Nem szabad Márki-Zay Pétert összepártozni

Személyi kérdésekről Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke nem beszél. Arról viszont igen, hogy miképp lehetne a legkevesebb sebet okozó módon összerakni az ellenzék közös választási listáját, ahogy azt sem rejti véka alá, Márki-Zay Péter sikere azon is múlik, hogy magányos forradalmárból képes-e kompromisszumteremtő vezetővé válni. Egyebekben szerinte nincs Gyurcsány-probléma az ellenzéki oldalon, de ha mégis lenne, akkor azt árnyaltan akarja megközelíteni.

Előválasztás: az első fordulóban az ördög csak játszott az öngyújtójával

Akár pártot is foglalhat magának Márki-Zay Péter ha behúzza az előválasztást, így biztosítva, hogy legyen frakciója, mert az nem árt, ha valaki miniszterelnök akar lenni, vagy éppen az. A jövő hét elejére kiderül, hogy a virtigli baloldali Dobrev Klára vagy a rendszeren kívüli jobboldali populista lesz-e Orbán Viktor kihívója, de bárhogy is alakul a tavaszi meccs, az ellenzék egyfajta tisztítótűzre készülhet – beszélgetés Pulai Andrással, a Publicus Intézet stratégiai igazgatójával.

Bal sarok, jobb közép: Dobrev Karácsonyra húzott lapot

Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.

Édes élet Gazdagréten

Nem vitték túlzásba az üzleti tervet, leginkább magukban (és az ínyükben bíztak) – így indult a Cukker Süti története 2019-ben. Azóta kiderült, hogy a két sütibolt alapító Leopold Erika és Jutasi Eszter helyesen tette, hogy hallgatott a megérzéseire, a vendégek őket igazolták. Gazdagréti cukrászdájukban egzotikus fűszerekkel bolondítják az édességeket (például akad itt ötfűszeres kínai répatorta), holland karamellás sajttortájuk egy New York-i édességmustrán is megállná a helyét, és a klasszikusokat sem rekesztik ki. Hogy Erika és Eszter mire képes, azt egy olyan belga torta mesélte el, aminek egyik alapvető hozzávalóját sem szerette a kóstoló tudósító.

Az MSZP–Párbeszéd szövetsége, a DK és a Jobbik között dől el a meccs

A matematikai többség korántsem jelent valóságtöbbséget, vallja Tóth Bertalan, aki úgy számol, hogy az MSZP-Párbeszéd szövetségnek nincs kevesebb – az előválasztáson és az országgyűlési voksoláson egyaránt nyerhető – választókerülete, mint a DK-nak vagy a Jobbiknak. Illetve a szocialisták társelnöke erősen bízik a választói logikában, amit az első forduló után már nem köt a párthűség. Ja, és nem kell a népszavazásokra várni.

Előválasztás - Tűz a vízzel a levegőért: lesz honnan felemelni Magyarországot

A centrális erőtérnek nevezett illiberális innováció (értsd: a demokratikus intézményrendszer leépítése a választási szabályok átírásával) 2019-ben kapta az első komolyabb ütést. Orbánék mesterterve, amely a múltbéli ellenségeskedéssel terhelt ellenzék összefogásának lehetetlenségére épült, az önkormányzati választásokon léket kapott. Ám az önkormányzati tusa nem volt több egy laboratóriumi kísérletnél, legalábbis az ellenzéki együttműködés éles tesztjéhez, a 2022-es parlamenti választásokhoz képest. Aminek a tétje a kormányváltás. Ami azon múlik, hogy az előválasztásra a héten immár valóban ráforduló ellenzéki pártok képesek lesznek-e a kormányváltás reális ígéretét jelentő jelöltsorral nekifutni a parlamenti voksolásnak. Tízévnyi kudarc után, mialatt Orbánék egyre mélyebben ásták körbe a demokratizmus tartóoszlopait, nem lehet olyan hívószavakat a zászlóra tűzni, hogy itt egy remek esély a kétharmad megakadályozására. A szabad Magyarország győzni akar, vesztes ütközetért meg nem mozdul többé. Persze előbb meg kellene találni, ki is vigye a zászlót.

Előválasztás: odamondogatás, szakemberség, cukiság

Két stratégia verseng az előválasztáson: Karácsony Gergely „néppárti üzenetekkel” mozgósítana, míg Dobrev Klára és Jakab Péter érzelmi azonosulásra játszik. A miniszterelnök-jelölti mezőny versenyzői immár lényegében fej fej mellett haladnak, és bármi megtörténhet. Pulai Andrással, a Publicus Intézet stratégiai igazgatójával a meghökkentő pozitív kampányról, az ellenzéki szavazók egyesítéséről és a blokktaktikáról beszélgettünk.

Vagyon, haza, vágta – jövedelmező árnyékállamot épít szellemi hátországának a Fidesz

A járvány veszélyhelyzeti fedezékében térdelőrajtban várakozó kormányerők kezdtek ügyködni a nemzeti vagyon kiszervezésén. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kora elhozta a rég áhított megoldást Orbánék számára: az új tulajdonlási formával végre sikerülhet „elveszejteni” az állami források közpénzjellegét. A legendás kifejezés az MNB-alapítványok juttatásának az eltitkolását idézi, amikor Kovács Zoltán azt a mémbe illő választ adta Kálmán Olgának élő-egyenesben: De sikerült? Mármint eltitkolni a közpénzek útját. Mintha egy tetten ért betörő kérdezett volna vissza a bíróságon. A helyzet mára rosszabb lett: 1500-2000 milliárd forog kockán a NER mutatványán.

Pacalország óriása

Áll Békésben egy vendéglő, ahol mikszáthi érzések kerítik hatalmukba az embert. A különbség annyi, hogy a nagy palóc helyett a nagy cigány mesél életről és ételről. Arról, hogy jöttment ételeket főz az új szakácsnemzedék; hogy miért kedvesebb a szívnek egy kempingbicikli, mint egy X5-ös BMW; hogy a sors csak annak ad, aki alázatos. Ásós Gézával beszélgettünk.

Ő az

MCC: Tehetséges pénzmozgatás

Kurta jegyzőkönyvi bekezdések tudósítanak arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítványának kuratóriuma fegyelmezetten tudomásul veszi, állami vagyoneső hullik rá. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke több száz oldalnyi – közérdekű adatigényléssel megszerzett – adat, jogszabályi hivatkozás, ködös mondat alapján próbálta feltérképezni, elsődleges feladatán kívül (fiatal magyar tehetségek gondozása) mit is csinál az MCC. Az MSZP társelnöke szerint erre nincs esély. Annyi tűnik biztosnak, hogy lényegi kontroll nélkül értékesítheti a legfontosabb állami stratégiai cégek részvényeit, elcsúszhat a közbeszerzési léc alatt, és mindent is megkap. Holott 2020 elején az alapítvány vezetői még azt se tudták, hogy szolid kis szervezetüket pár hónapon belül óriásira hizlalja a kormány. De a járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet jó alkalomnak tűnt, hogy egy újabb, autonóm Fidesz-hátországot építsen a hatalom.

Heti abszurd - Az innováció nem nemzeti

A magyar kormányt múltvakság jellemzi. Eddig úgy tűnt, csak kitakarni hajlandó a fél szemét, hogy ne kelljen szembesülnie, ám most mintha kinyomni is kész lenne a rendszeridegen dolgokat láttató érzékszervet.

Heti abszurd: Gyógygyűlölet

„A kormányzati gyógyír minden bajra a gyűlölet. Ám ha valóban hatásos lenne, akkor a magyar nemzet lenne az egyik legpirospozsgásabb, legegészségesebb, kicsattanó jókedvű és jólétű náció a Földön. De nem az.”

Heti abszurd: Földharc

Heti abszurd: Hősi póz és krumplileves

„Tartalom nélküli hősi pózba nemcsak a történelem csataterein vágja magát a kormány, de a járványkezelés harcmezején is.”

Heti abszurd: hatalmi véletlen

„A jelenlegi hatalom valósága eltér minden eddigi politikai valóságtól. A rezsim ugyanis úgy képmutató, hogy nem ügyel a látszatra – nem vitás, ez első hallásra paradoxon, holott nem az. Itt van például a meghökkent terepjáró esete.”

Heti abszurd – Szeszszolidaritás

„A hatalomnak 133 bátor embere van, legalábbis Orbán Viktor így értékelte, hogy pártmamelukokjai nem haboztak a kormánynak időkorlát nélküli teljhatalmat adni a járvány első hullámának idején. A kérdés most az, hogy ezek az emberek nemcsak a kormányfővel szolidárisak-e, hanem a választókkal is.”

Heti Abszurd: Szégyendublőr

Heti abszurd – A magyar éhség

„Ha az unió sorosista, liberális és marxista képződményei figyelmeznének a magyar miniszterelnök bölcs szavaira, sokkal kevésbé feszülnének rá piti ügyekre. A pálinka – Orbán Viktor szíves közlése szerint – alapélelmiszer.”

Heti abszurd – Sokkra sokk

„Orbán Viktor kormányzása blöffnek is silány. Miután a kétharmados parlamenti mameluk serege keresztülnyomta a rendkívüli jogrendet, a kabinet rögvest módosította az örökbefogadás szabályait és sok tízezer gyermek jövőjét törölte el. Illetve hozzányúlt a választási törvényhez is. Persze lehet, hogy a kormány azt gondolta, ez még a vírusnak is sok lesz.”

Heti abszurd – Minthaminta

Heti abszurd – Másodosztály

A kisstílűség önmagában gyomorforgató, a másodosztályú kisstílűség hatványozottan az. Márpedig azzal mószerolni az elveikért kiálló hallgatókat, hogy züllésüket takarják ki akciójukkal, nos, ez vitathatatlanul másodosztályú.

Heti abszurd – Megelőző titkos üzenet

„Azért akadnak esetek, amikor a kormány igenis hajlandó megelőzni a bajt. Nehéz mással magyarázni, hogy Szijjártó Péter rendre repked.”

Heti abszurd: íme, a fővárosi puhányok

A kormánypárti városatyák tévedtek, mert csak az a fideszes a jó fideszes, amelyikben kihunyt a fő­városi érzület.

Heti abszurd: Kacagó áthallások

Heti abszurd: Maszkszózat

„Egyelőre nincs B terv arra az esetre, ha a gazdaság a járvány terjedése (értsd: a megbetegedések számossága) miatt magától belassul, esetleg teljesen leáll. De hogy ez ne derüljön rögvest ki, addig is erőt kell mutatni, például azt elbábozni, hogy ha a vírus nem is fél tőlünk, a szomszédok rettennek. Úgyhogy a kabinet 700 milliárdért rendelt is 200 Hiúz harckocsit. És ha a Kárpátok nagymacskái velünk vannak, ki lehet ellenünk?”

Heti abszurd: svéd modellek Magyarfalván

A kormány a jelek szerint nem nyomul rá a nordikus dombulatokra.

Heti Abszurd: Az államkapitalizmus emberei

„A miniszter megóvja őket attól, hogy látszatérvek miatt korlátozzák személyes és munkavégzési szabadságukat. Vélhetően az sem érv a külügy urának, hogy odahaza gyerek van – például azért, mert az iskola hazaküldte, mert a járványveszély okán digitális oktatásra állt át.”

Heti abszurd: Önkéntes karantén

Heti abszurd: Szabadság, szerelem

„Szóval Orbán Viktor mert szabad lenni, és – politikai értelemben – Lukasenko diktátor szájára cuppant rá.”