” – egy mottó, amit aztán kibogoz a költő. Az angyalok mellett megjelennek a szegre­gátumban élők, mindennapjaik gondjaival, panaszaikkal, az iróniát sem nélkülözve. Sopotnik Zoltánnal Cigányvég című legújabb verseskötete kapcsán beszélgettünk.

A szavak már nem szorulnak közénk - Beszédkényszer Locker Dáviddal

A felnőtté pofozás fájdalmát írta verseskötetté. A Kosztolányi-féle pálya van a fejében: indul versekkel, majd jönnek a novellák, regények, talán dráma. A novellaszerűség, az epikai mag ott van már első kötete, a Beszédkényszer szabadverseiben is. De miért is beszél valaki kényszeresen? Locker Dávidot kérdeztük.

Gördíteni valamit a felejtés útjába - Fekete Vincével az apokalipszis gyönyörűségéről

Művészete klasszikus, intellektuális költészet, amely sokszor a játékos, ironikus beszédet sem nélkülözi. Nem véletlen, hogy Fekete Vincét sokan nemzedéke egyik meghatározó költőjének tartják. A Gyönyörű apokalipszis című legújabb, gondosan felépített szerkezetű, 100+2 versből álló kötetében valóban tágas univerzumot járhat be az olvasó: az erdélyi tájaktól a kozmoszig, a kallódó emberi sorsoktól a személyesebb, a gyász és a betegség feldolgozásáig számos témát megjelenítenek a versek. A költővel a kortárs erdélyi irodalomtól a prímszámokon át a különös címig szőttük a beszélgetés fonalát.

Csoda szép hanyatlás (Kiss Judit Ágnes: A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul)

Felgyülemlett feszültség - A kíváncsiság Istenéről Balizs Dániellel

Az ördöggel cicázik, az Istennel cimborál. Ha kell, angolul is versel, és nem riad vissza a mesterséges intelligencia jelentette kihívásoktól. Balizs Dániellel első, A kíváncsiság Istene című verseskötete kapcsán beszélhettünk.

Látszólag közel van - Szergej Tyimofejev lett költővel a hídszerepről

Költészetét orosz nyelven műveli a lett költő, ám médiaművészként nincs nyelvhez kötve, sőt időnként megpróbálja teljesen nélkülözni azt – hétköznapi tárgyakból fabrikál verset, vagy akár régi tévékészülékeket is szóra bír. Szergej Tyimofejev nemrég Budapesten járt Replika című verseskötetének bemutatóján, és kis hatótávolságú illegális, kalózrádiós mikrofonjával továbbította üzenetét.

Szabó T. Anna: Aki kisebbségi ember, az tudja, hogy többet kell teljesítenie, és annál jobban virul

Összetört. Dalolni sem tudott, Jim Morrisont üvöltött. Majd összeszedegette magát, az örömre koncentrált, és megírta a Vigasz című kötet darabjait. Párhuzamosan a Dudorászó gyerekverseit. Örültetni kell, mondja Szabó T. Anna, akivel az anya alakú hiányról és annak túléléséről is beszélgettünk. Interjú.

A romlandóság intimitása (Gulisio Tímea: Lények)

Makó Ágnes versei

Csak két napra megyünk; A fogkefe

Hazafelé (Babiczky Tibor: A tengerről)

Tisztán látni (Kali Ágnes: Megvakult angyalok)

Báthori Csaba: A másik haza

Markó Béla Már nem közös című verseskötetéről.

Ráolvasás, szellemidézés - Szőcs Petrával A gonosz falu legszebb lakóiról

Szőcs Petra költő, filmrendező vehette át május 6-án a Hazai Attila Irodalmi Díjat, amit az irodalmi tevékenységük során kísérletező és a társművészetekre nyitott alkotók kaphatnak meg. A Cannes-i Filmfesztivál jelölése mellett számos filmes és irodalmi díjat elnyert szerzővel film és költészet viszonyáról, valamint legutóbb megjelent A gonosz falu legszebb lakói című verseskötetéről és a „monasztikus szigetvilág” lakóiról beszélgettünk. 

Téboly a hegyek között - Szijj Ferenccel valós és képzelt eseményekről

„Az egész kötet olvasható Magyarország-kritikaként is” – mondja Szijj Ferenc, akivel a nemrég megjelent Ritka események című verseskötete kapcsán beszélgettünk. De szó esett hagyományokról, hiedelmekről, véletlenekről éppúgy, mint szemüvegeseket utáló köszörűsről és Petőfit szavaló Brüsszeli Békáról is.

Göcsörtösre fújja a szél - Izsó Zitával a Bekerített erdőben

Családon belüli erőszak, bántalmazó párkapcsolatok, szexuális zaklatás, a szeretteik elől tükörbe menekülő halottak, emberek, akik folyót hordanak magukban. Izsó Zita legújabb, negyedik verseskötete, ahogy a címe is mondja, egy bekerített erdőbe kalauzol, ahol a traumatizált szereplők mellett egy űrhajós is felbukkan. A szerzővel többek között arról beszélgettünk, van-e egyetemes gyógyír a kiszolgáltatottságra, s ha igen, mit tudhat minderről egy asztronauta.

Hardcore

A Ridegtartás inkább azokat érintheti meg, akik a legdurvább mélységbe kényszerültek. Nagyjából úgy lehet elképzelni, mint amikor Charles Bukowski és Petri György koccint a boncasztalon. És a hangsúly a boncon van.

Fölfelé szökik és valóságot teremt (Schein Gáborral a rinocéroszról)

Mindennek az oka az orrszarvú. Legalábbis ez olvasható ki Schein Gábor frissen megjelent Ó, rinocérosz című verses regényéből, mely a képzeletet segítségül híva mutat kiutat a kényszerűségből. A szerzővel többek között arról beszélgettünk, mennyire felszabadító ereje van a gondolatnak, hogy Europét Zeusz nem bika, hanem egy rozmaringillatú afrikai rinocérosz képében rabolta el, hogy a káromkodás is lehet ima, s hogy a névadáshoz nem kell kétharmad.

Valami átsejlik a lényegből

„Kiszolgáltatottak vagyunk az érzékszerveinknek, semmiről nem lehet biztos tudásunk" – mondja Ferencz Győző, ám hozzáteszi: talán mégis megragadható a valóság, legalábbis a képzet valósága. A költővel a megszólalás lehetséges módjairól beszélgettünk, és arról, mennyire lehet eltekinteni a politikától.

„Szívezés van”

Útikalauz senkiföldjére

Az emlékezés terhe, az élet eliramlásával szembesülés írathatta Ferencz Mónika első verseskötetét, a Hátam mögött dél című, zsebkönyvméretű, száz oldalas terjedelemnél kisebb könyvet.

Gyászversek adnak értelmet a halálnak

Nádasdy Ádám saját könyvét kapta

Piros rózsák beszélgetnek: ez Nádasdy Ádám kedvenc magyar nótája, amelyet el is énekeltek neki az Örkény Színházban vasárnap este az író 70. születésnapját ünnepelve.

Mélyreható tükörbenézés

Más ünnepek címmel a napokban jelent meg Balla Zsófia új verseskötete. A József Attila-díjas költőnő hét év után lepte meg olvasóit, akiket formatisztelettel, az emlékek és az élettöredékek kíméletlenségével fogad. Az átfogó kötet az élmények, arcok kitörölhetetlenségéről is szól, de az álmok, az újholdas elődök – például Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes – is visszaköszönnek a sorokból.

Ballada a hunyászkodókról

Újranyomják a legutóbbi Baranyi-kötetet

Március elején második, változatlan kiadásban kerül a könyvesboltok polcaira Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő legutóbbi verseskötete, a tavalyi könyvhétre megjelent Ballada a hunyászkodókról, tudta meg a Népszava a Kossuth-kiadócsoporttól. A 79 éves költő örömmel fogadta a jó hírt, elmondta: számára a siker fokmérője, hogy valamivel több, mint ötven évvel első verseskötete, a Villámok balladája megjelenését követően is kelendőek művei.

Verseskötettel ünnepel Bereményi Géza

A közérzetem és a kedvem teljesen az írásbeli munkámtól függ - mondta el az MTI-nek Bereményi Géza Kossuth- és Balázs Béla-díjas költő, író, forgatókönyvíró-rendező és színházvezető, akinek 70. születésnapja alkalmából verseskötete jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában.

Új verseskötettel jelentkezik Závada Péter

Závada Péter költő, az Akkezdet Phiai underground hip-hop duó tagja, második verseskötetével jelentkezik, amely szeptember 1-én jelenik meg a Jelenkor Kiadónál.

Passzátszéllel Óceániába

Pallai Károly Sándor, fiatal kora ellenére, már tíz nyelven publikált. Tudósként főleg a Karib-tenger, az Indiai-óceán, a Csendes-óceán világával foglalkozik. Külföldön három verseskötete is napvilágot látott. A Vents Alizés (Passzátszél) című nemzetközi elektronikus irodalmi és irodalomelméleti folyóirat alapító-főszerkesztője.

85 évesen jelent meg első kötete

Elfojtott szó címmel jelent meg a nyolcvanöt éves Mészáros Sámuel első verseskötete. A szerző Magyarország legidősebb pályakezdő költője. 

Ez van, pontosan