Űrbe lőtt magyar valóság – Ádám Gergővel a felszabadító fricskákról

Fekete humorral és sci-fibe ágyazva mesél közéleti ügyeinkről. Multiverzumot épít mindebből, Rick és Morty alteregóival. Könyvéből talán arra is választ kaphatunk, miért nincs elég tanár, és miért van zebra Hatvanpusztán. Az Ügynökakták című első kötetéről beszélgettünk Ádám Gergővel, aki szerint ma túlságosan komoly az irodalom.

P. Szathmáry István: Fényember

Hidasi Zsaklin: Laposföld

Vet, arat, megvált (Thea von Harbou: Metropolisz)

Magyar pályázó is nyert a jövő írói és illusztrátorai versenyen

A versenyt az Egyesült Államokban rendezik, eddig nem volt magyar díjazott.

Erdős Virág: Kalocsa (részlet)

Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág abszurd, groteszk, vicces és szívszorító jelenetek soraként elmesélt történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. A regény február 20-án jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában.

Makó Ágnes: Egy hosszú év a Föld bolygón

Koch Beatrix: Picasso-legenda 2050 (Részlet)

Regényes művészettörténet, egy csipetnyi science fiction, világokat elválasztó teraszajtó, rengeteg titok, nyomozás, utazás New Yorktól Párizson át Antibes-ig 1925 és 2051 között. Létezhet szenvedélyes szerelem téren és időn túl? – ezekről mesél Koch Beatrix a Könyvmentorok Kiadónál május 20-án megjelenő regénye.

Háromtest, probléma nélkül

A filmkritikusok számára máig örömteli és megtisztelő feladat nagy nemzetközi fesztiválról tudósítani. Persze nem könnyű, sőt, kifejezetten kimerítő tájékozódni a filmek tengerében, kisakkozni, mit, mikor, hol érdemes megnézni, majd kiokoskodni egy összképet, amely esetleg tendenciákat is felfest. 

Cenzúragyanú a Hugo-díj jelöléseinél

Tumicz Krisztina: BöBö-aszteroida

Akkorát robbantott a Doctor Who, hogy önmaga paródiájává vált

Mindenki remekelt, minden nagyon jó volt, mígnem David Tennant Ncuti Gatwává osztódott.

Jövőbeli otthonunk - Markovics Botonddal a csillagos égboltról

Markovics Botond, avagy Brandon Hackett húsz év alatt a hazai zsánerirodalom egyik legismertebb szerzőjévé vált, aki megbízhatóan két-három évente utaztatja olvasóit az univerzum legtávolabbi szegleteibe. Ennek során mindig a legaktuálisabb témákkal foglalkozott: az idegen fajok együttélésének lehetőségétől kezdve az emberi tudat digitalizálásán át egészen az időutazásig. A Felfalt kozmosz című legújabb regénye az első, ami már nem álnéven jelenik meg. És ezúttal a klímaváltozás után kinőtt hatalmi formációk konfliktusai jelennek meg, miközben az általunk ismert univerzum épp megszűnőben van. A szerzővel a klímaválságról, az univerzumok összeütközéséről, valamint a technológia és a társadalom viszonyáról beszélgettünk.

Az összeesküvéselmélet-hívők szabadsága - John Scalzival kapzsiságról, ostobaságról – és a macskákról

A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíját vehette át a múlt héten John Scalzi amerikai író, akinek a regényei 2012 óta folyamatosan jelennek meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában. A legújabb, az Állati gonosz a szerző fővárosunkba érkezésével és az angol nyelvű kiadással szinte egy időben látott napvilágot. A különleges, szarkasztikus és ironikus humoráról ismert és emiatt is kedvelt írót macskákról, az internet lehetőségeiről és összeesküvés-elméletekről is kérdeztük.

Faludi Zsolt: Vízszintes hajítás

Még eljöhet a reneszánsz

A Vesper című litván sci-fiben a Föld ökoszisztémája összeomlik, az emberek naponta küzdenek az életben maradásért. A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon az alkotó, Kristina Buozyte adott interjút lapunknak.

Vízhiány és elszigetelődés - Lőrinczy Judit íróval a Tisza kiszáradásáról és a változások előjeleiről

2052 nyarán járunk az aszály sújtotta, halálos szárazviharok ostromolta magyar Alföldön, ahol a már rég kiszáradt Tisza medrét csak tájékozódásra használják a szinte városállamokká szigetelődő települések lakói. A sivatagos táj a betyárok uralma alatt áll. Az orosz–kínai kiberháború, a szabad költözési jog elvétele, a vízfejadagok szigorú bevezetése utáni időkben járunk Lőrinczy Judit regényében, ahol egy kettős gyilkosság ügyében folyik nyomozás – miközben a klímaváltozás következményeként ősi létformák szabadulnak el a Földön, köztük a sírjából feltámadó Attila hun király. Az utolsó tanú szerzőjével beszélgetve a klímaszorongásról és társadalmi szegregációról éppúgy szót ejtettünk, mint az alföldi emberek lelkületéről vagy a betyárromantikáról. 

Hollywood a vasfüggönyön túl – Takács Róbert történész az amerikai filmgyártásról és a szocialista Magyarországról

Révai József elhíresült kijelentése szerint „a legrosszabb orosz film is jobb, mint egy amerikai”, de az 1980-as évek magyar panellakói aztán mégis a Magányos farkas című Chuck Norris akciófilm vetítésére özönlöttek a szomszédba, ha akadt egy kultúros, aki a művelődési otthonból hazavihette hétvégére a város egyetlen „képmagnóját”, vagyis videóját, ami akkor annyiba került, mint egy autó.

Miért törölnek minden jó sorozatot?

A sci-fi mint geopolitika

Társadalmunk sötét tükre – kifinomult eszközökkel operál az utóbbi évtized talán legfigyelemreméltóbb antológia-sorozata

Olykor megesik, hogy az egyszeri felhasználó kikapcsolja féltégla méretű okostelefonját és lassan visszafókuszáló szemeit az elsötétülő képernyőn felejti. Ilyenkor a maroknyi gép üvegfelületének fogságában hirtelen meglátja önmagát. Erre az élményre utal a Black Mirror címe is, és ezzel a koncepciót kiötlő Charlie Brooker mintegy summázza is az utóbbi évtized talán legfigyelemreméltóbb antológia-sorozatának lényegét.

Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma (Részlet a regényből)

A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni. Kim Stanley Robinson 2020-ban megjelent regényében a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk. Barack Obama az egyik legfontosabb olvasmányának nevezte a megjelenésekor, a szerző pedig tavaly novemberben részt vehetett előadóként az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján. A regény május 10-én jelenik meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában.

A fantasztikus demokrácia

Folyamatosan elbukunk - Robert J. Szmidt lengyel íróval az emberiség lehetséges jövőjéről

A sci-fi és a horror műfajok hazai kedvelői már tűkön ülve várták Robert J. Szmidt Metró 2033 Univerzum trilógiája második kötetének magyar megjelenését. A Torony a héten került a könyvesboltok polcaira, mi pedig a lengyel szerzőt kérdeztük Wrocław szennyvízcsatorna-rendszerének és a németek ásta alagutak rejtelmeiről és az apokalipszis beköszönte utáni szép új világról.

Szikrákat szór (Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa)

Találkozunk odabent? (Simon Stålenhag: A labirintus)

Télapó és az ufók

A sci-fi nem (csak) a jövőről szól

Világegyetem proletárjai, egyesüljetek!

William Gibson: Neuromancer (Részlet a regényből)

Magyarul könyv alakban először 1992–1994-ben jelent meg William Gibson kultikussá váló regénytrilógiája (1984–1988), mely a cyberpunk irodalom és mozgalom egyik alapvetésévé vált (a Mátrix-filmek sem jöttek volna létre nélküle, a mátrix kifejezés is a szerző találmánya a cybertér virtuális valóságára!). Az első kötet máig egyedülálló módon egyszerre nyerte el a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat és alapjaiban újította meg a sci-fi irodalmat, miközben olyan jövőképet vizionált, mely mára már bőségesen a valóságos jelenünket alkotja. A „cyberpunk biblia”: Neuromancer, a Count Zero és a Mona Lisa Overdrive november 30-án, új fordításban, az Agave Könyvek gondozásában ismét megjelenik (limitált díszdobozos kiadásban is!) Gibson exkluzív utószavával és Jack Womack Valami sötét gödör című esszéjével.

Szellem a flakonból (Kőhalmi Zoltán: Az utolsó 450 év)