Történelmi kaleidoszkóp költőénekkel

Az ember vagy elmegy a békességgel hadban álló miniszterelnök ellenforradalmi beszédére, vagy nem: tertium non datur. Vagy megelégszik a benzines rongyba tekert uszítás pokoli mélységeivel, vagy a levegő felé hágva másfajta örömöket keres. Magyar nemzeti hiphop: irány a felvidéki bányavárosok és a tündéri világörökség! A fel és a le, merthogy Selmecbányán vagy fölfelé mászik az ember, vagy lefelé ereszkedik, írja Mikszáth a Tót atyafiakban: harmadik lehetőség nincs. De felszabadulás az van: Robert Fico, az Unió másik Putyin-barát (baloldali nacionalista) hódolójának a territóriumán nem a kormánypropaganda sorakozik az út szélén, talán az ingatag kormánytöbbség, talán a belátás miatt, hanem a zólyomi vár marketingje. Olykor négy óriásplakát egymáson. Otthon vagyunk, Európában, és ezt megunni nem lehet. Elhagyni pedig (ez megy éppen odahaza a Múzeum-kertben vagy a batidai Belzebub terciáján) kár volna. Tizenkettedik pont: Uniót ép ésszel.

15-dik Március

„Petőfi szobrán egy ocsmány varangy ül, s el-hall-gat-tat-ha-tat-la-nul vartyog – pardon: szaval –, amíg minden magyar meg nem tanul varangyul” – írta Jékely Zoltán 1973-ban. Kis ünneptörténet sok verssel. 

Miért nem a harmadik „randin”? - Gyimesi Emesével szabadságról, szerelemről

Egy 18 éves lány és egy 23 éves fiú egymásra találásának története – sok belső vívódással és külső akadályozó tényezővel. Szinte csodaszámba ment Szendrey Júlia és Petőfi Sándor beteljesült románca. Ahogy számtalan félreértés övezte mind korukban, mind a későbbiekben is ezt a kapcsolatot. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című könyve azonban segít eloszlatni a homályt. A szerzővel beszélgettünk.

Horrorhuszár, atlétás Petőfi, macskaforradalom: jön az alternatív március 15.

„Meggyalázás” vagy „magyar giccs” – általában e két címke valamelyikét nyerte el az elmúlt években a legtöbb próbálkozás, ami egyes nemzeti jelképeinket értelmezte újra. 

„regénygyárral egybekötött háztartás”

A XIX. századi magyar női sorsok szemléletes, igen tanulságos tablója tárul elénk Szécsi Noémi Jókai és a nők című kötetéből. 

Szálinger Balázs: Itt én vagyok a főhős, és nem a Petőfi Sándor

Petőfi Sándor Úti jegyzeteinek nyomába eredt Szálinger Balázs költő – a nyártól őszig tartó, szakaszokra bontott kirándulásból könyv születik, mely 2025-ben jelenik meg a szerző magánkiadásában.

És ha Petőfi Sándor visszatérne 2024-ben?

A Különös történések a Szondi utcából nézői választ is kapnak erre a kérdésre: kiskőrösi fideszes polgármester lesz a költőből. Roznár Levente animációi ritka közönséget szólítanak meg, egyszerre képesek szórakoztatni jobb- és baloldalt. Rövid idő alatt több mint 300 ezren nézték meg. 

Különös történések a Szondi utcából: a legtöbb sztori, az „összegyurcsányozás” húsz éve aktuális

Különös történések a Szondi utcában című animációi­val robbant be a YouTube-világba Levi néven. Sokáig azt sem lehetett tudni, ki áll a név mögött. Roznár Levente, a számítógépes animációval foglalkozó 26 éves motion designer a negyedik szatirikus, szókimondó videóját jelentette meg pénteken. Politikai tartalom kapcsán mindenki a saját álláspontjának keresi bennük az igazolásokat, pedig a humoruk és iróniájuk alapján nem lehet beskatulyázni őket – ez eminens értékük is egyben. Levente időutaztatott-ideutaztatott nemzeti hős Petőfije például, akit messiásként vár az ellenzék, a Partizán élő adásában egy röpke délután alatt haladja meg tíz nagyságrenddel az érett orbáni homofóbiát.

A magyar vidék nincs elragadtatva, két héttel bemutató után a székek 90 százaléka üres a Rákay-féle Most vagy soha! pécsi vetítésein

Főleg kormánypárti nézői vannak a filmnek, és ők lelkesen is beszélnek róla. A márciusi ifjak egyik legfontosabb üzenetét azonban a közönség mintha nem venné komolyan. Riport.

„A történelemhamisítást nem szerencsés hazafias kötelességként prezentálni” - Lesújtó kritikával illette a legismertebb Petőfi-kutató Rákay Philip filmjét

Az irodalomtörténész bízik benne, hogy a fiatalság inkább a verekedős jeleneteket értékeli, Petőfi Sándort pedig versei alapján ítéli meg. 

Meghatározó pillanatok maradnak hatástalanok – Megkésett kritika a Rákay-féle Petőfi-filmről

Minden idők legdrágább magyar filmje, a Most vagy soha! megrekedt egy színvonalas ünnepi rendezvény szintjén.

Nyáry Krisztián: Bereményi Géza felkérést kapott egy Petőfi-sorozatra 2020-ban, ám a munka után közölték vele, belátható időn belül nem lesz ilyen film

Úgy fest, az illetékesek inkább a Rákay Philip-féle Most vagy soha! mellett döntöttek. 

Hazátlan nézők

Beugró

Fogalmi zavarok

Markó Béla: Hátha nem lesz csendes

Egy biztos: Petőfi Sándor költészetét tényleg meg kell tisztítani az előítéletektől, de akármilyen furcsa, ez szükségképpen társadalmi programjának újrafelfedezését is jelenti. 

Ötszáz drón rajzolta ki Petőfi Sándort a Duna fölé Rákay Philip Petőfi-filmjének a bemutatója alkalmából

„Megleptük a budapestieket” – állapította meg a fideszes megmondóember a Facebook-oldalán.

Mindent vitt a lánglelkű, Petőfi Sándor uralta a tavaly a magyar kultúrát

A szintén 200 éve született Madách Imre és a 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály sem kapott sok figyelmet.

Szentpéteri Nagy Richárd: A rendszer lelke

Petőfi Sándor és Madách Imre születésének bicentenáriumán egykori nemes kortársuk, Jókai Mór híres művét idézzük fel. A termékeny, nagy író A jövő század regénye című terjedelmes remekművében számos dolgot előre látott, kivételes érzékkel vázolta fel a XX. század majdan bekövetkező több jelenségét, de történetesen a magyar politikai rendszerről kevés érvényeset tudott mondani.

Petőfi-album rólunk, tőlünk, nekünk

Petőfi utcák népe címmel készít fotóalbumot a Pictorial Collective közösségi finanszírozásban a költő születésének 200. évfordulójára időzítve.

Kőháti Zsolt: Petőfi, Hasdeu, Hizden

Amikor 1848 októberében Erdődön Petőfi Sándor így kiáltott: „Te rác, te horvát, német, tót, oláhság / Mit marjátok mindnyájan a magyart?” (Élet vagy halál), aligha remélte, hogy bő két évtizeddel később épp egy „oláh” ad ki költeményeket Petőfitől választott mottóval!

Miért érdemes Netflix-sorozatot készíteni a Petőfit övező mítoszok nyomán?

A Jelenkor folyóirat szeptemberi száma Petőfivel foglalkozik, a tematikus kiadvány bemutatóján kiderült az is, hogy a nép gyermekének dadája és szolgája is volt.

Nem kell már Petőfi Sándor, itt van Mária Terézia, átnevezték a Budaörsi úti laktanyát

Életüket és vérüket egyelőre nem ajánlották fel az ott szolgáló katonák, de a honvédelmi miniszter „mindenáron” Magyarország határain kívül tartaná a háborút. 

Ilyen Sajdik Ferenc szerint Petőfi

 A bicentenárium időszakában már minden úton-módon hozzányúltak Petőfi Sándor alakjához. Most Sajdik Ferenc tette meg, akinek rajzait a Károlyi-kertben láthatjuk.

Kácsor Zsolt: A „petőfiség” és Petőfi

Egy olvasó vallomásai 26.

Mit nekünk nemzeti hazugságok, amíg olvashatunk Petőfit?

Petőfi meg akarta változtatni a világot, s talán leginkább azt akarta, hogy az ember – minden ember – tapasztalja meg a szabadságot.

Alternatív Petőfik

A bicentenárium apropóján már eddig is rengeteg Petőfi-tematikájú könyv bukkant fel a gyerek- és ifjúsági könyvek piacán – most a könyvhétre megjelent újdonságokból szemezgetünk.

Petőfi „első tanítója"

„Petőfi Viktor” és a béke pártja

Orbán Viktor magáról beszélt Kiskőrösön március 15-én, az igazi Petőfi Sándorral és a márciusi ifjakkal kapcsolatban semmi értelme nincs mondatainak.

Egy apostolt szeretni

Őszi bemutatója után június 1-én a berlini Collegium Hungaricumban (CHB) adta elő Petőfi Sándor elbeszélő költeményét, Az apostolt Stork Natasa, Szamosi Zsófia és Szilágyi Ágota.

Thália papjából szerkesztősegéd lett

Ne csapjon be minket a Bajor Gizi Színészmúzeum Petőfi-témájú kiállításának nem túl csalogató címe, a XII. kerületi gyönyörű Bajor-villába most is érdemes ellátogatni.