Én személyesen nem ismertem ifj. Koszorúst, csak azt tudtam róla, hogy az amerikai-magyar majdnem szélsőjobbhoz tartozott. Vitáztam is vele, amikor az Orbán-kormány történelemhamisító emlékezetpolitikájának egyik „ékkövét”, az úgynevezett Koszorús-akcióról szóló legendáriumot terjesztette Magyarországon.
Kerék-Bárczy nem történész, ő könnyen elhiszi, hogy volt valamilyen Baky-puccs, vagyis hogy Baky László belügyi államtitkár 1944 júliusában meg akarta dönteni Horthy uralmát. Az eredeti, még Lévai Jenő által is terjesztett történet szerint Baky, miután leváltotta Horthyt, a hatalmat Szálasinak akarta volna átadni. Ez olyan hihető, mintha ma valaki azzal vádolná meg Kövér Lászlót, hogy meg akarja dönteni Orbán Viktor uralmát, hogy a hatalmat Gyurcsány Ferencnek adja át. Baky és Szálasi gyűlölte egymást, Baky a németek bizalmi embere volt, márpedig a náci illetékesek sem tudták, hogy puccsra készülne, mint ahogy nem is készült. Ha készült volna, ezt maguk a náci megszállók akadályozták volna meg.
Ráadásul Kerék-Bárczy valamiféle Baky-Endre-akcióról ír, ami tudtommal először fordul elő a magyar történettudományban. Endre Lászlót soha, senki nem vádolta meg azzal, hogy összeesküvést szőtt volna Horthy ellen.
Búcsú egy amerikai-magyar gentlemantőlBaky, amikor a népbíróság előtt szóba került ez a „puccs”, rámutatott arra, hogy ha a kormányzó komolyan úgy gondolta volna, hogy ő puccsot szervez ellene, akkor azonnal leváltja BM államtitkári pozíciójából. Nem tette, még hetekig a helyén hagyta. Akkor sem váltotta le, magától mondott le. A Baky-puccsról szóló történetet 1945–1946-ban előadták az ÁVO-n a letartóztatott csendőr ezredeseknek is. Ők is föl voltak háborodva, dühöngtek, őszintén elmondták, hogy őket a pesti zsidók deportálására rendelték fel a fővárosba, semmiféle Horthy-ellenes puccsban nem lettek volna hajlandók részt venni. Egyébként, ha már Koszorús megmenti a fővárosi zsidókat, akkor, ha már arra járt, miért nem akadályozta meg a peremvárosok, Kispest, Újpest, Pestszenterzsébet stb. zsidóinak elhurcolását?
Mindazok, akik az elmúlt években inuk szakadtáig próbálják bizonygatni, hogy Horthy megmentette (legalább) a pesti zsidókat (miután szó nélkül tűrte, hogy 437 000 vidéki zsidót deportáljanak), mélyen hallgatnak arról, hogy a kormányzó 1944 augusztus elején ismét engedélyezte a fővárosi zsidók deportálását. A vonatok augusztus 25-én indultak volna (ismét) el. Erre csak azért nem került sor, mert Bukarestben augusztus 23-án megdöntötték Ion Antonescu, a Conducător uralmát, Románia átállt a szövetségesek oldalára, bekövetkezett a német szárazföldi hadsereg egyik, ha nem a legnagyobb II. világháborús veresége. Minden katona, minden vagon kellett a bekerítésből kitörő katonák mentésére, a magyar fővárosban a zsidók fellélegezhettek, Horthy ezek után közölte, hogy deportálás nem lesz.
Akiket a Koszorús-legendárium további részletei érdekelnek, javaslom, olvassák el Pásztor Péter történész (Montclair Állami Egyetem, New Jersey, USA) adatgazdag tanulmányát (BBC History, 2024. június).
