Meghalt Margot Friedländer

Az ismert holokauszttúlélő 103 éves volt.

Főhajtás a holokauszt áldozatai előtt

197 érvényes pályamű érkezett a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány által indított élet.történet pályázatra. Szlovákia, Szerbia és Románia magyarlakta területeiről is szép számban jelentkeztek.

Pálinka, snapsz, vérontás – Könyvet írtak magyar holokauszttörténelem kevéssé ismert fejezetéről

A szerzővel, George Eisen magyar-izraeli-amerikai történésszel beszélgettünk.

„A hatalmasságaink mindig a gonosz oldalára kerülnek, ha népírtásról van szó”

Nem volt író, mégis irodalmi értékű szöveget hagyott unokájára az 1924-ben született Waldhauser Teréz. Tóth Gábor Attila pedig felelősen bánt a kivételes örökséggel.

A „poloskázástól” a koncentrációs táborokig

Szigetmonostoron szétverték egy vészkorszakban megölt zsidó asszony emlékművét Orbán Viktor poloskázó beszédének a napján

A holokauszt minden áldozatára is emlékező márványtáblát március 15-én zúzták darabokra. A település lakói a gyűlöletre összefogással válaszoltak.

Jesse Eisenberg a Népszavának: Bűntudatot kezdtem érezni, amiért ilyen szerencsés életem van

A kétszeres Oscar-jelölt amerikai színész a saját családja története alapján írta, rendezte és játszotta el a főszerepét a Rokonszenvedés című filmnek. Úgy érzi, sikerült felnőnie. A Golden Globe-szavazóknak tartott interjú keretében kérdeztük a hollywoodi sztárt családjáról, holokauszttagadásról és arról, mennyire fontos neki a zsidó mivolta. Interjú.

Tatyjána Karveranova: Végül

Okoncselnyo

Párbeszéd Kertész Imrével

A Nobel-díjas magyar író műveiből készít Margaux Eskenazi Franciaországban. A francia rendező a Kristály Színtér és a Francia Intézet vendégeként vezetett színészi workshopot Budapesten és mesélt a Kertész Imre műveihez fűződő viszonyáról a Népszavának.

Cselló-történet

Mint a Schindler listája, ez a történet is filmre kívánkozik. Főszereplője Hermann Pál, aki egy jómódú pesti zsidó család sarjaként 1902-ben született és csellójátékával már tizenévesen meghódította az európai koncerttermek közönségét.

„Hiszem, megmenekülök”

A Népszava tárcaíróját, Galló Olgát 1944-ben deportálták Auschwitzba. Hochweilerből hajtották tovább halálmenetben. Megszökött, bujkált. Eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal jelent meg naplójának teljes, cenzúrázatlan változata.

Modern történelmünk legsötétebb fejezete

Az európai zsidó diákszervezet, az EUJS küldöttsége Auschwitz I és II-Birkenau tábort is meglátogatta, hogy megemlékezzen az áldozatokról.

„Mindenkinek ismernie kell az ország a történelmét, amelyben él, és ha ezek a szörnyű dolgok itt történtek, tudniuk kell róluk”

Adam LeBor volt budapesti tudósító most megjelent könyvében a második világháborús Budapest elevenedik meg a megszállás és ellenállás színes figuráinak tükrében.

Állam- és kormányfők emlékeztek meg Auschwitzban a haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján

Csaknem 50 túlélő is visszatért az egykori borzalmak táborába.

Huszonnyolc tanú vall az embertelenségről Peter Weiss A vizsgálat című filmjében

Film a frankfurti Auschwitz-perek jegyzőkönyveiből. 

Karácsony Gergely: A holokauszt velünk történt, és fájóan nagy részben mi magunk követtük el

A főpolgármester nem maradhatunk többé tétlenek az újabb kirekesztések, megbélyegzések, gyűlöletkeltések láttán.

„Hátha elűzöm a feledést”

Beleszületett az elfogadásba. Családjában evangélikus és református is volt, édesanyja testvéreivel az elhagyott zsidó sírokat is gondozták. Második legidősebb nagynénikéje a mai napig emlékszik a pajtásai hatévesen megtanult nevére. Kaczvinszky Barbara újságíró aktivista, dokumentumfilm-rendező kutatással harcol a feledés ellen. A holokauszttúlélő Irénke néni tanította meg olvasni négyévesen, mára több mint ezer elfeledett zsidó sorsot emelt ki a névtelenségből. Mindannyiuk története mélyen megrázta. Éppen négy évvel ezelőtt kezdte Az emlékezés ösvényein című, kéthetente jelentkező beszélgetésfolyamát Zoomon.

Lévai Katalin: Elmesélésre méltó élet

Kilencvenedik életévéhez közeledve Szentgyörgyi Zsuzsa Emlékforgácsok címen könyvet írt, amelyben felidézi életének néhány meghatározó történetét és szereplőjét. Kor- és életmód-dokumentumokat ad közre, vagy még inkább pillanatfelvételeket, szűkebb és tágabb családjáról. 

Falakból kibontott történelem

A Kossuth tér egyik házában ritka iratokra bukkantak. Felfedezésük jelentősége sokban hasonlít ahhoz a vilniusi esethez, amely előtörténete annak az életrajzi pályázatnak, melyet a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány január 27-én, a holokauszt nyolcvanadik évfordulóján hirdet meg a budapesti Goethe Intézet, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány és Polgár András partnerségével. Kenyeres Istvánnal, a Fővárosi Levéltár igazgatójával a Kossuth téri történetről beszélgettünk. Interjú.

A tettesek leszármazottai

Volt Hitler tér Budapesten

A sárga csillag terhe és egy százados rendíthetetlensége – Zágoni Balázs zsidóüldözésekről szóló ifjúsági regénye a magyar holokauszt 80. évfordulójára íródott.

Boldog és csak a pozitívumokra koncentrál Eva Erben, aki zsidó származású családjából egyedül maradt életben a II. világháború borzalmai után

Az élet erősebb, mint gondolnánk.

Stephen Fry a Népszavának elárulta, melyik magyar szót ismeri, Lena Dunham pedig nemrég jött rá, hogy nem is magyar, hanem lengyel

Már vetítik a magyar mozikban Julia von Heinz Kincs a múltból című filmjét, amelyben az emigrált apa lánya kíséretében visszatér Lengyelországba, hogy szembesüljenek a lezáratlan múlttal. A két főszereplő, Stephen Fry és Lena Dunham saját családi gyökereiről is beszélt a Népszavának. 

Embermesék a pusztítás árnyékából

Naponta az életüket kockáztatva, ruhájuk alá rejtve, testükre kötözve, de a vilniusi zsidó gettó kiválasztott rabjai végül átmentették a jövőnek az egykori vilniusi zsidóság kulturális-társadalmi életének dokumentumait. Podcast.

Egy lány és az ő története

A Népszava szerkesztősége pályázatot indít útjára ÉLET.TÖRTÉNET címmel egy 85 évvel ezelőtti pályázat mintájára a holokauszt évfordulóján, 2025. január 27-én.

A túlélés esélye

Atlantisz

Magyarországon normálissá vált, ami nem normális

Magyarországon ma az tekinthető konzisztens antiszemitának, aki egyetért a zsidósággal kapcsolatos negatív állításokkal, de nem ért egyet a velük kapcsolatos pozitív állításokkal. A konzisztens antiszemiták 15 százaléknyian vannak, miközben 31 százalék a konzisztens filoszemiták, 34 pedig az inkonzisztensek aránya – mondja Csepeli György szociológus, szociálpszichológus, aki Grajczjár István és Örkény Antal társaságában felmérést végzett a hazai antiszemitizmus helyzetéről. Vizsgálatukat tavaly ősszel, az Izrael elleni palesztin terrortámadás idején kezdték, majd idén megismételték. Kiderült, nálunk a közel-keleti háború következtében nem erősödött az anticionizmus.

„A pusztítás szavakkal és gyűlölettel kezdődött” – Karácsony Gergely felavatta a Klauzál téri gettóemlékművet

Vasárnap óta emlékeztet mindenkit a teljes alkotás a holokauszt szörnyűségére Erzsébetváros szívében.

A holokauszt áldozataira emlékezett Auschwitzban Sulyok Tamás

 „Eljöttem, mert egyszer el kell jönnie ide minden magyarnak, hogy lássa, mire képes az emberi gonoszság.”

Az út tele volt halottakkal

A magyar irodalom vándorló nagykövete, Tóth Péter Lóránt második Radnóti-zarándoklatát járta végig. A szerbiai Bortól Abdáig nyolcszázötven kilométeren át követte az idén nyolcvanadik éve meggyilkolt költő erőltetett menetét.