Vesztegzár a Nagyszállóban – Egy szovjet professzor 1956 őszén Budapesten

Nemrég jelent meg Moszkvában az „A. L. Szidorov professzor budapesti ősze” című karcsú kis kötet, amely Arkagyij Szidorov szovjet professzor, az Oroszországi Állami Könyvtár kézirattárában előbányászott budapesti naplójának példásan jegyzetelt kritikai kiadását tartalmazza. 

Karsai László: a jelenlegi orosz vezetés olyan szólamokat hangoztat, amely kísértetiesen emlékeztet a hitleri és sztálini propagandára

Nem választható el az ember a korától, mindent kontextusba helyez a jelen idő. A mi idei kiírásunk apropóját adó 1930-as évekbeli pályázatok idején uralkodó közhangulatról beszéltünk Karsai László történésszel, hiszen a múlt ismerete most aktuálisabb, mint valaha.

„Nincsenek bűneink, mindig mi voltunk az áldozatok”

A nemzetek általában büszkék a forradalmaikra, aranybetűkkel kerülnek be a történelmi kánonba, mítoszok formálódnak róluk. Ám bármennyi pozitív társadalmi változás kapcsolódjon is hozzájuk, elkerülhetetlen velejárójuk valamilyen szintű erőszak. Hogyan kezeli ezt az emlékezet? Mennyire deformálják politikai érdekek, propagandacélok a forradalmak hiteles képét? A probléma természetesen 1956 kapcsán is felmerül. Valuch Tibor történész, egyetemi tanár próbál eligazítani a kérdéskörben, melynek körülírása sem könnyű, és nem tesz lehetővé igazán objektív minősítéseket.

Leltár és látlelet – Ha történész ír memoárt… (2.)

Ha történész ír memoárt…

Egy „korszerűtlen” szocialista halálára

„Abszurd ötlet” a történészek kamarája

Szeretné kiszűrni a kóklereket a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója. Ungváry Krisztián szerint kóklereket éppen a nevezett intézmény környékén kell keresni.

Romsics Ignác, a Tanár Úr

Az első pár óra után kiderült, hogy egy Romsics-szemináriumra olyan alaposan fel kell készülni, mint egy operatív harci bevetésre: ha nem száztíz százalékosan teljesítesz, akkor otthagyod a fogad. AZ IRIGYKEDŐ UTÓKOR VI.

Nevelt lányának megerőszakolásával vádolják, három évet kapott az ismert orosz történész

A 64 éves férfi a sztálinizmus karéliai áldozataival foglalkozott, a téma több mint kellemetlen a putyini emlékezetpolitika számára.

Százezerből mindössze ötezer B dosszié maradt meg

Az esetek többségében egykori ügynökök leleplezésekor kerülnek be a közbeszédbe az állambiztonsági iratok, amelyek a történészek számára alapvető forrásokat jelentenek.

„Hazug múltra nincs szükség”

Berend Nóra történész igyekszik bemutatni, miért írják újra és újra a történelmet, amikor még az sem biztos, hogy az megtörtént, amiről évszázadok óta hisszük.

Meghalt Ádám Magda

 Életének 92. évében elhunyt Ádám Magda történész, a trianoni békeszerződés és a két világháború közötti nemzetközi kapcsolatok kutatója - közölte az MTI-vel csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK).

Elhunyt Pölöskei Ferenc

Nyolcvanhat éves korában elhunyt Pölöskei Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az intézmény.

Elhunyt Varga László történész

Életének 68. évében elhunyt Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a történettudományok kandidátusa. Dolgozott az akadémia történettudományi és társadalomtudományi intézetében, volt a Holokauszt Emlékközpont tudományos igazgatója is. Az állambiztonsági iratok szakértője volt, több könyve jelent meg.

Brigitte Hamann halálára

76 éves korában, kedden elhunyt Brigitte Hamann német-osztrák történész, akinek a Habsburg-dinasztia különböző, Monarchia-korabeli tagjairól írt munkái népszerűek voltak Magyarországon is.

A válságnak Európa issza meg a levét

Hagyni kellene az embereknek, hogy úgy ünnepeljenek, ahogyan akarnak - mondja a közelgő 56-os megemlékezések kapcsán Ormos Mária történész. Szerinte ilyenkor nem hadakozni, vitázni kell, pláne nem kisajátítani az emlékezés jogát. A lapunknak adott interjúban arról is beszélt, hogy szinte az egész világ történetlátása Európa-centrikus, új munkájával ezen is szeretne változtatni. Napjaink válságait kutatva jutott a nagy földrajzi felfedezésekig. A Széchenyi-díjas professzor a múlt héten ünnepelte 86. születésnapját, de még ma is aktív: pillanatnyilag két új köteten dolgozik.

Történészi hitelesség - 2016

Búcsú a francia újságíró - legendától

Mosolygó arccal búcsúzott az élettől a múlt hét csütörtökjén, 94 éves korában Franciaország egyik legnagyobb fia, Jean Lacouture. Eredeti hivatása szerint újságíró, majd korunknak összehasonlíthatatlanul egyik legnagyobb történésze. Páratlan az életműve. Ami csak önmagában, eredetien írt 70 kötet, és még vagy tucatnyi, másokkal párban. Stendhalról, Balzac regényhőséről, az „Elveszett illuziók” Lucien de Rubempréjáról, De Gaulle-ról. Malreaux-ról, Mitterrand-ról, még Greta Garbóról is.

Feltámadtak az Udba gyilkosai?

Rejtélyes gyilkosság tartotta lázban Horvátországot. Még január végén New Yorkban megölték William Klinger ismert történészt, aki számos lebilincselő könyvet és tanulmányt írt a Tito-rendszerről. Híre ment, hogy a hírhedt jugoszláv titkosszolgálat, az Udba – a marsall halála után majdnem 35 évvel – csapott le rá. Bár semmi sem támasztja alá, hogy ez lenne a gyilkosság magyarázata, az eset is megmutatta, mennyire élénken élnek ma is az emberekben ennek a sötét kornak az emlékei.

Vlagyimir Putyinra várva

Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatása kapcsán azóta folynak a találgatások, amióta nyilvánosságra került. Miért épp most? Mit érhet el ezzel Putyin és mit hozhat az Orbán-rezsim konyhájára, mit nyerhet, és mit veszíthet ezzel Orbán, és mit Magyarország? Balázs Péter külügyi szakértőt, volt külügyminisztert és Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt kérdeztük.

Talpra, Horthy!

Titkosszolgálatok vetélkedése Prágában

Andrej Kiska szlovák elnök kikérné Moszkvától azt a levelet, amelyben néhány csehszlovák kommunista vezető 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását kérte. A közelmúltban napvilágra került dokumentumok szerint Moszkva nem bízott a Prágai Tavaszt követően hatalomba került csehszlovák vezetőkben sem.

Ügynökök arcai

A Libri Kiadó gondozásában megjelent Az ügynök arcai – Mindennapi kollaboráció és ügynökkérdés című tanulmánykötet Horváth Sándor történész szerkesztésében.

Nemzeti macska