Atwood visszautasította, hogy műve prófécia lenne, hiszen semmi olyat nem írt bele, ami ne történt volna már meg. A születésszám csökkenése, az abortusz kérdése és a nők jogai most is forró témák, így nem meglepő, hogy sokan a jövőt látták bele a rendkívül nyomasztó sorozatba.
A legtöbb nő meddő a nukleáris szennyezések miatt Gileád Köztársaságban, a mai USA egy részén. Az ultrakonzervatív, férfiak irányította rezsim a termékeny nőket elkülöníti, majd a parancsnokok házaiba küldi, hogy egy vallásos rituálé keretében megerőszakolják őket. Ők, a szolgálólányok szülnek a feleségek helyett. Nevüket és jogaikat vesztett tenyészállatok lesznek, akik felügyeletét, nevelését és brutális büntetését nőkre bízzák - erről szól röviden A szolgálólány meséje.
2017, Donald Trump Amerikája: az abortuszellenes intézkedések ellen tüntető nők a szolgálólányok bordó ruhájában, fehér főkötőjében vonulnak. A regény 1985-ben született, alapmű a feminista disztópiák között. Többször kiadták már magyarul is, legutóbb a Jelenkor, a könyvből létrejött sorozat bombasiker. Lett belőle film, opera, balett, most készül a képregény. Sokak szerint aktuálisabb, mint valaha. A disztópia ugyan negatív jövőképet jelent, mindig az adott mű korának problémáira reflektál. A 80-as években az amerikai politika konzervatív fordulata miatt félelmek kifejezéseként értelmezték a regényt. Atwood akkor visszautasította, hogy prófécia lenne, hiszen semmi olyat nem írt bele, ami ne történt volna már meg. A születésszám csökkenése, az abortusz kérdése és a nők jogai most is forró témák, így nem meglepő, hogy sokan a jövőt látták bele a rendkívül nyomasztó sorozatba.
Magyarországon a gender studies támadások tárgya, nem beszélve a feminizmus szóról. Maga a stáb sem nevezte feministának a sorozatot, szerintük ha a nők jogai emberi jogok, akkor a sorozat is inkább az emberi jogokról szól. Ráadásul adható egy olyan értelmezés is, hogy az apolitikusság az igazi kérdés a történetben, aminek eredménye egy végletekig elnyomó társadalom. A sorozat feminista jellegével is vannak problémák: kérdés, mennyiben feleltethető meg a feminista perspektívának egy olyan sorozat, amely mégiscsak azzal “szórakoztat”, hogy nőket kínoznak, ráadásul mindezt képileg szépen. És míg a könyvben a főszereplő Offerd (magyarul Fredé) parancsnoka egy pocakos öreg úr, a sorozatban egy vonzó férfi. Amitől a nemi erőszak ténye nem változik, de a két szereplő között működik a szexuális dinamika.
Miközben van passzív ellenállás a szolgálólányok között, a baj már megtörtént, a nyelvben is. Offred a hatalom nyelvi formuláit alkalmazza, magában viszont mást gondol, beszólogat, káromkodik. Végül is nem mondja ki, amit gondol. A történet szépen mutatja, hogyan lehet belecsúszni a diktatúrába, hogyan válik az abnormális a résztvevők által normálissá. A szolgálólány meséje figyelmeztetés: nem szabad bűnrészességet vállalni egy olyan politikában, ami egy nagyobb jó érdekében jogoktól foszt meg, és állattá tesz embereket, hogy már ne kelljen velük emberként bánni.
Info: A sorozat részeit az HBO Go-n lehet megnézni
