Ébner Aletta: Nem kívánja

a sokadik koktélt, amit a kezébe nyomnak. Céges buli, három hétre bezárnak nyáron. Mindenki vidám, felszabadult, táncol, kivéve a férfit. Dübörög a Copacabana: Her name was Lola, she was a showgirl. Szőke parókás kolléga riszálja a fenekét, szoknyája lecsúszik a derekáról. A férfit is rá akarták venni, hogy beöltözzön. Fiúk, azt csináltok, amit akartok, de ebben nem leszek partner, felelte. Büszke a testére, de ennyire ne legyenek lazák, a főnök fűszoknyában és kókuszbikiniben?
Do the cha-cha, üvölti a tömeg. A férfi behúzódik a parkettől legtávolabbi asztal mögé, fanyalogva kortyolgatja italát. Alig veszi észre, hogy szólnak hozzá, felpillant, a vezető grafikus nő áll az asztalánál. A férfi nem érti, mit mond a másik. A nő leül mellé, a férfi füléhez hajol. Mintha csak az irodában lennénk, ott is csupasz segget villant, amikor a fénymásolót szereli, mondja a nő, és a parkettre mutat.
A szőke paróka gazdája négykézláb mászik a táncolók között, próbálja felvenni a földre esett műhajat. A férfi és a nő nevetnek, figyelik tovább a műsort, karjuk, lábuk összesimul.
Mit mondhatna a nőnek? Eddig csak utasításokat adott neki. Légy szíves, gondold át a betűtípust. Beteg az asszisztensem, kivételesen rendelnél nekem ebédet? Magdit a pénzügyről sose tudná ilyenre kérni, ő az ajtaján vezeti le a feszültséget, olyan erőszakosan dörömböl, mintha attól változnának a számok. Magdolna saját állítása szerint csak határozottan kopog, e-mailt is ezért küld csupa caps lockkal, nyomatékosít. A grafikus nő reggelente kávét hoz, feketén, a férfi így szereti. Nem minden reggel, de sok reggel, a férfi nem kérte, csak ül a székében, udvariasan megköszöni, és nézi, ahogy a nő bögrét tesz az asztalára. Tudja, tiszteletlenség, próbálja visszafogni magát, de akkor is a nő dekoltázsára pillant. Néha csak a szeme sarkából, de akkor is megnézi. Szép a melle, csak a frizurája, az béna. Copfba köti, de olyan szorosan, hogy a haja rátapad a koponyájára. A vége is felkötve, lehet, nem is copfnak kellene neveznie, hanem kontynak, a férfi nem ért ehhez, pedig az ő haja is hosszú, inkább hosszas, ha akarná, se tudná összefogni. A nő hordhatná legalább alkalmanként kibontva, a bulira kibontotta, csinos és kókuszillatú. Voltaképp egész szép a csaj, pláne ezzel a frizurával.
Megcsókolják, érzi a nő száját. Ittak. A férfinak nincs most senkije, viszonozhatná. Ha visszacsókol, tovább akar menni. Gyülekező, kiabálja valaki a tánctér közepéről. A nő elhúzódik mellőle, a férfi elszalasztotta, mindegy, úgysem az az egyéjszakás pasi. Mit csináltak volna együtt? Bicikliznek? A férfi szeret biciklizni, neki ez fontos. A nőt mindig autóval látja, gyakran parkol a kerékpártároló mellé. Te ide állj, te meg oda, szorosabban, még mindig kilóg a széle, az első sor guggoljon le, hol a főnök, ordítja az ügyeletes fényképész. A férfit berángatják a csoport közepére. Vigyázz, beach, szembevakuzzák. Ezt még eljátsszák tízszer. Fáj a feje, ha vége a fotózkodásnak, hazaszökik.
Kioldja a lakatot a biciklin. Szívesebben ülne taxiba, de majd a menetszél jót tesz. Lehet, el kellett volna búcsúzni, legalább a nőtől. Marasztalni akarta volna a sok bolond, egyszerűbb volt így. Majd otthonról ír mindenkinek, hogy köszi, szuper volt, kellemes vakációt.
Belép az ajtón, Cirmi dörgölőzik. A férfi gallérjának kókuszillata van. Szereti a kókuszt, a Bounty a kedvenc édessége. Iszik egy pohár vizet, leveszi az ingét, és berakja a szennyestartóba.
Pityeg a telefonja, megjelölték pár képen. Nézi a fotókat, ötven pluszos pasik jelmezben. Jó ötlet volt kihagyni a beöltözést. A csupasz, szőrös sörhasak mögött felfedezi magát. Homályos, megpróbál belenagyítani, véletlenül rákattint a nőre, betölt a profilja. Az utolsó bejegyzése egy kortárs kiállítás, plüssfigurák befőttesüvegbe zárva, konzervált maci. Nem érti, fáradt már ehhez, a feje is hasogat. Nem akar az irodára gondolni, látja, hogy kapott száz e-mailt, de csak azért se nyitja meg. Majd holnap reggel, vagy reggel se, hagyják békén. Kikapcsolja a telefonját? Sohasem szokta, maximum repülő módra teszi. Törődik az embereivel. Nem kell mindig elérhetőnek lennie, neki is jár a pihenés, megteheti. Ki fogja kapcsolni a mobilját, indulhat a szabadság. Jövő héten már az Alpokban túrázik. Friss levegő és hegyek, de nem olyan pici hegyek, mint itthon, rendes hegyek, talán hó is lesz némelyik csúcsán. Lapos ez az ország, többet kellene utaznia.
Cirmi nyávog, megeteti. Csörög a telefonja, persze, mert bekapcsolva hagyta. Ki lehet ilyen későn? Eszébe jut, hogy elfelejtett írni a nőnek. A Magdi keresi, akinek nem lehet nemet mondani. Másnapra találkozót beszélnek meg egy cukrászdába, Magdi tiramisut akar enni. A férfi nem tudja, talán palacsintát rendel, csokoládést, kókuszszórás nélkül, mondja majd a pincérnek. Most nem kér kókuszt.