Lengyel választási kampányrendezvény jellegét öltötte a vízumbotrányról rendezett keddi vita az Európai Parlamentben. A teremben helyet foglaló lengyel képviselők hangos megjegyzésekkel kommentálták egymás hozzászólásait, emiatt az ülést vezető elnök kénytelen volt többször rendre inteni őket. A kormánypárti politikusok egyaránt támadták az ellenzéket és európai támogatóikat, amiért két héttel a lengyel parlamenti választások előtt uniós színtéren próbálnak „beavatkozni” a voksolásba. A túloldalon helyet foglalók kétszínűséggel és korrupcióval vádolták a varsói kabinetet és a mögötte állókat. Felszólalásában Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke „rendkívül aggasztónak” nevezte a “csalás és a korrupció állítólagos eseteit” a lengyel vízumrendszerben.
A Donald Tusk vezette ellenzéki jobbközép Polgári Platform párt azzal vádolja a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot, hogy miközben kemény bevándorlás ellenes intézkedéseket hangoztat, eltűrte, hogy a világ különböző országaiban működő lengyel konzulátusokon illegálisan, készpénzért adjanak el lengyel, vagyis schengeni vízumokat. A kormány elismerte, hogy előfordult korrupció, de azzal érvel, hogy a számok sokkal alacsonyabbak, mint amennyit az ellenzék állít. Az ügy miatt lemondatták az egyik külügyminiszter-helyettest, és az ügyészség hét ember ellen vádat emelt, akik közül többet őrizetbe vettek. A szenátus ellenzéki elnöke “az évszázad legnagyobb csalásának” minősítette a vízumbotrányt, míg a Mateusz Morawiecki vezette kabinet 268 törvénytelenül kiállított vízumról beszélt.
Az ügy kirobbanásakor kiderült: németországi helyi és regionális hatóságok már hosszabb ideje panaszkodtak az Európai Bizottságnak, hogy rengetegen érkeznek hozzájuk Lengyelország által kiállított schengeni vízummal. Az emberáradat miatt Olaf Scholz kancellár belengette, ideiglenes határőrizetet vezetnek be a német-lengyel határon. Az Eurostat adatai szerint
Lengyelország 2021-ben több mint 967 ezer, úgynevezett első tartózkodási engedélyt adott ki, ami az EU-ban kiadott összes engedély egyharmada volt. Tavalyi adatokat a kelet-európai ország még nem közölt.
Az Európai Bizottság szeptember közepén felvilágosítást kért a lengyel kormánytól. Margaritis Schinas alelnök parlamenti beszédéből most kiderült, hogy a varsói válasz nem elégítette ki a testületet: – Részletes válaszokat kértünk az üggyel kapcsolatos 11 kérdésünkre. Szeretnénk tudni például, hogy hány konzuli képviseleten, hány vízumot adtak ki, és a vízummal rendelkezők hol tartózkodnak. A lengyel kormány elküldte nekünk válaszának első elemeit. Teljes együttműködést várunk a lengyel hatóságoktól a probléma megoldása érdekében – mondta.
Az európai parlamenti vitában felszólaló képviselők – párthovatartozástól függően – több száz, illetve több százezer beutazási engedély törvénytelen kiállításáról beszéltek. A PiS kormánnyal nem rokonszenvező felszólalók többsége arról beszélt, hogy a vízumbotrány veszélybe sodorja az EU egyik legnagyobb vívmányát, a schengeni rendszert. Néhány szélsőjobboldali politikus a belső határőrizet visszaállítását szorgalmazta, miközben sötét képet festett az illegális migránsok által ostromlott Európáról. Két fideszes EP-képviselő is a lengyel kormány segítségére sietett a vitában: Gál Kinga „koholt problémának” nevezte a napirendre vett ügyet, Hidvéghi Balázs pedig azzal vádolta a „migránspárti baloldalt”, hogy azt reméli, „a neomarxista intézménynek” (vagyis az EP-nek) a segítségével választást lehet nyerni.