Kényelmetlenül fészkelődtek ülőkéiken a kormánypárti képviselők a fővárosháza közgyűlési termében, diszkomfortérzetüket egy hang okozta, egy belső hang. Többük tanácstalanul nézett maga elé, és azt a rémítő lehetőséget ízlelgette, hogy mi van, ha a lelkiismerete szólalt meg – csak épp nem ismeri meg a hangját, oly régen hallotta. Aztán eszükbe jutott a reformszocialistából jobbra tolódott Pozsgay Imre örökbecsű mondása, miszerint a hála nem politikai kategória, és megkönnyebbülten lélegeztek fel: akkor a lelkiismeret sem lehet az. Úgyhogy nevezzük ezt a suttogást egyfajta lokálpatriotizmusnak vagy budapestiségnek – amiről mégsem tehet az ember, hiszen adott környéken sétáltatja a gyereket, ott vásárol, ott lép kutyaszarba, na és ott gyűjt voksokat.
Szóval a fideszes városatyák – miután letudták diszkomfortérzetüket – engedtek a budapestiségnek, és rábólintottak arra a fővárosi javaslatra, miszerint a kormány támassza meg úgy 50 milliárd forinttal a bajba jutott budapesti cégeket (a járványmizéria okán).
Persze tudja mindenikük, hogy a haveri uradalmak a Balaton mellett terpeszkednek, no de azt a vidéket a kabinet pénzesővel áztatta, a szezon is izmos lett, talán – gondolták – nem bűn egy szavazás erejéig félretenni a kötelező Budapest-rühellést. Hát, a kormánypárti városatyák tévedtek, mert csak az a fideszes a jó fideszes, amelyikben kihunyt a fővárosi érzület.
A parlament vállalkozásfejlesztési bizottságának kormánypárti többsége ugyanis nem volt hajlandó tárgyalni a javaslatról, így az nem kerülhet a honatyák színe elé.
Vélhetően ebben a grémiumban nem holmi szentimentális metropoliszlakó fideszes képviselők képviselnek, hanem olyan kemény, a pártérdeket mindenek elé helyező politikusok, mint amilyeneket a kormánypárt esztergomi szervezete is a soraiban tudott. Emlékeztetőül: Esztergom fideszes városatyái rezzenéstelen tekintettel véreztették ki saját településüket, amikor az letért a kormánypárt hűségéről, és nem fideszes polgármestert választott. És nagyon helyesen, mert ezt fél szívvel nem lehet csinálni. Ha narancsszínű nem lehet Budapest, akkor legalább legyen fakó és kopott.
Élénkülő debreceni teniszélet
Bezzeg a Hódmezővásárhelyről felívelő Lázár János érti ezt, és nem párttársainak kell ráébreszteni a valóságra. Nem hagyja, hogy Debrecenben csak a tudományos élet pezsdüljön (erre az odaköltöztetendő Természettudományi Múzeum bizonnyal garancia, noha az elkényelmesedett pesti kollégák szép számban mondanak is fel), sportünnepekkel színesítené az alföldi metropolisz mindennapjait. A honi teniszszövetség újsütetű elnökeként deklarálta, hogy a sportág túlzottan Budapest-központú, úgyhogy a nemzetközi mérkőzéseket Debrecenbe költöztetné. Megjegyzendő: a tervben van ráció: a járvány miatt a város nemzetközi repterének forgalma (a munkásjáratok ritkulásának okán) gyengélkedik, így bőven akadna hely a landoló sportolói gépeknek, illetve Szijjártó Pétert sem gátolná semmi, ha netán nemzetközi adogatást nézne, és hogy értékes idejét az utazás ne rabolja, helikopteren szállna alá.
Az csak egy személyes megjegyzés, hogy az a város, amelynek felkapott reggelizőjében a buggyantott tojás minősége nem közelíti a tökéletesség 85 százalékát, soha nem lehet az új főváros, még ha annak is hirdeti a hatalom. Ez – mármint a buggyantott tojás állaga – ugyan a valóság, de a tények nem zavarják a kabinetet. Pontosabban ha zavarják, akkor lecseréli őket, hiszen egy valóság mind felett – Tolkien után szabadon. És nem csak a tényeket váltja le a Fidesz, de a tények tálalóit is. Példának okáért jött Boros Bánk Levente, és hatalomközeli politológusként megvette a Médiapiac című lapot (és a kapcsolódó online felületet), és egy szuszra kirúgta a teljes szerkesztőséget, így biztosítva helyet jó tollú jobboldali újságíróknak. Értsd: így sűrítve a kormánypárti valóságot.
Azt a valóságot, ahol Pintér Sándor belügyi tárcája 6,6 milliárd forintot kap a fokozódó migránsnyomás kezelésére. És igen, tisztelt fideszes budapesti városatyák, erre kell költeni, mert a migránsok hozzák be a vírust, ha nincs migráns, lapul a járványgörbe, és akkor majd jönnek újra turisták Budapestre, és felélednek a legyengült fővárosi cégek – úgyhogy nem kell mindenféle Karácsony-javaslatot megszavazni.
