„A fiam mezőgazdász. A szántóföldek mellett hatalmas területeken embermagasra nőtt a parlagfű, amint ki kell szállnia a gépből bedurran a szeme, az orra. Hiába szól, semmi nem történik. A vágás csak olyan helyen történt meg, ahol a rét vagy erdő a helyi kis földtulajdonosoké. Van, hogy kevés a munka és saját maguk mennek kaszálni, hogy ne a csodára kelljen várni” – meséli lapunknak Szűcs Kovács Krisztina.
A férjével zöldterület-rendezéssel foglalkoznak, tapasztalataik szerint sok helyen csak akkor vágatják a parlagfüvet, amikor már csak pár nap van a büntetések befizetésére, de az sem ritka, hogy a kukoricánál magasabb a parlagfű, vastagon a sorok közé nő, de aratásig már nem vágják le. Az embereket szerinte nem érdekli a helyzet, legalábbis addig nem, míg allergiások nem lesznek.
A Parlagfű allergiások Facebook-csoportban számos történetet megosztottak lapunkkal. Volt, aki azt írta, maga is jelentett parlagfüves területet tavaly Komáromban, és az önkormányzat kezelte a helyzetet, más arról panaszkodott: van, aki nem (csak) náthás a parlagfűtől, hanem valamennyire köhög is. Ez pedig most – koronavírus idején – félelmetes tünet. Többen aggódnak is, hogy az allergiás, kezelt, de nem teljesen tünetmentes gyerekek nem mehetnek majd iskolába.
Baj van a jogszabályokkal
„Pátyon van egy öt hektárnál nagyobb parlagfűerdő, és egyszerűen a jogszabályok miatt a hatóság nem is tud közérdekű védekezést elrendelni. Augusztus 8-a óta képtelenek vagyunk elintézni, hogy eltűnjön a gyomnövény. Tragédia, ami itt zajlik. Az országban 600 ezer hektáron lehet parlagfű, az emberek tízmilliárdokat költenek allergiagyógyszerre, egyre több az asztmás is” – erről Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Egyesület (PPNE) elnöke beszélt lapunknak. Mint mondja, a probléma az is, hogy a jelenlegi felháborítóan elnéző jogszabály kultúrnövény esetén csak bizonyos fedettség és tőszám mellett engedélyezi a közérdekű védekezés elrendelését. Pátyon szerinte a megengedettnél jóval nagyobb a parlagfű mennyisége, de hiába volt kint a hatóság és a földhasználó is a területen, nem történt változás.
„A kormányhivatal és a földhivatal illetékeseinek is írtam, hogy együtt végezzünk bejárást és nézzük meg, valójában mennyi a haszonnövény tőszáma azon az öt hektáron. Jelenleg ugyanis az út egyik oldalán a lakóházak vannak, a másikon a parlagfű” – mondja. Mivel a kérdéses terület egyébként ennek ellenére külterületnek számít, még a büntetés is minimális, így egyáltalán nincsenek motiválva a gazdák, hogy rendezzék a helyzetet. „A legtöbb mulasztót el sem kapják, mivel nagyon alacsony a felderítési arány, így a többség inkább kockáztat” háborodik fel Kelen Andrásné.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal lapunknak küldött tájékoztatójából kiderült: külterületen azok a földhasználók, akik a parlagfű elleni védekezési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ebben az évben eddig összesen 3 773 741 Ft bírságról kaptak határozatot.
A helikopteres felderítés, amit a kormány előszeretettel emleget, ugyan jól hangzik, de Kelen Andrásné szerint valójában Magyarországon nemigen van olyan terület, ahol mezőgazdaság folyik, és nem lehet megközelíteni, csak helikopterrel. „A legrosszabb, hogy nincs kihez fordulni, nem tudunk mit tenni, ha a kormány nem lép” – mondja.
Pedig a tünetek százezrek életét keserítik meg. A Parlagfű allergiások csoportjában Nagy Jolanda arról írt: rengeteg szemmel látható helyen is van, amit nem lehet nem észrevenni, például a falvak végén. „A minap osztotta meg egy úr, hogy Veresegyházon az állomásnál is derékig ér, de a fővárosban játszóterek, parkok füves részein is van. A gyerekeink már hatévesen küszködnek vele, hatévesen” – írja Jolanda. Bielik Anita arról is mesélt lapunknak: „Az orromból folyik a víz, bedugul, tüsszögök, viszket a szemem, könnyezik, a torkom begyullad, kapar, állandóan termelődik benne a sós nyál. Viszket a fülem, torkom, szájpadlásom. Duplán szedetik velem a gyógyszert, de nem segít teljesen.” Esete nem egyedülálló. Varga Szvorenyi Krisztina például 30 éve allergiás, számára teljesen hatástalan minden gyógyszer, így augusztus közepétől szeptember közepe-végéig „egy pokol a helyzet”.
Immunterápia lehet a megoldás
Manapság a betegek egy része már el sem megy orvosi konzultációra az allergia esetén, ugyanis míg régen az allergiagyógyszerek orvosi vényekhez voltak kötve, addig mára ahhoz, hogy valaki antihisztamint vagy más, allergiaellenes készítményt (szemcsepp, orrspray) vásároljon, nem kell recept. „Nálunk a rendelőben is inkább azok a betegek jelentkeznek, akiknek korábban nem voltak tüneteik, nem diagnosztizálták őket, vagy akik esetében a nem receptköteles készítmények nem fejtik ki a hatásukat, mert egy magasabb szintű terápiát igényelnek” – mondja Altmayer Anita bőrgyógyász, immunológus, klinikai főorvos.
Ilyen lehet például az immunterápia, melynek lényege már nem a tüneti kezelés, hanem az, hogy kis mennyiségben, de gyógyszerészetileg előkészített allergént adagolnak a betegnek. Olyan mértékben, ami még nem okoz tüneteket. Ez egy hosszabb terápia, 3–5 évig is tarthat, de ha sikeres, akkor a beteg akár 15–20 évig is tünetmentes lehet – ígérik az orvosok. Immunterápiát egyébként nemcsak parlagfű, hanem feketeüröm-, fűfélék, poratka- vagy akár macskaszőr-allergia esetén is lehet alkalmazni.
Altmayer Anita azt tanácsolja azoknak, akiknek most erős tünetei vannak: jövőre időben kezdjék el a gyógyszerszedést, mert ilyenkor már nagyon nehéz megállítani a folyamatot. A pollenszezon kezdete előtt egy hónappal már el kell kezdeni az antihisztamin adagolását, hogy kivédhetőek legyenek a súlyos tünetek. Aki ezt nem tette meg, annak most akár háromszor-négyszer annyi gyógyszert is szednie kell, mint ami a normál adag volna. „Az allergia elleni készítmények nem hatnak rögtön, kell néhány nap, hogy kifejtsék a hatásukat.”
Nincs felderítés
A parlagfű okozta tünetek enyhülhetnek akkor is, ha időben történik a felderítés, de ezt idén már jóval korábban el kellett volna kezdeni, hiszen virágzáskor a terepen tartózkodni „egészségileg sem közömbös”, ilyenkor kiemelten nagy a pollenterhelés, és elkezdődhet a szem- és torokviszketés, orrfolyás még akkor is, ha egyébként vett be allergia elleni gyógyszert valaki.
Kelen Andrásné nem tartja elfogadhatónak, hogy a hatóságnak nem feladata a parlagfüves területek felderítése és az azonnali mentesítés kikényszerítése. Hiszen így Magyarországon nem érvényesül az egészséges környezethez való alkotmányos jog és folyamatosan, akár heteken keresztül is fennáll a törvénysértés ténye arra hivatkozva, hogy a földhasználó feladata a mentesítés. Jelenleg ráadásul elég kicsi a valószínűsége, hogy a parlagfüves terület földhasználója lebukik, ha ugyanis senki sem keresi a parlagfüvet, akkor nem is találja meg.
A hatóság a lakossági bejelentések után ugyan kivonul helyszíni bejárásra, de mivel a Parlagfű Bejelentő Rendszerre történő bejelentés szakmai és informatikai hátteret igényel, ember legyen a talpán, aki végigcsinálja. Arról nem beszélve, hogy a bejelentés után akár még hetekig tovább virágozhat a parlagfű és a pollen tömegét árasztja – részletezi Kelen Andrásné. „Az allergiásoknak naponta kellene levelet írni a téma szakmai irányításával megbízott Agrárminisztériumnak és jelezni, hogy a kormánynak tennivalója van, hátha akkor történne valami” – javasolja Kelen Andrásné.
Altmayer Anita szerint az ország azon részein, ahol odafigyelnek a parlagfűirtásra, javul az allergiások helyzete. Ha rosszabbak is a tünetek, az most inkább a nagyobb meleg, a száraz időszak miatt lehet.
A maszk is segíthet, de akár árthat is az allergiásoknak. Egyrészt mint szűrő, csökkentheti a belélegzett pollenek számát, így mérsékelheti a tünetek súlyosságát, ha azonban valaki nem mossa rendszeresen, vagyis mindennap és megfelelő alapossággal a textilmaszkokat, az csak még több pollent lélegez be. Fontos, hogy főzőmosást alkalmazzanak az emberek, mert az hatékony a pollen ellen.
