– A Fidesz teleplakátolta a várost azzal, hogy Gyurcsány-problémája van. És mi a helyzet az ellenzékkel: küzd hasonlóval?
– Legalább hat párt indul közösen, közös a miniszterelnök-jelölt – törvényszerű, hogy ebben az együttműködésben a pártelnökökre fontos szerep hárul. Gyurcsány Ferenc aktív szereplője az ellenzéknek, és várhatóan az is marad. A hatalom plakátjai egy mesterséges fóbia lenyomatai…
– …azért a nyilatkozatai alapján az ellenzéki oldal több pártja sem szimpatizál a DK elnökével.
– Nem vitatom, hogy a Gyurcsány-lufit olykor az ellenzék oldaláról is fújják, de én hadd tekintsem ezt álproblémának. Ami számít, az a választók akarata. Ők úgy döntöttek, hogy 32 egyéni választókerületben a Demokratikus Koalíció adja a közös jelöltet. Ettől a párttól Gyurcsány Ferenc elválaszthatatlan.
– Akkor nem az „összegyurcsányozódástól” való félelemnek tudható be, hogy míg a második forduló első napjaiban MSZP-s politikusok Dobrev Klára mellett törtek lándzsát, a hajrában Tóth Bertalan pártelnök Márki-Zay Péter mögé kommandírozta a szocialista pártot?
– Az érzelmeknek, az ideológiáknak, olykor még a személyes tapasztalatoknak sincs helyük egy ilyen helyzetben – egy dolog számít: a kormányváltás, amire Márki-Zay Péterrel nagyobb az esély. Az ő jelenléte várhatóan inkább megmozdítja a fiatalokat, a bizonytalanokat, és a nem Fidesz-hívő konzervatívokat. Az MSZP és a DK szavazói pedig egy emberként állnak be mögé kormányt váltani – fordítva viszont nem biztos, hogy működne a dolog. Azoknak a centrista-jobbközép szavazóknak, akik nem akarnak Orbán Viktor országában élni, nem feltétlenül vonzó a 2010 előtti világ üzenete. Fontos viszont megjegyezni, hogy az egyéni választókerület szintjén ez az állítás nem igaz, ott a választók sok helyütt szavaztak bizalmat a 2010 előtti korszakban is aktív politikusoknak. Az alapkérdés mégis az, ki szimbolizálja az ellenzéki összefogást.
– Akkor mégis van Gyurcsány-kérdés?
– Nincs. Személyes véleményem szerint Dobrev Klárának és Gyurcsány Ferencnek előkelő helyen kell szerepelnie a közös listán, de hogy ki szimbolizálja az együttműködést, nos, ebben a kérdésben egy DK-s vagy egy MSZP-s politikus hátrányból indult.
– Márpedig az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely volt. Utólag akkor arra jutott, hogy Márki-Zay hatékonyabb szimbóluma az ellenzéki együttműködésnek, mint Karácsony Gergely?
– Nem hinném. Választói szinten mindkettőjük konszenzusteremtő képessége nagyobb volt, mint a többieké. Karácsony Gergely már bizonyított, sikeresen tartja össze például a fővárosi koalíciót, Márki-Zay Péter most mutathatja meg, hogy erre ő is képes, országosan.
– Az összellenzéki miniszterelnök-jelölt a választás után magára marad, legfeljebb a pártjára számíthat, ugyanis az összes többi formáció csak arra koncentrál majd, hogy minél nagyobb parlamenti frakciót rakjon össze, állították ellenzők. Ráadásul Márki-Zay Péternek pártja sincs. Tényleg egyedül marad a politikai mezőben?
– Egyrészről előny, hogy nincs aktív pártkötődése, ezáltal könnyebben nyit a pártoktól idegenkedő választók felé, semmilyen pártberzenkedéssel nem kell megküzdenie. Másrészről hátrányt jelenthet, hogy nincs szervezeti hátországa és országos kampánytapasztalata. A miniszterelnök nem lehet magányos.
– Ennek megakadályozása nem a pártok dolga lenne?
– Dehogynem, és úgy érzékelem, minden szereplő érzi a felelősségét ebben az ügyben. Már csak azért is, mert akkor lehet nagy számban választókerületeket nyerni és ezzel kormányt váltani, ha erős a miniszterelnök-jelölt kampánya.
– Amit azért erősíthet vagy épp gyengíthet, hogy kik állnak mögötte az országos listán. Az ön fejében hogy fest a névsor eleje?
– Nem az számít, hogy én mit gondolok, de az fontos, hogy a teljes ellenzék magáénak érezze a listát. Személyesen jó ötletnek találom, ha a lista első öt helyén (ezek a nevek szerepelnek a szavazólapon) az előválasztáson induló ellenzéki miniszterelnök-jelöltek sorakozzanak. Azonban sokkal fontosabb, hogy az ellenzék az ország jövőképéről beszéljen.
– A közbeszédben fellebegő ügyekre Márki-Zay Péter markáns válaszokat ad, de mit tud a programjáról az átlagember? Sőt, mit tud a sokkal jobb információszerzési helyzetben lévő Molnár Zsolt?
– Én egy végtelenül elszánt, nagy munkabírású politikust ismertem meg benne. Magánemberként nagyon szimpatikus az erős hite, politikusként pedig a határozott kommunikációja. Ahhoz, hogy sikeres maradjon, nagy szüksége lesz a konszenzusteremtő képességére is, hiszen a Fideszen kívüli világ számtalan áramlatát kell összehangolnia…
– …és megvan benne ez a képesség? Mert amikor Karácsony Gergellyel zajlott a visszalépési huzavona, remek ketrecharcosnak bizonyult, de ez a konfliktus felvállalásáról szólt, nem az egységépítésről.
– Mindennek megvan a maga ideje. Az ellenzéki versengés lezárult. Most fogja megmutatni, hogy egységben tudja tartani az ellenzéket. Fontos ugyanakkor, hogy az igazi kihívást a jövő kormányzása jelenti, hogy miképp tudja megteremteni a nemzet egységét. Nekem különösen fontos, hogy nemcsak az ország határán belül élő magyarokra, hanem a Kárpát-medencében élő magyarságra is vonatkozzon az egység.
– Időzzünk az ellenzéki egységnél: a Márki-Zay vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom egyre népszerűbb, momentumosok és jobbikosok pártolnak át hozzá. Hogy lehet olyan néppárti üzeneteket megfogalmazni, ami egyszerre hat liberálisokra, szalonradikálisokra, az MSZP-sekre, a DK-sokra – és senkit nem idegenít el?
– Nyilván van egy kommunikációs mozgástere a miniszterelnök-jelöltnek, lehetnek markáns mondásai, de alapvetően a legkisebb közös többszöröst kell képviselnie, mert ennek van esélye Orbán Viktor kampányával szemben. Okos egyensúlyt kell tartani: Márki-Zay Péter teljesen nem szakadhat el az őt támogató pártoktól, de egyben „összepártozni” sem szabad őt.
– A hírek szerint Márki-Zay Péter készül összepártozni magát, hiszen nem tartja elképzelhetetlennek, hogy nevére veszi az Új Világ Néppártot.
– Nem hiszem, hogy ezzel roncsolná „a pártoktól távolságot tartó politikus” imidzsét. Ez inkább technikai kérdés, arról szól, miképp lehet őt személyében támogató parlamenti frakció, ami legitim törekvés.
– Ha a pártos megoldást választja, akkor ki kell bővíteni a hat párt választási szövetségét. Beveszik?
– Amennyiben mind a hat szereplő úgy dönt, nem látom akadályát. És hadd világítsam meg, miért fontos az egyhangú döntés. Az előválasztás szerintem megvetette a lábát a magyar politikai élet talaján, legalábbis ami a jelenlegi ellenzéki pártokat illeti. Azt még nem látom, hogy a Fidesz is alkalmazná. Az előválasztás egyértelmű üzenete: az ellenzéki oldal szavazóit csöppet sem zavarja ennek a térfélnek a sokszereplős volta. Így az előválasztás végeredményeképpen ugyan van legerősebb párt, de domináns nincs, az ellenzéki mező az előválasztók fejében is többosztatú – a DK, a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd szövetsége nagyjából azonos számú esélyes jelöltet állít, és a Momentum is fontos szereplő, a miniszterelnök-jelölt pedig a pártrendszeren kívülről jött. Nem kérdés, hogy mindegyik szereplő a másikra van utalva, ez reményt ad arra, hogy a kormányváltás után egy Európában is ritka, sokszereplős koalíciós kormányt lehet és kell működtetni.
– Az előválasztás alatt a pártok lényegében a szavazók „szeme előtt” éltek, most, hogy illant ez a felfokozott jelenlét, mi garantálja, hogy fenn lehet tartani a kormányváltó kedvet, illetve a pártok, a lankadó figyelmet kihasználva, nem kezdik a saját érdekeiket érvényesíteni?
– Hiszem, hogy immár a pártérdek nem választható el az emberek és az ország érdekétől, azaz a kormányváltástól. Tavasz óta egyfolytában menetel az ellenzék, most, hogy megvan a miniszterelnök-jelölt, lehet egyet szusszanni – legalábbis ami az utcai kampányt illeti. Természetesen a stábok folyamatosan dolgoznak a háttérben.
– Ha már stábok. Az a hír járja, hogy Márki-Zay Péter Karácsony Gergely intenzív jelenlétét kérte a kampányban, és az ön operatív segítségét.
– Kétségtelen, hogy a főpolgármester segítsége nagyon sokat jelent, egyebekben személyi kérdésekről nem beszélünk. Maradjunk annyiban: a főpolgármesteri kampányt sikerre vivő csapat támogatja Márki-Zay Pétert is.
