Telefonja halkan rezeg a kanapéra púpozott IKEA díszpárnák alatt. Megkeresi, a kijelzőre pillant. Mit csinálsz, Szépséges?
Kijelöl három ikont, fürdőkádban relaxáló lány, csókos száj, kacsintó fej, és elküldi. Nem túl hihető. Ki a franc fürdene ilyenkor? Feljebb rántja vállán a pokrócot, becsukja a könyvét, megvakarja az ölében szundikáló cica fejét. A valóságot mégsem írhatja le. A takarónak macskapisiszaga van, és a garfieldos zokni, melegítőnaci kombó sem túl szexi. A kádban viszont meztelen, meztelensége pedig izgató. És ő izgatni akarja a férfit.
Rákattint a férfi profilképére, hosszan nézi. Karikás, sötétbarna szempár, ferde orr, pengevékony ajkak, mikiegeresedő homlok, csontos, kemény arcél, finom borosta. Barna szőrszálakkal keveredő őszek. Nevetőráncok, tág pórusok. Hibátlan.
Imádlak! Képet!
Átpörgeti a telefon galériáját, hátha a sok macskás kép között van fürdőkádas is. Egyet talál, megnyitja. Nem jó, ez az, amit múlt héten küldött. Sóhajt. Rohadtul nincs kedve felkelni, mégis kibújik a takaró alól. Bemegy a fürdőszobába, korrektorral vastagon lefedi az orra hegyén fénylő pattanást, hajára szárazsampont fúj. A pulóvert és a melltartót leveszi, a nadrágot, a zoknit magán hagyja. Beül a kádba, telefonját a csempének támasztja, hosszú, barna tincseit mellbimbójára simítja. Készít néhány képet, egyet továbbküld a férfinak. Odébb rendezgeti a tusfürdős és samponos flakonokat, befonja a haját, hátat fordít a kamerának. Így is lő pár fotót, elteszi őket talonba.
Kibaszott gyönyörű vagy.
Visszamegy a nappaliba, eligazgatja lábán a büdös pokrócot.
Kapok még?
Ennyi erővel akár meg is fürödhetett volna.
Majd holnap, írja, és reméli, hogy a testére legközelebb is szükség van.
Mit csinál ilyenkor a férfi? Filmet néz? Borozik? És a felesége? Miért nem veszi észre, hogy a férje egy másik nőnek írogat? Annyi mindent megoldana, ha az a hülye tyúk nem lenne ennyire vak.
Gépiesen simogatja a macskát, az állat elégedetten dorombol az ölében.
Vagy tud róluk, csak nem érdekli? Tudnia kell, ennyire senki sem ostoba. Hiszen ő mindig szándékosan túl sok parfümöt fúj magára. A nőnek éreznie kell a férfi ruháin, az autóban. A hajszálai is mindenhol ott vannak.
Lassan egy éve ígérgeti neki a férfi, hogy elválik. Miért nem teszi meg, ha már nem szerelmesek egymásba a nőjével? Ennyire gáz beismerni, hogy mint pár kudarcot vallottak?
Időről időre felhozza a válástémát, olyankor a férfi hosszan megcsókolja. Te vagy a legfontosabb, suttogja, miközben a szemébe néz, de most még nem tudok eljönni.
Marad a flört Messengeren, a titkos, negyedórás találkozók egy parkolóban, meg a fürdőkádas szelfik. Ökölbe szorítja a kezét. Jobb, mint a semmi, de azért bassza meg ez az egész helyzet!
A nyitott ablakon behallatszik, ahogy egy férfi és egy nő üvöltözik az utcán. Csattanás. A macska riadtan felugrik, és kimenekül a szobából.
– Mi a fa… – Kibújik a pokróc alól, felkel, hogy megnézze, mi történt. Megint rezeg a telefon. Habozik. Visszafordul, felkapja a mobilját, de csak az anyja írt neki. Nem nyitja meg, inkább visszaolvassa a férfi üzeneteit. Kibaszott gyönyörű vagy.
Gyönyörűbb, mint a feleséged.
Na, Kicsi! Csak még egy fotó!
Ha annyira akarja.
A spájzba megy, megbont egy üveg vörösbort. A címkéje semmit nem mond neki. Nem ismeri és nem szereti a borokat, a férfi igen. Tölt. Átdobja egymáson a lábait, leveszi a garfieldos zoknit, maga elé tartja a poharat, és csinál egy képet. Elküldi.
Meglötyköli a savanyú borzalmat, beleszagol. Pfuj, de undorító.
Basszus, ezek a lábak! Fincsi a bor?
Isteni, pötyögi, és az egészet a lefolyóba önti.