A magyar történelem optimista mérlege – Huszonöt éves a Magyar Századok

Akármilyen különös, de a két világháború közötti Hóman-Szekfű-féle Magyar történetet követően 2000-ig nem állt elő a magyar történettudomány sokkötetes összefoglaló szintézissel.

Történelmi lecke futballban, szerelemben elmesélve

Az első mifelénk örök és nem igazán hálás téma. Hogy kezdődött régen egy mese? Volt egyszer egy aranycsapat. Aranycsapat? Nem inkább ezüst? És hogy végződött? Marseille… Valamikor egy ország szurkolt nekik, aranylábú hőseinknek. Ha győztek, ujjongott, ha veszítettek, gyászba borult. S az érzelmi hullámzásban elfeledkeztek valami fontosabbról. Nem először és nem utoljára, mert nincsen új a nap alatt.

Nem reklámfogás
a foci
szerepeltetése
Csokonai Attila
különös című
(„Lúdtojás a
gólyafészekben”)
új könyvében

Nyerges Gábor Ádám: Kifogyhatatlan, de nem végtelen (Részlet a Napnál világosabb című, készülő regényből – I.)

A három részre szakadt Magyarországon, az úgynevezett sötét középkorban új ötletek, felfedezések pislákolnak a félhomályban: egy fényevő társaság indul útnak, felvilágosítani a népet. De mit szól ehhez a hivatalosan nem is létező inkvizíció? És az istenadta nép? Nyerges Gábor Ádám még készülő, Napnál világosabb című regényéből majd kiderül. Az íródó műből a Nyitott mondat három héten át közöl részleteket. Íme az első!

Kosáry Domokos pokolbeli víg napjai – Romsics Ignác könyvét olvasva

Kosáry Domokos akadémikus biztos kikérné magának ezt a címet. Hiszen ő minden volt, csak polgárpukkasztó biszexuális zsidó nem.

Az MTA elnökeként Göncz Árpád társaságában. Kosáry emberi nagyságra valló módon nem engedte meg a „listázást”, a „boszorkányüldözést” az Akadémián

Márton László: A dunai patrióta

Jászi Oszkárt Hanák Péter nevezte dunai patriótának. Kende Péter láncszemnek Eötvös József és Bibó István között, Faludy György pedig márványembernek. Borsody István a kor eszmei vezérének, Ady Endre izgága Jézusnak.

Tábor Ádám: Európa '25

Welcome to Hungary! (Wélt és walós tanulságok történelmünkből, 3. rész)

A magyarok büszkék a teljesítményükre. Létszámarányosan tekintve a Nobel-díjasok és az olimpiai érmesek táblázataiban előkelő helyezésekről beszélhetünk. Más kérdés azonban, kinek tulajdoníthatók ezek az eredmények.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc magyar Nobel-díjasok portréjával díszített fal a budapesti Wesselényi utcában

Welcome to Hungary! (Wélt és walós tanulságok történelmünkből, 2. rész)

Magyarország a nyelvhasználatot érintő kérdésekben határain kívül is vaskalapos. Nem fogadja el a kisebbségek anyanyelvi oktatásának korlátozását. Pedig igazán lehetne megértőbb, hiszen lehet, hogy másutt ez a téma most igazán nem tekinthető elsődlegesnek.

Somoskő és Somoskőújfalu Magyarország része – de a tőlük pár pár méterre emelkedő vár szlovák terület

Welcome to Hungary! (Wélt és walós tanulságok történelmünkből, 1. rész)

Egy titkos nyomozás története

Huszadik század-mániás vagyok, nem tudok kikeveregni ebből a századból – értelmezte egy vele készült interjúban regényei témaválasztásait Závada Pál annak kapcsán, hogy nemrégiben megjelent a Pernye és fű című új regénye, amely a múlt század ötvenes éveinek elejére repíti vissza olvasóit, miközben egy dokumentumfilmes csapat 1988-ban az egykori dél-alföldi kulákperekről és annak szereplőiről, hátteréről készít filmet.

Több korábbi kötetéhez hasonlóan Závada Pál (képünkön) új regénye is a szerző huszadik századi magyar történelem iránti érdeklődését jelzi

Amerikából jöttem...

Egy különös memoár lapjait forgatom. Egyszerre emlékirat és történelemkönyv. Szerzője Paul Marer, azaz Márer Pál, az amerikai Indiana Egyetem nyugalmazott közgazdász professzora, akit még 88 évesen is hajt az ismeretterjesztő, kutatói hév. Most megjelent visszaemlékezésének első kötetét is úgy írta meg, hogy összekapcsolta benne élettörténetének fordulatait a magyar félmúlt históriájával.

Paul Marert, azaz Márer Pált 88 évesen is hajtja az ismeretterjesztő, kutatói hév

Hódító Viktor

Romsics Ignác: Nagyhalakról és kishalakról – Magyarország és a változó világrend

Történelem oldalnézetben

Egy halott „munkásőr” emlékére

Nemcsak az orosz, hanem a szlovák és a román történelemkönyvek is meghamisítják a magyar történelmet

Akár csak az '56-os szabadságharcosokat fasisztázó orosz tankönyv esetében, úgy északi és keleti szomszédunknál is politikai önigazolás érezhető a történelemkönyvek magyarokról szóló részeiben.

Szép Tibor: Túlélőmese

Orbán zsebében

Hozott anyagból

Az elveszett emlékezet nyomában - Ungváry Rudolffal a mindennapi internálótáborokról

A második világháborútól a rendszerváltásig ível Ungváry Rudolf új kötete, amelyben az elmúlt három évtizedben született válogatott elbeszélések állnak össze egy életregénnyé, miközben feltárulnak előttünk Magyarország huszadik századi történetének legfontosabb fordulópontjai. Az Eszmélésem története apropóján az emlékezés és a történetek átadásának fontosságáról beszélgettünk a szerzővel, akinek a jelenről is markáns véleménye van.

Magyar próbatételek

Ilyen már volt, nem is egyszer

A magyar történelem legkiemelkedőbb pillanatai Potápi Árpád János szerint: 1848, 1956, 2010

Az államtitkár szerint az elmúlt évek legfontosabb eredménye, hogy a nemzeti összetartozás érzését sikerült megerősíteni mindenhol a világon, ahol magyar emberek élnek.

Diplomáciai lecke kezdőknek

Haragudott az egész világra, a maga módján jobbá akarta tenni – Emlékfoszlányok egy (nagy) magyar íróról

Mi (ki) az, hogy (a) MOLDOVA?

Izgalmak Európa félperifériáján – Beszélgetés a Magyarország globális története kötet szerkesztőivel

A Magyarország globális története, 1869-2022 című összefoglalás nem azt mutatja meg, hogy a magyar történelem miben különbözik a „világétól”, hanem azt, hogy miben hasonlít hozzá. Az új kötet transznacionális szemléletéről a szerkesztőket, Laczó Ferenc és Varga Bálint történészt az egyik szerző, Csunderlik Péter kérdezte.