Lehetőségek világa – Gyerekkönyv kiadási kihívásokról Lovász Andreával

Hetvenöt év nem csak úgy ellibbent – a születésnapját idén ünneplő Móra Kiadó kiadványain nőtt fel a mai nagyszülők és szülők generációja. De vajon a most legfiatalabbak forgatják-e még a könyveket? A Lehetne orrszarvúnk című születésnapi antológia apropóján beszélgettünk gyerek- és meseirodalomról Lovász Andreával, a kiadó új főszerkesztőjével.

Nem hülyék, csak kicsik - Patat Bencével a szókimondó skandináv gyerekversekről

Sokak számára az északi országokról leginkább a hideg, a sarki fény, a gyorsan összerakható polcok és a húsgolyók mellett már a morózus bűnelkövetők és még morózusabb üldözőik is eszükbe jutnak, köszönhetően az igazi sikersztorinak elkönyvelhető skandináv irodalmak valóságos bummjának. Ez a lelkesedés azonban egészen kicsiben indult, mégpedig a gyerekversektől. Ezek az őszinte, szókimondó szövegek egészen gyorsan meghódították a hazai olvasók szívét, no meg a hazai alkotók képzeletét. Mint interjúnkból is kiderül, Patat Bence, a skandináv irodalom szorgos tolmácsolója két nagyregény közt szintén szívesen kikapcsolódik könnyedebb, játékos versek fordításával. Sőt összeállított egy egészen új kötetet, Szólj, ha kell egy barát címmel, amelyhez hasonló, friss antológia még Skandináviában sem létezik.

Túl e világon - Kiss Ottóval az Ég Boltról is

Az első szerelem és egy betegség megtapasztalásáról olvashatunk az Artisjus- és József Attila-díjas költő, Kiss Ottó új gyermekverskötetében, az ősszel megjelent Ég Boltban, mely a méltán népszerű Csillagszedő Márió párdarabja. A Gyulán élő költővel a két kötet kapcsolatáról is beszélgettünk.

„A gyerekek sokkal többet megértenek a nyelvből, mint amit a felnőttek feltételeznek róluk” – Dániel Andrással fél lábbal a valóságban

Dániel András Jaj, ne már! – mondta a hal című, a Pagony Kiadónál megjelent regénye bizonyult a legjobbnak az ifjúsági író kategóriájában a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum könyvheti Év Gyerekkönyve díjazásán. A szerzővel sok egyéb mellett gyerekirodalomról, a Chemical Brothers Lazactáncára ropó halakról, kockás ingekről és egy picit az idén 10 éves kuflikról is beszélgettünk. 

Bagossy Júlia: A márványba öntött királylány meséje

Pifkó Célia: Szentivánéji szívdobbanás (Részlet A Füveskönyvből)

A könyvhétre jelent meg a Cerkabella Kiadó A holdfény őrei sorozatának első kötete, melyet Pifkó Célia jegyez (illusztráció: Horváth Ildi). A Füveskönyv afféle vakációs kalandregény, amely egy különleges szigeten játszódik, ahol a mesének hitt dolgok bármikor valósággá válhatnak. A regény hetedik fejezetéből közlünk részletet. 

Várszegi Adél: A papagáj, akit Péntek Tizenharmadikának hívtak (részlet)

Várszegi Adél A ló, aki zebra volt című meseregényének folytatása a Csimota Kiadó könyvheti újdonsága – Jásdi Juli illusztrációival. A főhős ismét Zabos zebra, aki ezúttal egy betegesen babonás papagájt igyekszik kicsalogatni Mitugrálsz József cirkuszigazgató biedermeier szekrénye alól. Kedvcsinálóul a kisregény elejéről olvashatnak részletet.

Alternatív Petőfik

A bicentenárium apropóján már eddig is rengeteg Petőfi-tematikájú könyv bukkant fel a gyerek- és ifjúsági könyvek piacán – most a könyvhétre megjelent újdonságokból szemezgetünk.

Kamaszkori küzdelmek – Erdős Zsuzsannával az Engem válassz! című ifjúsági regényről

Valódi szülői gondoskodás és barátok nélkül mi is lehetne fontosabb egy 17 éves fiatal fiú életében, mint a kutyák, akiket szerethet, és akiktől szeretetet kaphat? Erdős Zsuzsanna Engem válassz! című ifjúsági regényében azonban egy betegség és a szerelem gyökeres változást hoz a kamasz Milán világába. A szerzőt az állatmenhelyekről és az értékközvetítésről is kérdeztük. 

Megállt a mókuskerék - Mikó Csabával vágyakról, álmokról és hisztériáról

Színházi adaptációk elkészítése szorította háttérbe saját munkáit az elmúlt években. Olyan regényeket írt színre, mint az 1984, Az üvegbúra, A bádogdob. A covidjárvány kényszerpihenője kizökkentette, és már írja regényét Haynau kutyatestű lányáról, miközben ezen a hétvégén mutatják be a Radnóti Színházban Bartis Attila A vége című nagyregényéből készült darabját. Mikó Csabával, a kalapos íróval beszélgettünk.

„Amikor ovis voltam, még tudtam élni!” - Farsangi örömrajzolás Rutkai Bori, Dániel András és Máray Mariann gyerekkönyv-illusztrátorokkal

Sok Pici Farsang címmel három népszerű, többkötetes gyerekkönyvíró és -illusztrátor, Rutkai Bori, Dániel András és Máray Mariann alkotásaiból nyílt kiállítás a józsefvárosi Kastner Kommunity Art Kornerben. A mókás, színes tárlatot kézműves-zenés családi programok kísérik, mi is részt vettünk az egyiken, kuflimesét hallgatva és vidám maszkokat készítve, majd a művészekkel beszélgettünk a farsangi emlékeikről, élményekről és arról, mit árul el rólunk a jelmezünk. 

Rutkai Bori, Dániel András, Máray Mariann

„Minél korábban átadjuk a gyerekeknek az olvasás és a könyvek szeretetét, annál inkább igénylik azt” – A legfogékonyabb évekre fókuszál a Rigó a párkányon vizafogói mesebolt

Szerencsések a gyerekek, akiknek szülei kis koruktól kezdve színes, szép, tartalmas mesekönyvekből olvasnak, így generációról generációra száll az olvasás, a történetek és a könyvek szeretete. A tabletek és okostelefonok korában igazi misszió ezt a közvetlen családon túl másoknak is átadni, Mondok-Nikodém Vanda számára pedig egy valóra vált álom. A Vizafogó városrészben, a Párkány utcában találkozunk, ahol decemberben családi összefogással megnyitották az ország talán legparányibb, csupán húsz négyzetméteres gyerekkönyvesboltját, Rigó a párkányon néven. Művészien illusztrált, környezettudatos és „kis szériás” mesekönyvekkel, kedves fajátékokkal teli a hangulatos könyvkuckó, ahová zenés és kézműves programokat tervez, és rengeteg felolvasást, amit a pihepuha párnákra ülve a gyerekek csillogó szemmel hallgathatnak.

Hinni kell, hogy megmenthető a világ - Szabó Imola Juliannával traumákról és őrült víziókról

Különleges nyelven megformált mesekönyveiben kicsik és nagyok egyaránt örömüket lelhetik, történetei átsegítenek a hétköznapok nehézségein. Szabó Imola Julianna író-költő-illusztrátorral beszélgettünk alkotásról, a gyerekirodalom kihívásairól, vizuális kultúránk állapotáról és arról: vannak-e csodák? 

Simon Farnaby: Varázsló a sufnimban (Részlet a meseregényből)

Rose, a teljesen átlagos tinilány véletlenül botlik ugyan Merdynbe, a sötét középkorból ide időutazó boszorkánymesterbe, de rögtön tudja, hogy éppen őrá van szüksége. Egy bájitalért cserébe, amivel gatyába rázhatja szétesett családját, vállalja, hogy elkalauzolja Merdynt ebben a badar és kusza mai világban. Nincs is más dolga, mint beköltöztetni őt a sufniba anélkül, hogy az anyukája észrevenné, és megtalálni a varázsbotját, és rájönni, hogyan küldheti vissza a sötét középkorba. A Teknős Könyvek gondozásában megjelent Chaire Powell illusztrálta regény humorban és varázslatokban egyaránt bővelkedik.

Marék Veronika: Kéményseprő Kelemen (Részlet a könyvből)

Marék Veronika legelső írása, a hatvanas években született, és a Pagony Kiadó jóvoltából most került először nyomtatásba. A lírai szerelmes történet – Szegedi Katalin varázslatos illusztrációival – hősiességről, szerelemről, kitartásról és reménykedésről szól, mindezt egy egészen hétköznapinak tűnő történetben, minden tündérmesés csillogás nélkül. Kicsiknek és nagyoknak!

Tengernyi csoda (Kiss Noémi: A Bálna és a Srác)

Gyereknap 2021 - Egyre mélyebbre ásni (Berg Judit: A keresők)

Saját malacságaink, libaságaink - Tóth Krisztina járványmesékről, karanténsztorikról

Mesét írt Korona, a mindenkit legyűrni akaró „kis szemét mesehős” gyerekkoráról, Malacot és Libát kezeslábasba öltöztette, a Kígyóuborka című kötetben pedig elmeséli, miből van elege a hosszúkás zöldségnek: „Egy ládában hasalok, / uborkának becézve, / pedig felnőtt ubor vagyok, / kígyósággal tetézve.” Tóth Krisztinával irodalmi plüssökről, elhagyott humorról, a járványról és a bálna bánatáról beszélgettünk.

Tóth Krisztina

Zalka Csenge Virág: Az oroszlán bajsza (Etiópiai mese a Széltestvér és Napkelte – Hagyományos mesék rendhagyó családokról című mesegyűjteményből)

Mesés családok – családi mesék. Ahogy a való életben, a mesék világában is számtalan „hagyományos” és „rendhagyó” család létezik, amelyek vagy működnek, vagy nem. A Széltestvér és Napkelte – Hagyományos mesék rendhagyó családokról című különleges mesegyűjteményben – mely a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg – Zalka Csenge Virág újrameséli a világ megannyi országából – Izlandtól Szudánig – származó történeteket, bemutatva, hogy mily sokféle is lehet egy család, s bizony, léteznek édes mostohák. Ahogy olvashatunk emberré vált oroszlánról, kisfiút örökbe fogadó méhecskéről, egy lányról, akinek három férje volt, vagy egy királyról, akinek meg hét felesége. A kötetet Bertóthy Ágnes illusztrálta.

Kiss Noémi: Az Óperenciás Óriás palotája (Részlet A bálna és a srác című, készülő meseregényből)

Műanyag figurák helyett irodalom – beszélgetés a Csodaceruza című folyóirat alapítójával

Csaknem egy év kihagyás után egyszerre hét új lapszámmal jelentkezett a Csodaceruza. Az 5-10 éves korosztálynak szóló irodalmi és művészeti folyóirat alapító-szerkesztője, Sándor Csilla mesélt a magazin céljáról, eltűnésről és visszatérésről.

A szabadság hatalmas erő - Berg Judit a félelem legyőzéséről

Ki lehet-e jönni minden nehézségből? Léteznek-e örök érvényű témák, vagy muszáj a gyerekirodalmat is aktualizálni, hogy hatással legyen? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Berg Judit íróval a Rumini nemrégiben a Pagonynál megjelent 10. kötete, a Rumini és az elsüllyedt világ kapcsán, melynek hőse ugyan egy egérfiúcska, de életigenléséből és kitartásából, ami arra készteti, hogy soha ne adja fel, mi, felnőttek is sokat tanulhatunk.

Jól használni az erőt – Interjú Kertész Edinával

Rajong Luke Skywalkerért, hőstörténetekkel küzd a szerepelvárások ellen, nyomozós sztorijaihoz pedig rendőrségi gépírói múltja adja az ihletet. Kertész Edina sokat, sokféleképp ír, fordít; idén két kategóriában is jelölte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év gyerekkönyve díjaira. A karantén alatt sorozattá dagadt Facebook-novelláiban a felnőtt közönséget célozza: hétköznapi életünk groteszk oldalát járja körül.

Minden puszi egyforma? Todó után Víg Balázs is kitálal

10 éve jelent meg Vig Balázs Három bajusz gazdát keres című meséje, melyet, ha nem jön a járvány, nagybajuszos csinnadrattával ünnepelt volna. Így csak virtuálisan invitál mindenkit a mese helyszínére, Születésnapfalvára.

Kiss Noémi: A bálna és a Srác – Részlet egy készülő meseregényből

„Ki ismert fiút, aki olyan picinek született, mint egy légy? Aki elfért egy tenyérben? Ha ráugrott a kanálra, a kanál pereme nagyobb volt nála?”

Többféle megközelítés, hosszú távon – Harmath Artemisz a gyerekirodalmi centrum digitális platformjairól

Áprilisban már teljes üzemmódban működnek a januárban alapított Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centurm (IGYIC) digitális platformjai. Honlap, blog és YouTube-csatorna összekapcsolt, egymásra hangolt tartalmai népszerűsítik a magyar nyelvű minőségi gyerek- és ifjúsági irodalom szerzőit és kiadványait, valamint segítik a pedagógusokat munkájukban, a szülőket a könyvválasztásban. Az intézmény vezetőjét, Harmath Artemisz irodalomtörténészt, egyetemi oktatót kérdeztük céljaikról, tapasztalataikról és további terveikről.

Bizalmi ugrás az ismeretlenbe – Interjú Zágoni Balázzsal

Az Európai Unió felbomlott, az országok városállamokra hullottak, a családok kettészakadtak és még egy rejtélyes eredetű Gömb is felbukkan, majd el-eltűnöget. A szabadságra egyre kevesebb esély van, a háborús helyzet a városállamok és a falon kívüli kolóniák között fokozódik. Zágoni Balázs Fekete fény című regénysorozatának egy csapásra Margó-díjas, majd az Év gyerekkönyvének választott első kötete (A Gömb) után most itt a folytatás: az Odaát a Margó Fesztiválon debütál.

Miért ne lehetne egy kislány szuperhős? - Interjú Harcos Bálinttal

Költői bemutatkozásakor ember nélküli totalitásra törekedett, aztán két kötet után elhallgatott. A gyerekei születése törte meg az alkotói csendet, azóta ontja a gyerekkönyveket. Például a Szofi-történeteket, amelyeket kínaira is lefordítottak. Harcos Bálint legújabb kötete, a Dorka és az elgurult gomb tavasszal jelent meg.

Sütiföld két generáció olvasatában

Egy könyv – két recenzió: Keresztesi József verses meséjét a tizenhat éves Solymosi Máté és a Népszava újságírója is elolvasta. Az egymástól független, mégis közös tanulság: a meggyötört kiflivég kalandjai gyereknek és felnőttnek is érdekesek.

Csukás István-díj

Nagyon örül a róla elnevezett díjnak Csukás István, aki szerint ezzel a figyelem a gyerekirodalomra, azon belül pedig gyerekeknek szóló színdarabokra terelődik.

Csukás István. Fotó: Népszava
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang