Sziget Fesztivál;Budapest Pride;nemi szerepek;Amnesty International Magyarország;feminizmus;transzneműek;

Mirror Talks a Sziget Fesztiválon 2025. augusztus 10-én.

Mi történne, ha eltörölnénk a nemeket?

A transzneműek különösen ki vannak téve a megbélyegzésnek – ezt öngyilkossági adatok is alátámasztják –, de nem szabad azt hinni, hogy a melegeket már nem is érik zaklatások, különösen olyan helyeken, mint Magyarország. 

„Mi történne, ha eltörölnénk a nemeket és a bináris rendszert? Mit nyernének ezzel a heterók, az LMBTQ+ közösség, és mit nyerne a világ? Vajon egy forradalom rajzolódik ki, amely végül káoszba torkollik, vagy józan tisztánlátás egy olyan világ felé, ahol minden embert valóban csak emberként kezelünk?” – többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Sziget Fesztiválon vasárnap, a Magic Mirrorban egy panelbeszélgetésen.

Már több mint két évtizede a fesztivál része a queer közösség legnagyobb szórakozóhelye, a Magic Mirror, amelynek az elmúlt években kiemelt jelentősége van a hazai politikai klíma miatt. Esténként koncerteket, drag show-kat és hajnalig tartó queer bulikat tartanak a sátorban, nappal viszont érdekes beszélgetésekkel várják a fesztiválozókat. A vasárnapi Mirror Talkson egyebek mellett azt járták körbe, vajon szebb és egyenlőbb lenne-e egy világ, amelyben – túlhaladva a férfi-női gondolkodásmódon – „nincsenek merev nemi szerepek”.

A sátorban nagyjából egyszerre 60-70-en voltak jelen a beszélgetés idején, de a közönség annál lelkesebb volt – rendszeresen tapsolt, tört ki ujjongásban, amikor neki tetsző véleményt hangzott el. A beszélgetés házigazdája, Kanicsár Ádám András, LMBTQIA+ újságíró és aktivista azzal kezdte: noha a magyar kormány be akarta tiltani a Budapest Pride-ot, azon több százezren jelentek meg, mert az emberek harcoltak érte. A közönség ezt hangos ovációval fogadta.

Az egyik első téma a transznemű aktivizmus és a feminizmus közti konfliktus volt. BB bosznia-hercegovinai ballroomelőadó szerint fontos, hogy meghallgassuk és megértsük egymást, de különösen a TERF-mozgalmat – „transzokat kizáró radikális feminizmust” – nagyon radikálisnak tartja. Erfana Barbad transznemű iráni multidiszciplináris művész pedig hozzáfűzte, egyes irányzatok szemében a feminizmus csak azoknak szól, akik biológiai nők. 

„A társadalom, a rendszer mindannyiunknak azt próbálja beadni, hogy csak férfiak és nők léteznek, és nincs semmi ezek közt vagy ezeken túl. A FLINTA-közösség azok létjogosultságéért küzd, akik nem heterók vagy ciszneműek, és akik harcolnak azért, hogy létezhessenek” – mondta. Erfana Barbad szerint „nonszensz” az az elképzelés, hogy csak két nem létezik, és az első lépés a változás felé, hogy a világ minden pontján jogilag elismerjék az összes társadalmi nemi identitást. Fontosnak tarja azt is, hogy a queereknek a világon legyen egyenlő hozzáférése az egészségügyhöz, illetve hogy az oktatásban is több szó essen a szexuális kisebbségekről. Megjegyezte, Magyarország „nem a legjobb hely” a queer emberek számára.

„Elmész egy buliba, vagy egy olyan helyre, mint ez itt, és nőkre és férfiakra osztják a vécéket, ami nevetséges” 

– fogalmazott Erfana Barbad.

Hozzátette, nem érti, ha valahol a szabadságot és a biztonságos tereket hirdetik, miért vannak leragadva a legalapvetőbb kategorizálásnál ahelyett, hogy figyelembe vennék a társadalmi nemeket. BB szintén azzal érvelt, hogy sokkal biztonságosabb, szabadabb lenne a világ, ha eltörölnénk a nemeket. „Nem telik el úgy nap, hogy egy transz vagy nembináris embert ne inzultálnának, bántalmaznának valami miatt” – fogalmazott.

Az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértője azt hangsúlyozta, hogy fontos különbséget tenni a radikális és a transzfób feminizmus között. Ő is az előbbibe sorolja magát, mert szeretne változtatni a patriarchális társadalmi berendezkedésen, valamint harcolni a nők jogaiért. 

„Legyen szó akár transznőkről vagy nembináris emberekről, szeretnék harcolni azokért a kisebbségekért, akiket a patriarchátus, a toxikus maszkulinitás és mindezek elnyomnak. Szerintem nagyon fontos látni, hogy ugyanazért a célért küzdünk” 

– fogalmazott Csernus Fanni. 

Tavalyi statisztikák és kutatások szerint a magyarok 70 százaléka úgy gondolja, hogy a nők legfontosabb feladata gondoskodni a családról, a férfiaké pedig eltartani a családot. Ez az egyik legnagyobb arány az Európai Unióban, Magyarországon a nemi sztereotípia-index a második legmagasabb – magyarázta Csernus. „Ha olyan környezetben élünk, ahol ez a domináns gondolkodásmód, akkor ne mondják nekem, hogy nincs probléma a rendszerrel” – tette hozzá. 

Garaj Zsuzsanna, tanácsadó pszichológus arról beszélt, hogy a transzneműek különösen ki vannak téve a megbélyegzésnek, zaklatásoknak – statisztikák szerint 50 százlékuk kísérelt már meg öngyilkosságot 20 éves kora előtt –, de nem szabad azt hinni, hogy például a homoszexuálisokat már nem is érik támadások, különösen olyan helyeken, mint Magyarország. Mint hangsúlyozta, nagyon fontos a biztonságos terek megteremtése mindenki számára egy társadalomban, nemcsak fizikai, hanem mentális-pszichológiai értelemben is – utóbbi akkor valósul meg szerinte, amikor úgy érezzük, elfogadtak minket, és hogy tartozunk egy közösséghez. A műsorvezető pedig emlékeztetett: a magyar kormány szitokszóként használja a „gender” kifejezést, szerinte az csupán egy kitalált dolog. 

Mihály Eszter LMBTQ-jogi kutató (Amnesty International Magyarország) szintén arról beszélt, hogy hatalmas hiba szétválasztani a feminista és a queer mozgalmakat. 

Ő úgy látja, a transzfóbia és a homofóbia nagy része alapvetően az ismeretek hiányából fakad, tehát az oktatásban keresendő a megoldás, amit a legjobb lenne az iskolákban kezdeni, viszont ez például Magyarországon tilos. 

„Szerintem nem kell feltétlenül megszüntetnünk a nemeket. Valószínűleg nincs szükségünk bináris kategóriákra, de nem arról van szó, hogy vannak-e nemek. Arról van szó, hogy felhasználjuk-e őket az elnyomó rendszer fenntartására. Szerintem lehet olyan világ, ahol nincsenek merev nemi kategóriák, és ahol a nemet nem használják az emberek elnyomására. Nem kell feltétlenül kitalálnunk egy új szót, csak dekonstruálnunk és szélesítenünk kell a nemről alkotott fogalmunkat” – mondta Mihály Eszter.

A beszélgetés végére arról is szó esett, hogy mit tanítsunk a gyerekeinknek minderről, látnak-e globális szinten pozitív javulást az LMBTQ-emberek helyzetében és a nemi sztereotípiák terén. Erre vegyes válaszok érkeztek.

Csernus elmondta, hogy két éve az Amnestynél végeztek egy kutatást, amelyben annak jártak utána, mely nemi sztereotípiák befolyásolják a fiatalok karrierterveit. Ezt a kutatást óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban végezték. Az eredményekből az derült ki, hogy a magyar középiskolások 75 százaléka többet szeretne tudni a nemi sztereotípiákról, ami szerinte pozitív fejlemény. Kanicsár Ádám András végül megköszönte a figyelmet, és emlékeztetett, hogy az egész Szigeten egyetlen rendezvényhelyszín van, ahova nem mehettek be kiskorúak: a Magic Mirror, ez pedig az Orbán-kormány törvényei miatt van.

A Magyar Orvosi Kamara szerint legutóbb a szocializmusban volt példa ilyen, „az orvosközösséggel szembeni kártékony hatalmi kommunikációra”. A MOK úgy látja, hogy az egészségügyi államtitkár tevékenységével az orvosokba, ezáltal az orvoslásba vetett közbizalmat is rombolja.