Lázár János a II. világháborúhoz hasonló veszteségekkel riogat, ha a magyarok jövőre rossz helyre húzzák be az ikszet

Az építési és közlekedési miniszter egy keszthelyi lakossági fórumon vázolta fel, szerinte milyen következményei lehetnek a 2026-os választásnak, valamint Ukrajna EU-tagságának. Ugyanúgy a németek mellé állnánk, mint a II. világháborúban, de csak ha az emberek ezt hagyják.

Háborús idők

Több ezren gyűltek össze Londonban hétfőn a II. világháború európai befejezésének 80. évfordulóján. 

Kultúrával nácítlanítottak

Egy elhallgatott évtizedről szól a Wien Museum áprilisban nyílt kiállítása. A Kontrollált szabadság az 1945-55 közötti időszakot mutatja be, amikor a II. világháború négy győztes hatalma - a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország - katonai, majd kulturális ellenőrzése alá vonta az osztrák fővárost. 

A tárlat egy elhallgatott évtizedről – az 1945–55 közötti időszakról szól – amikor a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország – katonai, majd kulturális ellenőrzése alá vonta az osztrák fővárost;A Disney-féle Bambi filmre (amely az osztrák Fel

Csabai László: Csontszázad

Rejtő 120 – P. Howard regényei oly üdítően hatnak a magyar olvasókra a mai napig, mint a Szahara perzselő homokdűnéi közt menetelő legionáriusra az oázis látványa. Legsikeresebb művei (A tizennégy karátos autó, A szőke ciklon, a Piszkos Fred-sorozat, Az elátkozott part, A három testőr Afrikában, Az előretolt helyőrség, A fehér folt, Csontbigád stb.), halhatatlan figurái (Fülig Jimmy, Piszkos Fred, Vanek úr, Galamb, Rozsdás, Troppauer Hümér, a Nagy Levin, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins, az orosz hússaláta vagy Leila, az arab démon, és folytathatnánk) ma is velünk élnek, rongyosra olvasott könyveinek humora mit sem kopott. Az 1905. március 29-én született Rejtő Jenő szellemiségének, életének és írásainak felidézését kértük szerzőinktől összeállításunk számára; a megszületett szövegek arra is példát mutatnak, hogyan emlékszünk rá, és miként közelíthetünk alkotásaihoz nyolcvankét évvel a halála után.

Tompa Imre: Bukovári

Bukovári van – mondta a maga elegáns, kifinomult (a focipálya tizenhatosáig tartó) latinos műveltségével a miniszterelnök úr a főpolgármester-választás előtt. Az alábbiakban amellett próbálunk érvelni, hogy szerintünk megint az van, s hogy a tárogató rossz végét választottuk (szívjuk).

Az ordító egér című filmben egy képzelt európai állam hadat üzen Amerikának

Welcome to Hungary! (Wélt és walós tanulságok történelmünkből, 1. rész)

Egy emléktábla margójára – A nácizmus ellen küzdő hírszerző, Radó Sándor portréja

125 éve, 1899. november 5-én született zsidó család gyermekeként Újpesten, még Reich Sándor Kálmánként. Miután apja magyarosította a családnevét, Radó Sándor lett, ahogyan ismertté vált itthon és külföldön egyaránt. „Dora” fedőneve annak idején bejárta az egész világot. Radó Sándornak két élete volt, de abba több fért, mint más ezrekébe.

Trom András Radó Sándorral, otthonában, az 1970-es években

Akváriumban (Ina Pukelytė: Kisasszonyok a Szabadság sétányról)

A lengyelek elvárják, hogy Németország jóvátegye a második világháborúban okozott károkat

Az előző lengyel kormány 6,2 ezer milliárd zlotyra (569 ezer milliárd forint) becsülte a Németország okozta háborús károkat.

Andrzej Duda 2024. szeptember 1-én Wielunban a II. világháború kitörésének 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

Molotov–Ribbentrop-paktum: gyásznapból emléknap

Nyolcvanöt éve, 1939. augusztus 23-án, a moszkvai Kremlben Sztálin kedélyesen elcsevegett Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterrel, majd Hitler küldönce és szovjet pandantja, Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos aláírta a szovjet-német megnemtámadási egyezményt. A sötét alku drámai folyamatokat indított el, utórezgései máig érnek. 

Gyilkos keretek

Vajon tudunk-e már mindent a zsidó holokausztról és hozzá kapcsolódóan a magyar félmúlt véres fertelmeiről? Nem teljesen. 

Munkaszolgálatosok
a
Kárpátokban a
II. világháború
idején. Összlétszámuk
130-150
ezer fő körül
mozgott

A negyedik birodalom visszavág – Egy magányos német nácivadász hányattatásai a hidegháborúban

Hazaáruló volt-e vagy tragikus hős? Bátor ellenálló, kettős ügynök, szélmalomharcos, bosszúszomjas nácik áldozata? Naiv idealista, aki egy drámai pillanatban jóvátehetetlenül hibázott? Nehéz megítélni Otto John (1909–97) fordulatos életútját és ellentmondásos alakját úgy, hogy a két legfontosabb részlet hetven év elteltével is vitatott. Hogyan került a nyugatnémet kémfőnök az NDK-ba, azután Moszkvába? És miért zárták hazatérve börtönbe?

Otto John (középen) 1954. augusztusában, Kelet-Berlinben

Karsai László: Reagálás Kerék-Bárczy Szabolcs írására

Meglepetéssel olvastam a Népszavában Antall József kabinetfőnöke titkárának, Kerék-Bárczy Szabolcsnak (az utóbbi években a Demokratikus Koalíció és az Orbán-kormány egyik bírálójának), ifj. Koszorús Ferencről írott ömlengő nekrológját. 

ifj. Koszorús Ferenc

Erdélyi E. Péter: Ugorki!

Magyar parasztok szovjet katona társaságában
a világháború során

A szovjet hadifoglyok holokausztja

1945 óta Oroszország minden május 9-én fényes katonai parádékkal ünnepli a náci Németország felett aratott győzelmét. Ilyenkor az emelkedett hangú visszaemlékezések rendre az ellenállás hősiességét dicsőítik, és nem sok szó esik a szovjet hadifoglyok háborús időkön túlnyúló tragikus sorsáról. 

Egy felvidéki diplomata prágai története

Minden családnak van egy regénye, de egy története biztosan, amely szájról szájra terjedve megmarad az emlékezetben. Olvasónk, Martényi Csaba osztotta meg velünk, hogy az anyai nagybátyja volt Czapkay Elemér, akinek volt egy nemes cselekedete, amiről még talán kevesen hallottak. A Felvidékről származó diplomata olyan vakmerő tettet hajtott végre, aminek köszönhetően a prágai magyar nagykövetség még két évig működhetett az 1944 körüli háborús időszak után.

Martényi Csaba nagybátyja, Czapkay Elemér regényes életéről mesél, aki a II. világháború alatt prágai diplomataként vakmerő hőstettet hajtott végre

A francia vesztes – Az anyák igyekeztek elérni, hogy gyermekük érintse meg a nácikollaboráns Philippe Pétain ruháját

Tanítványaim többször kérdezték már, hogyan lehetséges az, hogy San Marino, Monaco vagy akár Luxemburg fennmaradt. Miért nem foglalták el a nagyobb, erősebb szomszédok? A kérdés mögött olyan sajátosság lappang, amely alapvetően megkülönbözteti Európa és Ázsia történetét.

Petain

Bosszúállás határok nélkül: a németek kiűzése Kelet-Európából

A magyarországi német kisebbség második világháború utáni történetének legfájóbb fejezete, hogy kollektíve felelőssé tették őket Adolf Hitler háborújáért, a nácik gaztetteiért, s igaztalanul büntették az egész népcsoportot. Emléknapjuk alkalmából a történészszakma fiatalabb nemzedékéhez tartozó Ritter György beszél a meghurcolás traumáiról, kitérve a bosszúállás természetére is.

Kitelepítésre váró svábok a békásmegyeri
vasútállomáson 1946 márciusában

Csikai Gábor: A Kommunista Pista meg a Sztalin Jóska

Tódor János: Pusztavám a vérzivatarban

A tömeggyilkosságot még csak nem is említik. Mintha meg sem történt volna. A Pusztavámon 1944. október 16-án lemészárolt 216 munkaszolgálatos emlékműve

Kiss Noémi: Szörnyeteg Cinkotán

Szép Tibor: Túlélőmese

Keményen kiakadt a lengyel nagykövet a Magyar Honvédség új vezérkari főnökének történelemhamisítási akciójára

Sebastian Kęciek gróf Teleki Pál szavait idézte Böröndi Gábornak.

Romsics Ignác: 1945 mint korszakhatár

Orosz front. A sztálingrádi szektorban a németek elfogott szovjet tankja. 1942. szeptember.

Görög partizánok 1944-ben egy brit ügynök vezetésével elrabolták Kréta náci főparancsnokát, harminc évvel később egymás nyakába borultak

A második világháború egyik legemlékezetesebb partizánakcióját görög parasztok hajtották végre Kréta szigetén, amikor két brit különleges ügynök irányításával elrabolták a német megszállók tábornokát. Vezetőjük, Sir Patrick Leigh Fermor angol kalandor ejtőernyővel landolt a szigeten, majd magát birkapásztornak álcázva szervezte meg az ellenállást. Az akciófilmbe illő művelet története erkölcsi dilemmáktól sem mentes; a nácik a civil lakosságon torolták meg parancsnokuk elrablását.

Leigh Fermor hadnagy középen ül, görög partizánok között

Mi a MANYI? - Fúziós térnek nem kell cégér

Noha cégére sincs, a MANYI kulturális műhely már tényezőnek számít a magyar alternatív művészeti életben. A Margit körút 16. szám alatti egykori pékség helyén indult helyszín ugyanis nyitott bármilyen művészeti programra. Különféle tereiben – galéria, bisztró, lakástér – szerveznek koncertet, kiállítást és színházi előadást is. A kultúrbázison mindig zajlik az élet, a szervezők pedig azon vannak, hogy ez minden héten így legyen.

Christophe Urbain

Repesz

Határvillongások

KÖNYVKARANTÉN

Sztálin szelleme kísért a Kremlben, Putyin honvédő háborúvá nemesítené az Ukrajna elleni agressziót

A II. világháború legvéresebb csatájában aratott győzelem 80. évfordulójára készülve, Volgográd néhány napra újra Sztálingrád lett, és új szobrot is kapott a szovjet diktátor.

F. Faragó Eszter: A napló

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang