Ébner Aletta: Nem kívánja

Mái Attila: Az aszimmetrikus arcú lány

Pollágh Péter: Mi a párkapcsolat?

                                                                                     „I am a textbook overthinker”                                                                                                               Kevin Malone

Bálity Csaba: Közös gyerek

A remény antropológiája kapcsolódásainkban

Miért van az, hogy mi nők olyan sokszor képesek vagyunk megbocsátani, ha megbántottak? Képesek vagyunk újra és újra hinni, bízni és reménykedni azok után is, hogy annyi fájdalom és csalódás ért minket? Balekok lennénk, akik mindent benyelnek? Vagy annyira kétségbeesetten keressük a boldogságot egy arra alkalmas férfi oldalán, hogy képesek vagyunk elfelejteni, hogy vagy ő, vagy mások fájdalmat okoztak nekünk? Naiv libák lennénk, hogy hiszünk abban, hogy egyszer megérkezik az életünkbe a megfelelő személy, akivel igazán lehet kapcsolódni, és már nem számít, hogy mit adsz és mit kapsz, hanem úgy, abban a jelenlétben tudtok együtt lenni, és nem mérgezni, hanem gyógyítani fogjátok egymást? – teszi fel a kérdést női szemszögből pszichológus-újságíró szerzőnk.

Radán Nóra: Kopasz macska

Csollán Tamara: A csók előtt

Ambrus Máté: Küszöbön innen

Domokos Dominika versei

te vagy peti én jolán; kereskedelem

Gerse Gergő: Végpontok között titkosítva

Sinkó Melinda: Örökkön örökké

Hári Katalin Bettina versei

Lejtő; Fotel

Papp Sándor Zsigmond: Varázsszavak

Kompromisszum – ez volt apám varázsszava. Ennek mentén élte az életét anyámmal. Ez volt szerinte a hosszú kapcsolat titka, a szamárvezető az érzelmek viharában, ezt súgta nekem a gratuláció mellé az étteremben, amikor életemben először eljegyeztem valakit. (Ki gondolta volna, hogy az ünnepélyes alkalmat három rutinosabb követi majd?) Ezt én meghunyászkodásnak fordítottam le magamban, mert nekem sokáig a francia és amerikai filmek mutatták meg, hogy milyen a szerelem. 

„Többször futottam neki a párkeresésnek, mint amennyit a keresztény erkölcs előír” (képünk illusztráció)

Nem lehet folyton a halált várni

Csollán Tamara: Szeret, nem szeret

Kimozdulás a mélypontról - Jánoki-Kis Viktóriával lelki pokoljárásról

Kell egy kis elmélyülés, csend, ha az ember az összeomlás szélére kerül. Meditáció a kapcsolatainkról, önmagunkról: mi romlott el? Ki a felelős érte? A Csend és Zivatar című regény helyszíne egy csendtábor, ahol a tekintet befelé irányul, a szemkontaktust pedig illik mellőzni. Szerzőjét, Jánoki-Kis Viktóriát kényszerekről és az út kezdetéről kérdeztük.

Bauer Krisztina: Nyugdíjazott erotika

Székely Anna: Motivált szikkadás

Nádasi Krisztina: Hogyan szedd fel

„Nem kell megcsalnunk a társainkat, ez a poliamoria lényege”

Nem mosható össze a poligámiával, nem keverendő össze a kommuna fogalmával, ezenkívül a megcsalás sem a szinonimája – mi az? A poliamor életközösség. Siewert András húszévnyi monogám párkapcsolat után vágott bele a másfajta életformába. Az azóta eltelt tíz évben keresztülment egy hosszú fejlődési folyamaton, közben négy éven át volt részese egy érzelmi alapú együttélési kísérletnek. „Mint minden emberi kapcsolatnak, a többszerelmű kapcsolati hálónak is a kommunikáció az alfája és az omegája” – állítja a pszichológiával foglalkozó szakember, aki a Visszhangnak mesélt tapasztalatairól.

Jegygyűrű a középső ujjon - Kiss Lászlóval a nosztalgia elutasításáról

A gyermeki játékban van valami euforikus, még ha a képzeletben bevonul a Vörös Hadsereg is – mondja Kiss László, aki legújabb, Mi kell a boldogsághoz című novelláskötetében elsősorban gyerekkori élmények és párkapcsolati krízisek mentén teszi mérlegre a boldogságot. A szerzővel a leválasztás és az eltávolítás egyes stációiról is beszélgettünk.

Süveg Szilvia: Ágycsere

Gombás Katalin: Last Minute

Úgy tűnik, Magyar Péter szakított a barátnőjével

Körülbelül bő egy évig lehettek együtt Vogel Evelinnel.

Jacobo Bergareche: Tökéletes napok (részlet)

Luis, az újságíró egy austini egyetemi archívumban véletlenül ráakad azokra a levelekre, amelyeket William Faulkner írt a szeretőjének, Meta Carpenternek. E levelezés segít neki abban, hogy felidézze saját szerelmi viszonyának emlékét, hogy elgondolkodjon unalmas házasságán, és hogy miképp lehetne úgy élni az életet, hogy minden nap fontos legyen. „Élvezetes, szórakoztató, pimasz és remekül megírt kisregény… humorral és szárnyaló fantáziával eleveníti fel a Vad pálmák szerzőjének szerelmi viszonyát. Az austini történet írása közben Bergareche éppolyan jól szórakozhatott, mint mi, olvasók” – ajánlja a Park Könyvkiadónál megjelenő könyvet a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa.

Kereki Sándor

Domokos Dominika versei

a tinder sem bírja el; nekem az egyetlen; így születnek a gonoszok

Nagy Bara: Egyik is, másik is

Keömley-Horváth Boglárka: Tollászkodás

Frideczky Katalin: Párocska

Kétségbeesett utazás (Magolcsay Nagy Gábor: Tanösvény a Spitzbergák alatt)

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang