Szex, színház, művészet – Kemény Zsófival a hegyek mozgatásáról

Provokatív generációs regény Kemény Zsófi Nyelni című új, negyedik regénye, amelyben a titokzatos Szexművészeti Egyetem története kísértetiesen emlékeztet egy leigázott magyar felsőoktatási intézmény sorsára, de nem csak ebben a motívumban ismerhetünk a mindennapjainkra a lapokon. A szerzővel a fiatalok közélethez való viszonyáról, messiásokról és arról beszélgettünk, miért érdemes az életünket és vérünket adni.

Jézus Krisztus és a művészet törésvonalai

Egy teremőr és egy pornográf mozaikokból álló feszület dilemmája kel életre a BTM Vármúzeum legújabb tárlatához kapcsolódóan.

Abszurd felől nézni a világot

Erwin Wurm világhírű osztrák szobrászművésznek pénteken nyílt kiállítása a bécsi Albertina Modern múzeumban; a tárlatot az alkotó hetvenedik születésnapja alkalmából rendezték.

Mindhárom nő rejtély - Interjú Böröczki Csabával

Az öregedés drámája legalább olyan tragikus, mint amilyen komikus – Böröczki Csaba első, Salomé nem szeret senkit című regényében pedig egyenesen misztikus. Nem kevés romantikus vágyakozással és noiros színezettel. A budapesti, bécsi és szellem járta párizsi színhelyeken játszódó történetről az alkotót faggattuk.

Nem nőtt látványosan a feketéző művészek száma, de van, akinek a nettója ugyanaz, mint 2005-ben

A kata megszűnése sokak számára egyet jelentett a jövedelemkieséssel, a szakértő szerint nem emelkedett jelentősen a feketézők aránya. Aki nem akart adót fizetni, az eddig sem fizetett.

Margaret Atwood az irgalmas szamaritánus példázatára emlékeztetné Orbán Viktort

A világhírű kanadai írónő szerint az autoriter rezsimek meg akarják határozni, ki mit mondhat, de a művészet mindig megtalálja a módját a szókimondásnak korábban verset írt az 1956-os forradalomról

Művészetté vált hétköznapok

Egy óra, amelyik megállt. Egy kopott kalap, egy pulcsi, két szem dió. Első ránézésre hétköznapi dolgok. Első ránézésre.

Művészet a mecenatúra is

Ha egy alternatív színházi társulat, zene- vagy táncművészeti produkció kizárólag az államra támaszkodik, akkor egyrészt könnyen kiapadhatnak a működési forrásai, másrészt a függetlensége is veszélybe kerülhet. A kulturális TAO megszüntetése – tán nem véletlenül – kiszolgáltatottá tette a szcéna szereplőit. Balogh Máté András kommunikációs szakemberként, sok éves művészeti PR-tapasztalattal igyekszik összedrótozni-behuzalozni az ágazatot, együttműködésre és innovációra sarkallva a szereplőket. A siker sosem garantált, de az kiderült, hogy a finanszírozás is művészet, és nagy alakítások kellenek, hogy a végén felcsattanjon a vastaps.

Szélsőségek között cikázva – Závada Péterrel művészetről, hatalomról és a muréna mozgásáról

Éles váltások, töredékesség, szókimondás – a rap öröksége izgalmasan jelen van legújabb verseskötetében is. Ahogy a nyugtalanság szintúgy, amit egyfajta határnélküliség jellemez. Dőlnek a falak minden irányba: filozófia, színház, pszichológia, történelem, mítosz magától értetődő módon lesz része költészetének. Eljut a dupla szabadságfokig, ahol értelem és érzelem, mint két jókedvű teniszező, passzolgat. A verselés mellett színpadi darabokat fordít, dramatizál, ír, egyetemen oktat. Doktori dolgozatára, ami filozó­fiai aspektusból vizsgálja a színházat, Cogito-díjat kapott. Závada Péterrel beszélgettünk e nem megszokott pályáról és új kötetéről, A muréna mozgásáról.

Összművészeti ünnepi esttel zárul a 10. Színházi Olimpia

Június 24-én nívós zenei kísérettel megvalósuló táncelőadásokkal és Szent Iván éji mulatsággal zárul az idei év legnagyobb színházi eseménye, a 10. Színházi Olimpia. A színpadi produkcióknak és az azokat követő rendhagyó programoknak a Margitszigeti Színház ad majd otthont.

Legalább egy macska szintjére - Kecöli K. Gergővel a Könnyű álmok utcájáról

Sarki bisztrók, lakótelepi kricsmik, bőr- és nemibeteg-gondozó, a Szépművészeti Múzeum vagy az utca – csak néhány Kecöli K. Gergő első novelláskötetének helyszínei közül, ahol a leghétköznapibb és a legszürreálisabb dolgok történnek meg egyszerre. Közben elég gyakran folyik a vér, a pia és egyéb testnedvek, felbukkan egy jungiánus vombat, és össze lehet futni Hurakami Marukival is. A szerző bevitt minket a Könnyű álmok utcájába, ahol többek között arról beszélgettünk, képes-e a fikció megszelídíteni a valóságot. 

Van pozitív töltet a Kritikában

Kék-sárga képzelet – Művészettel gyógyuló gyerekek

Ukrán menekült családok gyerekeinek tartottak kreatív foglalkozást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) kutatói.

A „hosszú XX. század” vége

Álmokra gyűjtenek – Sok művésznek megoldást jelenthet a közösségi finanszírozás, de Magyarországon még gyerekcipőben jár

Régen dédelgetett projekteket lehet megvalósítani. Ha van miből.

Korunk eszméje: a zöldség

Kultúra a putyini elnyomás alatt

Represszió fenyegeti azokat az orosz művészeket, akik felemelik hangjukat a háború ellen.

Alattomosan támad az irodákba bújtatott művészet

Egy irodában elhelyezett festmény nem pusztán dekoráció – akár a munkavállaló szépérzékére is hathat. Sőt, nem kizárt, hogy idővel egy-egy dolgozó műgyűjtővé válik (persze az ilyesmi mérsékelten életszerű). Az viszont erősen kérdéses, hogy Magyarországon léteznek-e olyan bevett gyakorlatok, szokások, amelyek a különböző vállalkozások, cégek dolgozóit közelebb segítik a képzőművészet világához. Illetve, ha van is ilyesmi, hogyan vehetnek részt benne a galériák és a művészek?

noÁr: ebben az országban perpillanat annak lesz pénze, aki a NER retorikáját használja

Ha egy művész bármilyen alkotó politikai célú videóban, alkotásban szerepel, a közönség könnyűszerrel kategorizálja adott politikai oldal propagandistájaként. Mit lehet azonban ilyen esetekben tenni, egyáltalán érdemes-e, kell-e egy előadónak részt vennie a közügyekben? Molnár Áron színésszel, aktivistával, a noÁr Mozgalom alapítójával beszélgettünk.

Nem semmi művészet

Egy múzeumban sokan már azon felháborodnak, ha a kiállított műtárgy egy fekete négyzet, egy üres vászon vagy egy árucikk. De mi a helyzet akkor, ha az alkotás nem is létezik?

Demeter Szilárd nincs oda azért, ha művészek politikai szólamokat böfögnek fel

Az Orbán Viktornak pár hónapja antiszemita írásban hűségesküt tevő miniszteri biztos szerint csak a kevésbé ismert vagy nem annyira tehetséges művészek járnak tüntetésre szónokolni.

Benedek Szabolcs: Mi a művészet?

Virulens elmekórtan (H. Nagy Péter: Karanténkultúra és járványvilág. Feljegyzések a korona idején)

Operaházi beruházás: adtak, majd elvettek

Az összeget művészeti intézmények javára csoportosítják át.

Ideje a fájdalomnak

Vadrózsagallyakról letördelt tüskékből készít tövismozaikot Tamás Zsuzsa első felnőttregényének névtelen főhőse. A 120 centiméteres, kitárt karú férfialak egyszerre szerelmi vallomás és egyfajta Krisztus-parafrázis, az alkotómunka pedig a fájdalom metaforája. A szerzővel a Tövismozaik megjelenésének apropóján kapcsolatokról, Lee van Cleefről, kiserkenő vérről és értelmes kínokról beszélgettünk.

Így lesz művészet az élő aranyhal

A japán Hidetomo Kimura akváriumok kiskereskedelmével kezdte karrierjét, ami egy idő múlva szenvedélyévé vált. 2007-ben Art Aquarium címmel kiállítást rendezett az általa megálmodott művészi tartályokból, ami évről évre turisták tízezreit vonzó időszaki kiállítássá nőtte ki magát. Az idei rendezvényre már a 21. század vizualizációs formáit is beveti és az állatvédők tiltakozására reagálva halbarát akváriumokat használ. Kár, hogy az aranyhalaktól senki nem tudja megkérdezni, jól érzik-e magukat.

Palackposta a jövőnek - Sándor Iván a hiábavalóságok fontosságáról

Mi lehet nagyszerűbb, mint szembenézni a valósággal? – bizakodik optimistán Sándor Iván. A Kossuth-díjas írót, akinek 90. születésnapján, tavasszal jelent meg legújabb, Amit a szél susog című regénye, a korszakváltásokról és az elszabadult ösztönökről kérdeztük.

Kitapétázni a belső labirintust – Csehy Zoltán belső utazásokról

Fél év Svájc – és kultúrsokkot kap az olvasó, ha úti társául szegődik a Grüezi! című könyv szerzőjének, aki nem kevés hedonizmussal veti bele magát az Alpok ölelte ország gazdag művészeti forgatagába – miközben Ovidius Átváltozások című opuszát is fordítja egy kolostorban. Csehy Zoltánt erotikáról éppúgy kérdeztük, mint hexameterekről.

Figyelem: uszító tartalom!

George Floyd halálának vihart keltő hullámai a szórakoztatóiparba is begyűrűztek: sorra veszik le a különféle filmes streaming, illetve televíziós műsorszolgáltatók kínálataikból azokat a filmeket, amelyek valamiképpen a rasszizmus vádjával illethetők. Vagy egyszerűen csak nem a politikai korrektség jegyében tüntetnek fel rasszokat, nemeket, kisebbségeket. Vajon bizonyos társadalmi események képesek-e belenyúlni a művészeti kánonba vagy csak az egyes alkotások aktuális megítélésén változtathatnak?

Az izoláció mesterei

Van, akit gyötör az elszigeteltség, de akad olyan is, akit inspirál. Tudósok, művészek, forradalmárok sokszor kreatívan használták ki a kényszerűen rájuk szakadó időt: korszakalkotó gondolatok, művek születtek karanténban, börtönben, száműzetésben, önkéntes elvonultságban.