;

nyugdíj;svéd modell;koronavírus;Heti abszurd;

- Heti abszurd: svéd modellek Magyarfalván

A kormány a jelek szerint nem nyomul rá a nordikus dombulatokra.

A svéd modellnek három típusa ismert Európa középső placcán. Az első a skandináv leányzó/menyecske, ki méretes-kerekded mellű, és csöppet mindig rengő húsú. Porhüvelyét barokkos körmondatokkal is le lehetne írni, de kár a betűt vesztegetni, mindenki révedjen vissza a mozi hőskorába, és máris a Trevi-kútban domborít Anita Ekberg, miközben az ő Marcellóját szólítja.

Lényegében a svéd nyugdíjszámítási modell is ilyen, két különbséggel. Az egyik, hogy ennek láttán csak egy jóval szűkebb korcsoport kezd el bizseregni (viszont nemi indíttatástól függetlenül), a másik, miszerint ez az „északi csinibaba” nem azt csiviteli, hogy Marcello, Marcello – sokkal inkább azt, hogy postás, postás. Aki nem csenget kétszer, ugyanis ebben az esetben a kéj nem testi, hanem anyagi: a skandináv modell alapján számolt nyugdíjak jóval vaskosabbak. A harmadik svédség pedig a víruskezelési modell. Aminek lényege, hogy a veszélyeztetett korosztályt kiemelten kell védeni, egyébként hagyni kell, hadd folyjon az élet a maga medrében – járvány ide vagy oda. (Olvasni lehetett, hogy a svéd modell megbukott, de nem. A miniszterelnök vonatkozó önostorozása csak arról szólt, hogy a kormány nem tudta kellő hatékonysággal védeni az idősotthonokat.)

Szóval ezt a modellt szereti most Magyarország, legalábbis ezt a szán­dékot rajzolja ki a kormányzati nyilatkozatok sora. Szijjártó Péter például azt mondta: el kell kerülni a gazdaság újbóli leállását. Aki nem jártas a rőt Bizánc (vagy akár a vörös falú Kreml) nyelvezetében, annak sem kell túlerőltetnie elméjét a mondás dekódolásához: a magyar gazdaság nem áll le. Pontosabban nem lesz leállítva. Mert az megeshet, hogy magától lefullad, példának okáért, ha a járvány érdemben dühöng például a nagy autógyárakban. (Járulékos veszteségek már így is akadnak: a nem élelmiszert és nem létszükségleti cikkeket áruló, jellemzően hazai tulajdonú boltok közül több ezer mindjárt elvérzik, illetve a fővárosi szállodák zöme kénytelen lesz bezárni.) De nincs pardon, ha másodjára is beszakad a gazdaság (az első hullám 13,6 százalékkal gyengítette teljesítményét), azt nem bírja ki az ország.

Már csak azért sem, mert a kormány nem akar megismerkedni a negyedik skandináv szöszkével, nevezzük közhelyesen a svéd mentősnőnek. Aki ugye roppant drága, mert munkája – legalábbis részben – az életben tartás és az újraélesztés. És a kabinetnek esze ágában sincs állni ennek költségeit, hiszen munkájukat ideiglenesen/végképp elvesztő emberek tízezreinek kellene tisztességes bértámogatási és álláskeresési támogatást fizetni, illetve pénzt kellene pumpálni a valóban menthető ágazatokba. (Nem csak azokba, ahol a haverok bizniszét kell megsegíteni, például a Balaton-parti turizmusba.) Szóval a kormány inkább beéri egy beesett mellű, megfáradt arcú, szegény hazai lánnyal, aki rendbe teszi a beteget, a fekáliából kimossa, pirosítót tesz az arcára, és bátorításképpen azt suttogja: kelj fel és járj. Nem ugyanaz az ellátás, de a tarifa is szerényebb.

Márpedig a kormány szereti, ha valami jó és olcsó. Ha nem jó, az sem baj, feltéve, hogy az utóbbi követelmény teljesül. Úgyhogy a kormány nem környékezi meg a svéd higiéniai modellt sem (köznyelvibben szólva: a nordikus takarítónőt). Pedig Rétvári Bence államtitkár két dolgot is deklarált. Az első, hogy mikor lenne alkalmasabb az idő egy klasszikus tanévkezdésre, mint most. Apró adalék, hogy a kormányzati politikus száját akkor hagyta el ez a mondat, amikor az új fertőzöttek száma épp rekordot döntött (olyan 360 körül alakult). De ez a kijelentés épp annyira van köszönő viszonyban a valósággal, mint második tétele, miszerint a kormány minden segítséget megad az iskoláknak a vírusmentes környezet kialakítására. Ennek ellentmondani látszik, hogy számos intézményben a szülők maguk veszik a tisztítószereket, és maguk is súrolnak (persze lehet azt mondani, hogy egy elmélyülten fertőtlenítő dögös anyuka a kabinet svéd modellje).

Szóval csak reménykedni lehet, hogy amikor a kormány újra elrendeli sok-sok kórházi ágy kiürítését, így csinálván helyet a koronavírus áldozatainak, akkor valami svédszerű nővért (a szó szakmai és gondoskodási jelentése alapján) állít az ágyak mellé, és nem egy uniós pénzből hirtelenjében átképzett hazai halottmosót.

Két és fél millió ember szenved parlagfű-allergiától Magyarországon, a jelenlegi magas pollenkoncentráció miatt sokan az utcára sem tudnak kimenni. Köhögnek, fulladnak. Hiába keseríti meg a gyomnövény a lakosság negyedének életét, a kormánynak idén sem sikerül megfelelően kezelni a helyzetet. Mint megtudtuk, a parlagfű azért él és virágzik, mivel a jelenlegi jogszabályok mindezt megengedik.