Némi töprengésre adhat okot a kötet két záró mondata: „Nem volt szent, nem vált belőle ikon. Megmaradt a mi XX. századi hősünknek.” Pedig lehetett volna ikon. Igaz, ehhez történelmünknek és vele a múltfeldolgozásnak egészen másként kellett volna alakulnia 1948-tól, mint ahogyan az megtörtént. Az embert és a személyiséget még mindig nem késő megismerni. Ahogyan Medgyesi Konstantin fogalmaz: „Kilenc különböző veszélyes élethelyzet, kilenc potenciális életveszély, amit Libik túlélt, és mind a »kilenc életében« képes volt az emberiesség jegyében cselekedni, alkotni és tenni egy általa remélt jobb világért.” Libik családi hátteréről sokat elárul, hogy a fiatalon Brassóban élő apja Párizsba járt autóversenyezni, ami szokványosnak aligha mondható. Aranyifjú volt a javából.
A szerelem rejtelmei
A kiválóan síelő, nem különösebben magas, az autókért és motorokért rajongó Libik Györgynek fiatalon sikerült, ami addig senkinek. Szerelemre lobbantotta a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert csodaszép és okos lányát, az Oxfordi Egyetemen végzett Nellyt, akinek férfiideálja nagyon különbözött udvarlójától. Libik személyiségében volt valami, ami minden jóérzésű embert – férfiakat és nőket – lenyűgözött. Jóképű volt, vagány, szellemes, áradt belőle a természetesség és nem ismert megoldhatatlan helyzetet. Az élet, ha ritkán, mégis szembesítette ilyenekkel. Élete tragédiái is erre figyelmeztették. Nem tudta megmenteni a gázkamrától nagymamáját, pedig a kecskeméti gettóból kihozta volna az unoka, de az idős hölgy nem tartott vele. Az élet tragikusan ismételte magát – ez kevéssé köztudott –, amikor Szerb Antal szöktetésében részt vett (volna) Libik György. A nagyszerű író és tudós nem merte megtenni az utolsó lépést, pedig a gettó falain kívül várakozott az autó, kormányánál Libikkel. A következményeket ismerjük. A legnagyobb családi tragédia az életvidám, rajongva szeretett, negyvenhárom éves édesanyjának öngyilkossága volt. A magánélet buktatói és kudarcai nem itt értek véget.
A fiatalok közti szerelem nagy pártolója volt Szent-Györgyi Antal, aki pedig vélhetően nem ilyen férjet szánt lányának. A férfi őt is megbabonázta. A szegedi tudós sok más jó tulajdonsága mellett azt is értékelte az udvarlóban, hogy nem a világhírű kutatót látta benne. Ebben közrejátszott, hogy Szent-Györgyit szobatudósnak semmiképp nem nevezhető. A síelés és a motorozás szeretetében osztozott későbbi vejével. A „20. századi fenegyerek” lehetett volna nőcsábász, de nem volt az. Radnóti Miklós kedvese, Gyarmati Fanni közelről figyelte a fiatalok kapcsolatát, és noha legbelül ellenezte, elismerte, hogy a kémia nagyon is működik Nelly és György között. Érzéseik mélységéről sokat elárul, hogy 1944. május 6-án, másfél hónappal az ország német megszállása után, baljós időkben kötöttek házasságot.
A „mindenes”
A nyíltan németellenes apósát ekkor már bújtatni kellett, amiből derekasan vette ki a részét Libik. Búvóhelyeket szerzett számára, szállította egyikből a másikba, ezzel életveszélynek kitéve magát. Ebben az időben a Gestapo nagy erőkkel kereste a tudóst, aki a Kállay-kormány jóváhagyásával korábban Isztambulban titkos tárgyalásokat folytatott brit diplomatákkal a világháborúról való kiugrás lehetőségéről. A német titkosszolgálat tudott erről, Hitler 1943-ban egy Horthyval folytatott tárgyalása során szóba is hozta a témát.
A személyes bátorságon kívül a véletlenre is szüksége volt Libiknek, hogy a német megszállás után „a hazai ellenállás mindenese” legyen – ahogyan Medgyesi Konstantin fogalmaz. Egy Budapesten dolgozó német mérnök ismerősétől rendszeresen kölcsönkapta annak német rendszámú autóját. Ezt (ki)használva fuvarozta a körözött és veszélyben lévő ismerőseit és ismeretleneket. Sem a Gestapóban, sem a nyilasokban fel sem vetődött, hogy megállítsák az autót. Libik ezzel tisztában volt, és élt a lehetőséggel. Már korábban, épp Szent-Györgyi Albert érdekében kapcsolatba lépett a budapesti svéd nagykövetség egyik diplomatájával, Per Angerrel, neki köszönhetően pedig megismerkedett Raoul Wallenberggel, akinek életmentő akcióiban több alkalommal is részt vett sofőrként. Ha semmi mást nem tett volna, a történelembe ezzel is beírta volna nevét.
Ezekben a hónapokban jó kapcsolata került a hazai kommunistákkal, akik az ellenállást képviselték. Így Donáth Ferenccel, Péter Gáborral, Major Tamással, Losonczy Gézával, Haraszti Sándorral, Horváth Mártonnal és Kállai Gyulával. A különböző titkos megbeszélések során találkozott Illyés Gyulával is. Ezeknek az ismeretségeknek nagy jelentősége lett Libik számára 1945, és különösen 1948 után. Kevés kivételtől eltekintve utóbb komolyan csalódott kommunista ismerőseiben.
Üzlet pálinkával
Libik közvetlenül a háború befejezése után a közlekedési minisztérium főmérnöke lett. Feladata a lerombolt fővárosi Duna-hidak újjáépítése volt. Találékonyságára nagy szükség volt – áll Medgyesi Konstantin könyvében. A legnagyobb gondot a vas és az acél hiánya jelentette. Libik megoldása nevezhető kézenfekvőnek, de szokványosnak aligha. A Németországból és Ausztriából érkező háborús jóvátételek egy részét a Dunán szállították a Szovjetunió felé. A szakember tudta, hogy a szovjetekkel lehet üzletelni. Pálinka kell ehhez és a szállítmányok „laza” leltározása, nyilvántartása. Vastraverzek sokasága cserélt ilyen módon gazdát. A kor margójára írt lábjegyzet, hogy Libik nélkül később készültek volna el a budapesti hidak.
Élettörténetéhez szorosan tartozik, hogy „hosszú hónapokon keresztül reális lehetőségnek tűnt, hogy apósa lesz az új Magyarország államfője” – olvasható a nemrég megjelent kötetben. Részben ezzel is hozható összefüggésbe, hogy 1945 nyarán Szent-Györgyi két hónapot töltött Moszkvában az ott tárgyaló magyar delegáció tagjaként. Kiábrándulva érkezett vissza. „Ösztönösen megértettem, hogy a magyarokkal szemben alkalmazott bánásmódot Moszkvában Sztálin tervelte ki, akinek az volt a szándéka, hogy a magyarok életszínvonalát a Szovjetunió alá süllyessze le” – írta néhány évvel később visszaemlékezésében. Az emigrálás mellett döntött, amit segített, hogy professzori állásajánlatot kapott az Egyesült Államokból.
A törés
„Én oda megyek, ahova Daddy” – mondta ki Nelly az apjával és férjével folytatott beszélgetésen. A mondat megpecsételte házasságukat. Libik megértette, hogy feleségének fontosabb az apja, mint ő. Itt már nem volt mit helyrehozni, a válást hamarosan kimondták. Libik úgy érezte, itthon a helye. Részt vett 1948-ban az innsbrucki téli olimpián, és amikor sportolótársai közül többekben felmerült, nem térnek haza, Libik úgy fogalmazott, hogy „az élet elől nem lehet elutazni”. Pedig nem lehetett tisztában azzal, hogy mi készülődik idehaza. Először a Szent-Györgyi család barátját, Karing Sára műfordítót, zsidók százainak megmentőjét tartoztatták le, mert tiltakozott a „kékcédulás választásokon” tapasztalható csalások ellen. Rövid időn belül a sarkkör közelében található vorkutai lágerbe hurcolták. Hiába kereste meg magas rangú kommunista ismerőseit, Karing Sára ügyében senki nem tett egy lépést sem. Libik elhűlve szemlélte a Rajk László ellen indított pert, tisztában volt azzal, hogy minden vád koholt. A műszaki végzettségű férfi ekkor már az ajkai alumíniumgyárban dolgozott. Két vezetőtársát letartóztatta a politikai rendőrség. Libik György Budapesten autójával az ÁVH vezetőjének, Péter Gábor kocsija elé vágott, és a régi ismeretség alapján szabályosan kérdőre vonta, hogy mi történt kollégáival. Bírósági tárgyalás után szabadon engedték a két letartóztatott vezetőt, ami aligha így történt volna Libik közbelépése nélkül. A két műszaki vezető egyike a későbbi filmrendező, Tímár Péter apja volt. Libiket a történtek után csak varázslónak nevezték.
A magyar Pimpernel
A forradalom harminchét évesen Nagy Imre mellett, a Parlamentben találta, s „megbízható háttéremberként tette a dolgát”. A harcok dúlta fővárosban hozta és vitte – ez volt akkor az egyik legnehezebb feladat – az embereket a forradalmi kormányhoz, és közben kiérdemelte a „magyar Pimpernel” nevet is. Kommunista ismerősei közül sokan, nem alaptalanul, életveszélyben érezték magukat. Többeket bevitt a Parlamentbe, ahol ha nem is baráti környezetben, de biztonságban érezhették magukat. Itt ismerkedett meg a rendszerváltás utáni első köztársasági elnökkel, Göncz Árpáddal. Libik utasította a Szabad Nép hírhedett korábbi főszerkesztőjét, Horváth Mártont, hogy segítsen a semlegességi nyilatkozat megszövegezésében. Írógépet, vázlatokat, szövegpanelek adott a munkához, amit a stilisztának cseppet sem gyönge Horváth remekül megoldott.ú
A forradalom bukása után menekülnie kellett. Korábbi sportkapcsolatait kihasználva a lengyelországi Zakopanébe utazott második feleségével és gyerekével. Az ottani síszövetség segített, hogy eljussanak Gdańskba, onnan pedig hajóval Svédországba. Sietsége nem volt alaptalan. Éppen nemzetközi vizekre értek, amikor a kikötőben a lengyel titkosrendőrség Libikéket kereste.
Svédországot az unalom sivatagának látta és élte meg az örök nyughatatlan ember. Kutatóként dolgozott a stockholmi Karolinska Intézetben, Európa egyik leghíresebb orvosi egyetemén, majd később a Volvónál. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy együttműködés jött létre a svéd autóipari óriás és az Ikarus között, ahogyan abban is, hogy teherautókat vásárolt a svédektől a magyar kormány. Többször is kísérletet tettek arra, hogy magyarországi tartózkodása alatt beszervezzék ügynöknek, ám a próbálkozások csődöt mondtak, amitől nem függetlenül évekre kitiltották az országból.
Újra Nellyvel
„Hülye voltam” – vallotta be Szent-Györgyi Nelly évtizedekkel válása után. Hiába hitte, hogy mással is olyan jó lehet az élete, mint Libik Györggyel, rájött, hogy ez nincs így. Az asszony többször írt levelet volt férjének, de választ nem kapott. Az 1965-ben az Egyesült Államokban utazó Libik telefonon kereste meg Nellyt. Pár nappal később találkoztak, és elkezdődött a lopott találkozások sűrű egymás után-ja Spanyolországban és Svájcban. Utóbbi helyre síelni jártak. Tizenkilenc év után újra szerelmesek lettek. A titkos idill négy évig tartott, Nelly 1969-ben egy alattomos betegség következtében meghalt.
***
Ugorjunk egy nagyot. A rendszerváltás előtt és után is gyakran járt haza a 20. század fenegyereke, aki itthon találkozott az évtizedek óta remeteéletet élő Péter Gáborral és mellette a szintén régi ismerőssel, az immár köztársasági elnök Göncz Árpáddal. Baráti viszonyt ápolt az MDF-es országgyűlési képviselővel, íróval, Csengey Dénessel, aki regényt tervezett írni Libik életéből, de hirtelen halála miatt ebből nem lett semmi.
Libik György Budapesten halt meg 1995-ben, s az egykori barát, a svéd külügyi államtitkár, Per Anger, illetve Vásárhelyi Miklós búcsúztatta. A gyászbeszédek egyöntetűen úgy fogalmaztak: gyönyörű életet élt.
(Medgyesi Konstantin: Egy 20. századi fenegyerek – Libik, György, az embermentő. Jaffa Kiadó, 2025.)
