Nem akarunk másképp élni?
Donald Trump fenyegetései, kíméletlen nagyhatalmi gőgje, az orosz–ukrán háború alakulása, az illiberális populizmus előretörése, a gazdasági botladozás mintha kezdené kiráncigálni Európát a szabadelvű, konszolidált polgári demokrácia álomvilágából. A szövetségesének nevezett urától kapott megalázó müncheni pofonok óta úgy megrezzent, mint a középosztály kispolgára, aki rádöbben, hogy a pozíciójából lefelé is vezethet út. A magyar miniszterelnök a félperiférián már korábban megérezhette a bizonytalanságot, és lázasan keresi országa, azaz saját hatalmi, anyagi biztonsága számára a mai világ legnagyobb hatalmasságainak kegyeit. Alkalmazkodni próbál az átalakulást mutató világrendhez. Más választás nincs? És maguk a polgárok miért követik kitartóan ugyanezt a mintát? Már meg sem fordul a fejükben, hogy másképp is lehetne élni?
