Erdős Virág: Kalocsa (részlet)

Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág abszurd, groteszk, vicces és szívszorító jelenetek soraként elmesélt történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. A regény február 20-án jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában.

Makó Ágnes: Egy hosszú év a Föld bolygón

Koch Beatrix: Picasso-legenda 2050 (Részlet)

Regényes művészettörténet, egy csipetnyi science fiction, világokat elválasztó teraszajtó, rengeteg titok, nyomozás, utazás New Yorktól Párizson át Antibes-ig 1925 és 2051 között. Létezhet szenvedélyes szerelem téren és időn túl? – ezekről mesél Koch Beatrix a Könyvmentorok Kiadónál május 20-án megjelenő regénye.

Háromtest, probléma nélkül

A filmkritikusok számára máig örömteli és megtisztelő feladat nagy nemzetközi fesztiválról tudósítani. Persze nem könnyű, sőt, kifejezetten kimerítő tájékozódni a filmek tengerében, kisakkozni, mit, mikor, hol érdemes megnézni, majd kiokoskodni egy összképet, amely esetleg tendenciákat is felfest. 

Cenzúragyanú a Hugo-díj jelöléseinél

Tumicz Krisztina: BöBö-aszteroida

Akkorát robbantott a Doctor Who, hogy önmaga paródiájává vált

Mindenki remekelt, minden nagyon jó volt, mígnem David Tennant Ncuti Gatwává osztódott.

Jövőbeli otthonunk - Markovics Botonddal a csillagos égboltról

Markovics Botond, avagy Brandon Hackett húsz év alatt a hazai zsánerirodalom egyik legismertebb szerzőjévé vált, aki megbízhatóan két-három évente utaztatja olvasóit az univerzum legtávolabbi szegleteibe. Ennek során mindig a legaktuálisabb témákkal foglalkozott: az idegen fajok együttélésének lehetőségétől kezdve az emberi tudat digitalizálásán át egészen az időutazásig. A Felfalt kozmosz című legújabb regénye az első, ami már nem álnéven jelenik meg. És ezúttal a klímaváltozás után kinőtt hatalmi formációk konfliktusai jelennek meg, miközben az általunk ismert univerzum épp megszűnőben van. A szerzővel a klímaválságról, az univerzumok összeütközéséről, valamint a technológia és a társadalom viszonyáról beszélgettünk.

Az összeesküvéselmélet-hívők szabadsága - John Scalzival kapzsiságról, ostobaságról – és a macskákról

A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíját vehette át a múlt héten John Scalzi amerikai író, akinek a regényei 2012 óta folyamatosan jelennek meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában. A legújabb, az Állati gonosz a szerző fővárosunkba érkezésével és az angol nyelvű kiadással szinte egy időben látott napvilágot. A különleges, szarkasztikus és ironikus humoráról ismert és emiatt is kedvelt írót macskákról, az internet lehetőségeiről és összeesküvés-elméletekről is kérdeztük.

Faludi Zsolt: Vízszintes hajítás

Még eljöhet a reneszánsz

A Vesper című litván sci-fiben a Föld ökoszisztémája összeomlik, az emberek naponta küzdenek az életben maradásért. A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon az alkotó, Kristina Buozyte adott interjút lapunknak.

Vízhiány és elszigetelődés - Lőrinczy Judit íróval a Tisza kiszáradásáról és a változások előjeleiről

2052 nyarán járunk az aszály sújtotta, halálos szárazviharok ostromolta magyar Alföldön, ahol a már rég kiszáradt Tisza medrét csak tájékozódásra használják a szinte városállamokká szigetelődő települések lakói. A sivatagos táj a betyárok uralma alatt áll. Az orosz–kínai kiberháború, a szabad költözési jog elvétele, a vízfejadagok szigorú bevezetése utáni időkben járunk Lőrinczy Judit regényében, ahol egy kettős gyilkosság ügyében folyik nyomozás – miközben a klímaváltozás következményeként ősi létformák szabadulnak el a Földön, köztük a sírjából feltámadó Attila hun király. Az utolsó tanú szerzőjével beszélgetve a klímaszorongásról és társadalmi szegregációról éppúgy szót ejtettünk, mint az alföldi emberek lelkületéről vagy a betyárromantikáról. 

Hollywood a vasfüggönyön túl – Takács Róbert történész az amerikai filmgyártásról és a szocialista Magyarországról

Révai József elhíresült kijelentése szerint „a legrosszabb orosz film is jobb, mint egy amerikai”, de az 1980-as évek magyar panellakói aztán mégis a Magányos farkas című Chuck Norris akciófilm vetítésére özönlöttek a szomszédba, ha akadt egy kultúros, aki a művelődési otthonból hazavihette hétvégére a város egyetlen „képmagnóját”, vagyis videóját, ami akkor annyiba került, mint egy autó.

Miért törölnek minden jó sorozatot?

A sci-fi mint geopolitika

Társadalmunk sötét tükre – kifinomult eszközökkel operál az utóbbi évtized talán legfigyelemreméltóbb antológia-sorozata

Olykor megesik, hogy az egyszeri felhasználó kikapcsolja féltégla méretű okostelefonját és lassan visszafókuszáló szemeit az elsötétülő képernyőn felejti. Ilyenkor a maroknyi gép üvegfelületének fogságában hirtelen meglátja önmagát. Erre az élményre utal a Black Mirror címe is, és ezzel a koncepciót kiötlő Charlie Brooker mintegy summázza is az utóbbi évtized talán legfigyelemreméltóbb antológia-sorozatának lényegét.

Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma (Részlet a regényből)

A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni. Kim Stanley Robinson 2020-ban megjelent regényében a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk. Barack Obama az egyik legfontosabb olvasmányának nevezte a megjelenésekor, a szerző pedig tavaly novemberben részt vehetett előadóként az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján. A regény május 10-én jelenik meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában.

A fantasztikus demokrácia

Folyamatosan elbukunk - Robert J. Szmidt lengyel íróval az emberiség lehetséges jövőjéről

A sci-fi és a horror műfajok hazai kedvelői már tűkön ülve várták Robert J. Szmidt Metró 2033 Univerzum trilógiája második kötetének magyar megjelenését. A Torony a héten került a könyvesboltok polcaira, mi pedig a lengyel szerzőt kérdeztük Wrocław szennyvízcsatorna-rendszerének és a németek ásta alagutak rejtelmeiről és az apokalipszis beköszönte utáni szép új világról.

Szikrákat szór (Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa)

Találkozunk odabent? (Simon Stålenhag: A labirintus)

Télapó és az ufók

A sci-fi nem (csak) a jövőről szól

Világegyetem proletárjai, egyesüljetek!

William Gibson: Neuromancer (Részlet a regényből)

Magyarul könyv alakban először 1992–1994-ben jelent meg William Gibson kultikussá váló regénytrilógiája (1984–1988), mely a cyberpunk irodalom és mozgalom egyik alapvetésévé vált (a Mátrix-filmek sem jöttek volna létre nélküle, a mátrix kifejezés is a szerző találmánya a cybertér virtuális valóságára!). Az első kötet máig egyedülálló módon egyszerre nyerte el a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat és alapjaiban újította meg a sci-fi irodalmat, miközben olyan jövőképet vizionált, mely mára már bőségesen a valóságos jelenünket alkotja. A „cyberpunk biblia”: Neuromancer, a Count Zero és a Mona Lisa Overdrive november 30-án, új fordításban, az Agave Könyvek gondozásában ismét megjelenik (limitált díszdobozos kiadásban is!) Gibson exkluzív utószavával és Jack Womack Valami sötét gödör című esszéjével.

Szellem a flakonból (Kőhalmi Zoltán: Az utolsó 450 év)

Mi fán terem az alternatív történelem?

A Mi, I. Adolffal kezdődött minden. De legalábbis sokminden.

Reményteli civilizációnk - exkluzív interjúnk Cixin Liu kínai sci-fi íróval

„Az egyedüli választás, hogy kirepülünk a Földről és kitágítjuk az emberiség új életterét az űrben” – mondja Cixin Liu kínai sci-fi író, akit az idehaza is nagyon népszerű Háromtest-regénytrilógiája kapcsán kérdeztünk az emberiség egységesülésének lehetőségéről, a társadalmak megfigyeléséről, a technológia jelenlegi és jövőbeli hasznáról és káráról – valamint, hogy milyen világra szeretne ébredni egy évszázados hibernációt követően.

Az Ige jövő ideje - Baráth Katalinnal a szent szövegekről

Pilinszky-vadászrepülőgépek hasítják az űrt, elhagyva Pandonhyát, a moyerek naprendszerbeli „ősi fészkét”, ahová a Föld lakhatatlanná válása után költöztek – a Lingvista, a nyelvőrök és a gramárok vezette hierarchikus társadalom az egyetlen örökségükkel, az Igével, a szent nyelvvel kereskedik, amely a már beszédképtelen, tudatkontrollált Birodalom és a virtuális létbe szorult, képekkel kommunikáló liberális Demokrata lakosainak erős, halálos függőséget okoz. Génsebészet és Szent Margit-legenda, Star Wars és Esterházy Péter, cyberpunk poszthumanizmus és Vörösmarty kerül egy platformra Baráth Katalin Afázia című, frissen megjelent sci-fijében, ami kapcsán a szerzővel beszélgettünk.

A túlmelegedett processzor esete - az Oxigén című filmről

Alexandre Aja Oxigén című sci-fijében Mélanie Laurent küzd az életéért. A remek forgatókönyv végig fenntartja a feszültséget bő száz percen keresztül.

A Sötét zsaruk és a magyar valóság