The Call of Duty, avagy lélekölő harc a házimunka, fizetés nem jár érte, de valakinek el kell végezni, legyen hát a nők kötelessége?

Benczúr Emese képzőművész pár szavas, társadalmi vagy filozofikus szövegeket ír ki galériák és épületek falaira, és korántsem mindegy, hogy milyen tárgyakból, anyagokból építi fel azokat. Legújabb, The Call of Duty (Szólít a kötelesség) című kiállításán, mely a Molnár Ani Galériához tartozó am projects terében tekinthető meg, például a láthatatlan háztartási munkáról fogalmaz meg kérdéseket, melyeket színes, csillogó szivacsokkal, mintás bevásárlószatyrokkal és partvisfejekkel jelenít meg, miközben a cím óhatatlanul felidézi bennünk a népszerű akció-videójátékot is.

„Heil Viktor Orbán” – skandálták feminista tüntetők Párizsban

Az illiberális vezetőké helyett feminista válaszokat követelnek a világ problémáira.

Donald Trump, nők, hógolyók

Rita azt mondja, hogy szerinte a nőgyűlölő csoportok is benne lehetnek Trump lehengerlő győzelmében, a férfiak között lappangó feministaellenes felhang. A nőgyűlölő csoportokon nem azokat értem, akik reggel és este lekevernek egy csicskalángost a feleségüknek, hanem az olyan embereket, akik ragaszkodnak a régi beidegződésekhez akár tudattalanul is, hogy a férfi azért okosabb meg praktikusabb a nőnél.

Mi lenne, ha nők irányítanák a világot?

Vajon milyen lenne, ha a vezetői, döntéshozói pozíciók a világban nők kezében lennének? Élhetőbb lenne-e az élet, kevesebb a háború, több a szolidaritás és az egyenlőség? Miután ez az elképzelés – nevezhetjük utópiának – egyelőre nagyon távol áll a valóságtól, még a fejlett nyugati világ nemek közti esélyegyenlőségért folytatott minden igyekezete mellett is, csak a gondolatkísérlet szintjén maradva még eljátszhatunk vele. Persze nem elsőként tennénk fel a kérdést, a politikusoktól a filozófusokon át a művészekig sokan kezdeményeztek már diskurzust erről, ami különösen izgalmas most, hogy a világ vezető nagyhatalmának elnöki székére ismét pályázik egy nő is.

Ha jön a forradalom, utána ki fog elmosogatni? – A gazdaság az emberi szükségleteket szolgálja, és ne a profitot

Akinek még van ereje, kedve a kapitalizmus meghaladásának útjait kutatni, márpedig a globalizációs jelenkor válságjelenségei ismét erre mozdítanak, csak akkor juthat el érvényes alternatívákig, ha a kizsákmányolás elemzésébe bevonja a rendszer gazdaságon kívülre helyezett háttérműhelyeit is. Az ingyenes házimunkát, a természet kiaknázását, a közhatalom kézben tartását, a kirekesztéseket. És megfordítva: aki lázad az utóbbi jelenségek ellen, nem kerülheti meg a kapitalizmus általános kritikáját. Ezt Nancy Fraser nemrég magyarul is megjelent könyve, a Kannibál kapitalizmus állítja. A gondolat­ébresztő, szemléletformáló műről és lehetséges szellemi, mozgalmi hatásairól fordítójával, Bakó Júlia szociológussal, a Nők Egymásért Mozgalom tagjával beszélgettünk.

„Ki fogja felszedni a szemetet a forradalom után hétfő reggel?” – Gondoskodás mint munka és művészet

Három fiatal édesanya, Kállay Eszter képzőművész, költő és az EMMA Egyesület kommunikációs munkatársa, Szirmai Panni író-műfordító és Rudas Klári festőművész a Kelet Kávézó- és Galériában tartott nyilvános fórumon arról beszélgetett, hogyan hat az anyaság és az ezzel járó kimerültség az alkotói folyamatra, mennyi láthatatlan munka rejlik az alkotások mögött, és milyen létélményei vannak ma egy kisgyermekes nőnek, aki művészi pályán mozog.

Igen, megcsinálta!

„Magyar feminizmust szeretnék”

A genderrel együtt itthon mára a feminizmust is szitokszóvá tették, holott nem csak a nők érzik, hogy változásra lenne szükség a mintáinkban, a közösségeinkben és kapcsolatainkban. Láthatóvá kell tenni a háztartási és a családért végzett munkát, igazságosabbá az anyaságot, boldogabbá az ünnepeket, biztonságosabbá az utcákat, az otthonokat, a nőgyógyászati rendelőket. Ilyen témákkal foglalkozik egy héten át a CSAK ezt az 1-et kértem feminista fesztivál az Aurórában. De mit jelent ma nekünk a feminizmus? Egyáltalán jó-e, ha egy nyugati doktrínát lefordítunk? Vagy más, lokálisabb megközelítés kellene, hogy elinduljunk egy egyenlőbb, biztonságosabb ország felé? Erről beszélgettünk Ádám Anna előadóművésszel, az Engedetlenség Leányiskolájának alapítójával.

Elinor Cleghorn saját betegségének történetén keresztül mutatja be a nők orvosi problémáinak diszkriminációját

Meg nem értett testek. 

„Magadat is sorolhatod előre!” – Lázadnak az önfeláldozás és a nők kizsigerelése ellen, lustálkodásra biztatnak a Lazy Women közösség tagjai

Már a nevükkel tabut döntenek a Lazy Women nemzetközi platform aktivistái, hiszen egy nő sosem lustálkodik – ha nem a munkahelyén robotol, akkor láthatatlan munkát végez a háztartásban, a család körül és a közösségben. Ha ezt forintosítanánk, a GDP legalább 25 százalékkal lenne magasabb. Mégis, a legtöbben megkapjuk életünk során a szemrehányó mondatokat, hogy „nem végzed a dolgodat” vagy „csak elmacázgatsz a sajtóanyagokkal” (vö. Bridget Jones naplója), míg egy férfi keményen dolgozik. 

Ne férj a női szerepbe! Párkapcsolatok anatómiájáról a színházi és storytelling esteken

A férjem című magyar-macedón összművészeti estsorozat megálmodói Levko Esztella és Száger Zsuzsanna színésznők. Az eredeti stílusú balkáni írónő, Rumena Buzsarovszka novelláit színpadra állítva beszélnek a nőknek szánt szerepek igazságtalanságairól, tipikus és komikus házastársi beszélgetésekről, hűtlenségről, hétköznapi boldogságkeresésről. Pass Andrea szerkesztette színházi jelenetekké a novellákat és rendezte az előadást, melynek látványvilágát Fajgerné Dudás Andrea képzőművész festette meg. A darabban felvetett témákról storytelling-esteket is tartanak meghívott vendégekkel, akik közt lesz szakértő és reményeik szerint hétköznapi mesélő is. „A férjem” száz százalékban női projekt, ami már a riport felvételét is intenzív energiákkal, olykor hullámokban kitörő együttnevetéssel töltötte meg. Folytatás a 6. oldalon

Változást akarnak, nem virágot – A nők teherbírása végéhez közeledik

Gondoskodnak, tehát vagyunk: a nők nem csak a láthatatlan, reproduktív házimunka oroszlánrészét végzik, hogy legyen meleg étel az asztalon és tiszta ruha a szekrényben, de az érzelmi munkát is, ami kisebb szinten a családjuk, magasabb szinten az egész társadalom jólétét, mentális egészségét megteremti. A kormány egyszerre tagadja meg tőlük a segítséget (az önkormányzatok kivéreztetésével duplán is), és dönti rájuk a szociális ellátórendszerek, az oktatás, az egészségügy életben tartásának lehetetlen terhét. A pandémiát is végig vitték a vállukon, a gyerekek tanításától az idősek, betegek gondozásáig, nagyobb arányban kiesve az oktatásból és a munkaerőpiacból, mint eddig valaha, most pedig ott állnak a háborús és menekültválság frontvonalában. Téves azt gondolni, hogy a teherbírásuk kimeríthetetlen. A nőnapi köszöntéseket bár sokan udvariasan fogadják, végéhez közeledik az erejük, virágok helyett változást akarnak.

Ha boldogságról olvasnál, ott vannak a tündérmesék - Rumena Buzsarovszkával női és férfi szerepekről

Tizenhárom órát autózott Szkopjéből, hogy közvetlen repülőjáratok híján, részt tudjon venni az idei PesText irodalmi fesztiválon. Elszánt és vagány – ez nem csak a Kiss Noémivel folytatott parázs beszélgetésen derült ki róla az A38-on, de az írásaiból is ez tükröződik. Az Európa-szerte egyre ismertebb és elismertebb macedón írónő A férjem című novelláskötete Rajsli Emese fordításában magyarul is olvasható – és nemsokára új kiadásban is megjelenik az Európa Könyvkiadó Kapszula Könyvtár sorozatában. Rumena Buzsarovszkát többek közt a „női írás”-ról kérdeztük.

A semmi van - Nagy Márta Júliával a felrúgott forgatókönyvekről

Az egyetemen népmesékkel és mítoszokkal foglalkozott és azok adaptációival. Nem csoda, ha aztán azok beköltöztek vele a lakótelepi panelbe is. Így lett Hamupipőke, a bibliai Márta vagy épp Kronosz lakótárs. Az Elígért lány verseskötet balladisztikussá lett szecessziós fantasy konkrét, behatárolt helyszínekkel és női sorsokkal. Nagy Márta Júliával beszélgettünk.

Számvetés megbékélés nélkül

Mi történt velem? - Ez a klasszikus kérdés a kiindulópontja Margaret Atwood Macskaszem című regényének, amiből egy bántalmazás története bomlik ki.

Feminitás a maszkulin képernyőn

Szinte minden hírcsatornának megvan a saját férfiarcára szabott nőtípusa.

Angela Davist utolérte a történelem

Az elmúlt hetek amerikai eseményei kapcsán hirtelen relevánssá vált a véleménye.

Aki kiváltságos, tegyen is többet a társadalomért

Különleges kampányokkal szólítja meg a fiatalokat két német aktivista. A felnövekvő generációkat is be akarják vonni a politikába, hogy elkötelezetté tegyék őket az európai integráció és a nemi esélyegyenlőség iránt. Legnagyobb sikerük, hogy ötvenezer 18 éves utazhatta be Európát ingyenes vonat­bérlettel.

Szendrey Júlia: A Pesti Napló 61., 62. és 65. száma

Részlet Szendrey Júlia Gyulai Pál, az interjúban említett, cikkére válaszoló elbeszéléséből, amely eredetileg Vajda János Nővilág című lapjában jelent meg 1858-ban. Azóta egyszer adta ki Bihari Mór 1909-ben – a Petőfi könyvtár, Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései című, 8. kötetében. A részlet 110 év után a Nyitott mondatban olvasható először!

Hallatni a hangjukat

Képregényben jelentette meg a feminizmus rövid történetét nemrégiben a Cser Kiadó. A könyvet a Norvég Kulturális Minisztérium Ifjúsági Szakkönyv Díjára jelölték és megkapta a világ egyik legrangosabb gyerekkönyves elismerésének, a Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyvvásárnak a különdíját is.

Adéle Haenel: ezért kell feministának lenni

A legnagyobb francia fiatal színészreménységnek tartott Adéle Haenel varázslatos jelenség. Először hideg szépségnek tűnik, de valójában közvetlen és szókimondó jelenség.

Hülyeség azt gondolni, hogy a feminizmus nők és férfiak közti háború

Három nő, három ország, három probléma – mégis eggyé fonódnak össze Laetitia Colombani A hajfonat című regényében. Az író az oktatásban és a politikai döntésekben látja a nőket érintő problémák megoldását.

Az a csúnya f betűs szó

Érdemesebb a nőket érintő valós problémákkal szembenézni, mint címkézni azokat, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak.

Kováts Eszter: Nőügyek a kultúrharcon túl

Egy „nem-feminista” gondolatai

Jane Austen az új tízfontoson

Nők, a rezsim tenyészállatai

“Ha a fürdővíz fokozatosan melegszik, megfövünk, mire észbe kapunk” - azaz egyik totalitárius rendszer sem jön létre egyik pillanatról a másikra. Ez a legfontosabb üzenete Margaret Atwood feminista antiutópiájának és a belőle készült sorozatnak, A szolgálólány meséjének.

Obama és a nők

Barack Obama feministának tartja magát, legalábbis ez derül ki egy női magazinnak írt cikkéből. Az amerikai elnök nem is cikket, hanem miniesszét írt a Glamour című magazinnak. Mondandójának lényege: ő magát feministának tartja, a női jogok elkötelezett harcosának, és szerinte "abszolút" a férfiak kötelessége, hogy harcoljanak a nők hátrányos megkülönböztetése ellen. 

Nők az iráni parlamentben

Többséget szereztek az iráni parlamentben a mérsékeltek és reformerek. A perzsa állami televízió tegnap kora délután ismertette a belügyminisztérium választási jelentését. Eszerint a reformszárny 85 helyet, a mérsékelt konzervatívok 73 helyet szereztek meg a 290 tagú parlamentben. A törvényhozást az előző ciklusban uraló keményvonalas konzervatívok 68 mandátumot tudtak begyűjteni. Az új parlamentben 13 nő lesz, az ő jelenlétüket a mérsékeltek szorgalmazták.

Nők a másodrangúság ellen

A feminizmus kialakulását, korai szakaszát vizsgálta egy szabad előadás, ahol elhangzott: a férfiak évezredeken keresztül kizárták a nőket az általános iskolai oktatásból, a felvilágosodásig a közéletben is alapvetően negatív színben tüntették fel őket. A francia akadémia csak jóval az általános választójog kiterjesztését követően, háromszáz éves működés után vette fel első női tagját. Akárcsak sok európai országban, úgy hazánkban is egyenlőtlen a bérezés nők és férfiak közt.