Bár sok oroszt művész tiltakozott Vlagyimir Putyin elnök Ukrajnával szemben indított agressziójával szemben, Oroszországban nem hallani ezeket a kritikus hangokat, s ukrán közlések szerint még a tiltakozás mértéke sem olyan, hogy az bármiféle megfontolásra késztesse a hatalom csúcsán lévőket.
Az mindenesetre már most biztosnak tűnik, hogy mind Ukrajnában, mind Oroszországban döntő hatást gyakorol a brutális háború a kulturális életre. Igaz, mindkét országban teljesen eltérő következmények várhatóak. Ukrajnában a kulturális élet jó időre megszűnhet, vagy gyökeresen átalakulhat, amennyiben Moszkvának sikerül bábkormányt életre hívnia Kijevben. Hasonló következmények várhatóak, mint Belaruszban, az elcsalt, 2020 augusztusában rendezett elnökválasztás után, amikor Aljakszandr Lukasenka rezsimje ellehetetlenítette a nyilvánosan tiltakozó művészek munkáját. Ukrajnában a kultúra is megérzi majd, ha egy hatalomváltás után esetleg elvágják az embereket az internettől, felszámolják a szabad médiát, minden kritikus tevékenységet betiltanak.
De Oroszországban sincs ez másként. Várhatóan sok művészt hallgattatnak el a következő hetekben. Az elnyomás senkit sem kímél. Egy moszkvai fellebbviteli bíróság véglegesen megpecsételte a Memorial, Oroszország leghagyományosabb emberi jogi szervezetének sorsát, elrendelte feloszlatását. Igaz, a szervezet jelentősége bizonyos szempontból csökkent: a sztálini terrorral való szembenézés szinte értelmét is veszti, ha Vlagyimir Putyin egy ehhez hasonló, elnyomó rezsimet hoz létre, amire mind több jelet láthatunk.
Oroszországban kevesen számítottak a háborúra, a művészek sem hittek abban, hogy Putyin végül képes lesz megtenni ezt a lépést. Az orosz állami televízió háborús propagandáját a művészek hajlamosak voltak úgy értékelni, hogy azt nem kell komolyan venni és nem érdemel figyelmet.
Mint a Der Standard osztrák lap emlékeztet rá: pontosan egy hónappal a háború kitörése előtt Dmitrij Bulatov kalinyingrádi művész és kurátor, akit hazájában a tudományos művészet egyik legjelentősebb szakértőjének tartanak, az elsők között fordult nyílt levélben ukrajnai barátaihoz: „Tudniuk kell, hogy a művészvilágban élő ismerőseim túlnyomó többsége nemcsak ellenzi, hanem határozottan el is ítéli ezt az agresszív magatartást” – írta. A művész reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy egy egységes nyugati válasz visszatarthatja a hatalmon lévőket attól, háborút indítsanak Ukrajna ellen.
Bulatov most az orosz művészeti szcéna egyik legélesebb hangú nyilatkozatát is aláírta, amelyet a neves moszkvai kurátor, Andrej Jerofejev kezdeményezett. Nem elég azt hirdetni, hogy „Ne legyen háború!”. „Vlagyimir Putyin azonnali lemondását szorgalmazzuk az Orosz Föderáció elnöki tisztségéről: Ha ő elmegy, a háború véget ér. Ha marad, a mészárlás folytatódik” – hangzik a tiltakozás szövege.
Egy, a Putyin rezsimhez hű Telegram-csatorna már pénteken azt sugallta, hogy a társszerzőket még a legjobb esetben is az állásuk elvesztése fenyegeti. De a háborús helyzet elfajulása miatt már az sem zárható ki, hogy a moszkvai és szentpétervári művészi élet kemény magja által aláírt dokumentum szerzőit ezért a gesztusért börtönbe is vethetik. A kulturális élet elhallgattatására az is alapul szolgálhat a Kreml számára, hogy az elmúlt napokban számos orosz művész vett részt a hatalom által illegálisnak minősített háborúellenes tüntetéseken.
A művészeti intézmények eddig, nyilvánvalóan a repressziótól tartva, óvatosan reagáltak a drámai eseményekre, vagy inkább úgy döntöttek: bezárnak. Ezt a megoldást választotta olyan a zászlóshajónak számító kulturális magánintézmény, a Roman Abramovics milliárdos és volt felesége, Darja Zsukova által működtetett Garázs nevű kortárs művészeti galéria. De ideiglenesen bezárja kapuit a Sztrelka, az Alekszander Mamut milliárdoshoz köthető neves építészeti-, média- és dizájnintézet.
A Leonyid Michelson által finanszírozott új moszkvai művészeti katedrális, a GES-2, amelynek igazgatóját Putyin 2021 végi látogatása után eltávolították, egyelőre csak a fő attrakcióját vesztette el: az izlandi performanszművész, Ragnar Kjartansson mondta fel hosszabb távra tervezett együttműködését. A moszkvai Puskin Múzeum pedig bejelentette, egyelőre nem tart több megnyitót.
Ukrajnában több szolidaritást reméltek az orosz művészeti élet képviselőitől. A Kijevi Biennálé felszólította a nemzetközi partnereket, bojkottálják az orosz művészeti intézményeket, mert azok nem foglaltak állást Putyin háborúja ellen. „Nem elég virágot letenni a moszkvai ukrán nagykövetség épülete elé, ez nagyon gyenge gesztus” – mondta Mykola Ridnyij harkivi születésű művész a Der Standardnak vasárnap telefonon nyilatkozva. Igaz, három héttel ezelőtt még ő sem akarta elhinni, hogy Oroszország tényleg képes megtámadni Ukrajnát.
