Az 1956-os szabadságharcosokat lefasisztázó, minden állami iskolában kötelezővé tett, ám Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszert mégsem igazán zavaró orosz tankönyvről korábban lapunk is több ízben beszámolt. A HVG ennek aropóján megnézte, mi a helyzet a szlovák és a román történelem tankönyvekkel a magyarok vonatkozásában. Nem voltak elégedettek a látottakkal.
A megtekintett könyvek alapján a román iskolákban a magyarok leginkább elnyomóként, gyarmatosítóként kerülnek szóba. Erdélyről továbbra is a meglehetősen kétséges dáko-román kontinuitás-elmélet alapján tanítanak, amely azt állítja, hogy a román nép a dákok és a római betelepedők összeolvadásából alakult ki. Az elmélet közismerten politikai célokat szolgál, ugyanis ennek révén vélik „igazolhatónak”, hogy a román nem bevándorló nép Erdélyben.
A HVG szerint a szlovák tankönyveken is politikai befolyásoltság látszik: ezek például nem említik, hogy a felső-magyarországi terület a Magyar Királyságnak önállósággal soha nem rendelkező része volt. Az 1918 előtti és utáni Magyarországot külön megnevezéssel különböztetik meg: előbbit Uhorskónak, utóbbit Madarskónak hívják, ezzel azt sugallva, hogy két különböző államalakulatról van szó. Mindemellett Pozsonyt már a középkorban is Bratislava néven említik, holott Pozsony mai neve egy 19. századi szóalkotás eredménye. Egyes magyar történelmi figurákat továbbá „szlovákosítottak”, Széchenyi Istvánt például Štefan Sečeni néven emlegetik.
Tagadott az orosz nagykövetség, de tényleg fasisztának bélyegzik az '56-os szabadságharcosokat az új orosz tankönyvbenMi indokolja, hogy a svéd oktatófilmet és az '56-os szabadságharcosokat fasisztázó orosz tankönyvet ennyire másképp ítéli meg az Orbán-kormány?