Közhatalmi korrupció

Arra a kérdésre, hogy az ország üzleti életében gyakori-e a megvesztegetés és a korrupció, idén már csak feleannyi cégvezető válaszolt nemmel, mint 2012-ben - többek között ez derül ki az Ernst and Young (EY) tanácsadó friss felméréséből. A korrupciós szint emelkedését a civil szervezetek is érzik, Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója közhatalmi korrupcióról beszél.

Egyre puhább Brüsszel

A tavalyihoz képest enyhébben fogalmazhatja meg kifogásait Magyarországgal szemben az EU pénzügyminiszteri tanácsa (ecofin). Az Európai Bizottság június 2-i országspecifikus ajánlásai már eleve konfliktuskerülőbbek voltak, de a magyar kormány lobbizása nyomán a szöveg tovább finomodhat, mire az ecofin megtárgyalja, hogy végül az Európai Tanács (ET)elfogadja - értesült a BruxInfó.

Díjemelés a Telenornál

Általános tarifaemelést jelentett be a Telenor. Július 25-től drágul a szolgáltatás valamennyi feltöltőkártyás ügyfélnek. Ugyancsak megemelik a számlás csomagok havi díját az All-In tarifák kivételével. 

Jobb számok után rosszak

Magyarország növekedési, fogyasztási adatai javulnak, ám ez nagyrészt egyszeri hatásoknak köszönhető. Tehát hamarosan újra romlani fognak a mutatók - figyelmeztet a Költségvetési Felelősségi Intézet.

Felminősítetlenek maradtunk

A kormánypárti politikusok várakozásaival szemben nemcsak hogy bóvlikategóriában, azaz befektetésre nem ajánlott szinten maradt hazánk adósságbesorolása a Fitch Ratings hitelminősítőnél, de a kilátást sem javították pozitívra. Ez azt jelenti, hogy legközelebb ugyanúgy elképzelhető a javítás, mint a rontás.

Kinek lesz üzlet Paks?

Még sok a bizonytalanság, hogy a hazai vállalatok hogyan, milyen feltételekkel vehetnek részt az atomerőmű-bővítésben - derült ki egy szakmai konferencián. Pedig a cél a 40 százalékos magyar beszállítás.

Horváth vallomása

El sem indított vagy menet közben leállított vizsgálatok, védett cégek, ügyekről levett szakemberek az adóhatóságnál. Ezekről beszélt vallomásában a Nemzeti Nyomozóirodának (NNI) a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András. Az anonimizált jegyzőkönyvet a hvg.hu kezdte közölni.

Kérdőjelek a Párizsi udvar eladása körül

Nagyon kevésnek tűnik az a 2,1 milliárd forint, amennyiért a főváros ötödik kerülete eladta egyik legpatinásabb ingatlanát, a Párizsi udvar épületegyüttesét - mondta a Népszava kérdésére Pásztor Tibor, Belváros-Lipótváros MSZP-frakciójának vezetője. A hasonló méretű, de rosszabb állapotú Grasham-palotáért 1998-ban ötmilliárdhoz közeli összeget kapott az önkormányzat, pedig ott bizonyos mértékben birtokon belül is maradtak. Az is igaz persze, az ingatlanpiac azóta rosszabb állapotban van, de Pásztor szerint egyrészt nem ennyire, másrészt ha meg mégis, akkor talán nem kellett volna most eladni az értékes vagyont.

Vége a rezsiharcnak

A Fidesz-KDNP nem hirdetett választási, Orbán Viktor pedig miniszterelnöki programot. A kormánynak viszont uniós kötelezettsége, hogy konvergenciaprogramban adjon számot elképzeléseiről. A Policy Agenda ezért abból vont le következtetéseket arról, mi várható a gazdaságban.

Az áfacsalásokról kell válaszolnia Vargának

A LMP-s Vágó Gábor nem lesz képviselő, de az új ciklusban is folytatja a harcot a láncolatos adócsalások felderítéséért. Az áfacsalások vizsgálatára föl kell állnia a parlamenti bizottságnak, már csak azért is, mert az ügyészség jól láthatóan nem bír a problémával - mondta a Népszava kérdésére Vágó. 

Lengyel szinten a kamat

A piaci várakozásoknak megfelelően 2,6-ról 2,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot a jegybank. Az elemzők viszont hiába próbáltak meg kiolvasni arra vonatkozó jóslatot a döntéshez mellékelt közleményből, hogy lesz-e további kamatvágás. 

Kórházat vesz Kecskeméten az MNB

Újabb olyan jegybanki költekezésre derült fény, amely nehezen kapcsolható a Magyar Nemzeti Bank alapvető tevékenységéhez. 

Bár tagadják, de közpénzből épült

Az adó az állam által közösségi célokra beszedett pénz. Ha ebből valamire fordítanak, akkor közpénzt költenek. Könnyű belátni, hogy érdemben mit sem változtat ezen, ha úgy alakítják a törvényeket, hogy egyes adótételeket eleve be sem szednek, hiszen az adóalany bizonyos célokra fordít pénzéből. Az adóból elengedett forintokat tehát közpénznek kell tekinteni, a különbség csupán annyi, hogy az adott célra nem a beszedett adóból költenek, hanem a kiadás megtörténik az adóbeszedés előtt.

Etikai vétséget követett el a KSH-elnök

A Magyar Statisztikai Társaság (MST) etikai testülete elmarasztalta a Központi Statisztikai Hivatal regnáló elnökét, Vukovich Gabriellát. Az elnök ugyanis úgy érte el egy tavaly novemberi, MST-szervezte szakmai konferencián, hogy az előadásra felkért Mellár Tamás mégse álljon pódiumra, hogy ezt szabta a KSH pénzügyi támogatásának feltételéül. Vukovich etikai vétséget követett el, amikor "hatalmával visszaélve egy civil szervezet, az MST működésébe avatkozott" - szól a verdikt, amelyet március utolsó napján hoztak, de csak a választás után tettek nyilvánossá. Az MST anyagi eszközei korlátozottak, a KSH rendszeres támogatása tehát évről évre kulcsfontosságú a rendezvény szempontjából.

A nemzeti bank vádaskodik és följelent

Feljelentéssel, személyes támadással válaszol a jegybank azokra a támadásokra, hogy átláthatatlanul fordít több mint százmilliárdot alaptevékenységén kívüli területekre.

MNB, az ellenőrizhetetlen házikassza

Hol van nagyon sok pénz? Hát a jegybankban. Talán ez járhatott azok fejében, akik kitalálták, hogy a Matolcsy György vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank (MNB) óriási összegben költsön olyasmire, ami klasszikusan nem tartozik egy állam központi bankjának feladatai közé.

Csak a statisztika szép

Kedvezőbbnél kedvezőbb foglalkoztatási számokat publikálnak a hivatalos adatközlők. Ugyanakkor az látszik, hogy a magyar versenyszféra érdemben nem tud több munkahelyet kínálni. A különbséget a közfoglalkoztatás, a statisztikai módszertan és egyszeri hatások magyarázzák.

Pénzt próbálnak kicsalni a cégektől

Ügyes, de egyszerű csalásba kezdett egy vállalkozás. A Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet (MKNI) levelet küldött ki cégeknek, amely egyrészt olyan, mintha valami hivatalos dologról lenne szó, másrészt olyan, mintha minden kft.-nek kkt.-nek, bt.-nek kötelező lenne befizetnie 24 ezer forintot az „intézet” számlájára április 18-ig. (Közzétételidíj-fizetési kötelezettségről beszélnek például.) 

Tukmálják a jegybank olcsó nhp-s hitelét

Szinte kétségbeesetten próbálják lazítani a jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) feltételeit, feltehetően azért, mert a kedvezményes konstrukció, amelytől a gazdasági növekedés megerősödését várják, a tervezettnél sokkal kevésbé fogy. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég sikerjelentést tett közzé, amely szerint "eddig összesen mintegy 800 milliárd forint hitelt helyeztek ki", a számok mögé nézve az látszik, hogy az nhp első szakaszában a 750 milliárdos keretből elfogyott 701 milliárd, a tavaly októberben indult második szakasz 2000 milliárdjából viszont ezek szerint eddig csupán 100 milliárd forint körüli összeg, vagyis 5 százalék.

Valótlan Orbán-állítások

Sem a gazdasági mutatókról, sem az energetikáról nem igazolható állításokat tett kampányinterjúiban az újraválasztásáért harcoló kormányfő. A magyar gazdaság sajnos egyáltalán nem emelkedik ki az európai mezőnyből.

A Századvég optimista

Erre az évre 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tegnap megjelent "Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés" című kiadványa. (A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy nappal korábban jelentett, ők csupán 1,5 százalékot várnak.) 

Éhező bank nem ad hitelt

Egy jegybanki tanulmányból az derül ki, hogy a magyar pénzintézeti szektort a válság előtti túlhitelezés, a recesszió és a kormány intézkedései együtt hozták nehéz helyzetbe. Az MNB koncentrációt vár a bankok között.

Szigorúbb szabályok a vezetőkre

A korlátolt felelősségű társaságoknak újra hárommilliós törzstőke kell. Az emelésre legkésőbb 2016 március 15-ig van idejük a cégeknek.

A járműipari export élteti a gazdaságot

A magyar gazdaság szinte egyetlen jól teljesítő fontos ágazatává vált a járműgyártás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb részletes jelentése szerint januárban a járműgyártás kibocsátása kimagaslóan, 30,6 százalékkal nőtt 2013 első hónapjához képest.

Csalódtak a Fideszben

A megkérdezett szakemberek negatívan értékelnének egy fideszes győzelmet a választásokon, az ellenzék diadalát viszont enyhén pozitívan.

Kevésbé védett előfizetők

Úgy látszik, a technikai fejlődés és a piaci verseny szép lassan megoldja a kábeltévé-előfizetők korábbi problémáját, a kábelcégek önkényes csatornamódosítását. Digitális technikával ugyanis azonos frekvenciatartományban sokkal több csatornát lehet továbbítani, másrészt a kábelnek egyre több a versenytársa, a műholdas mellett a földi sugárzású digitális műsorszórás, a MinDig TV is elérhető, sokan pedig már olyan területeken laknak, ahol kábeltévéből is több cég szolgáltatása kapható.

Nyomoznak az adóhatóság ellen

Hivatali visszaélés, csalás illetve adócsalás bűntettében nyomoz a Nemzeti Nyomozóiroda - derült ki Polt Péter legfőbb ügyész parlamenti válaszából. Az eljárás Horváth András volt NAV-dolgozó feljelentése nyomán indult.

Kevés értelme látszik az újabb rezsivágásnak

A negyedik rezsicsökkentés beharangozott tételei közül egyesek nem is létező költségeket törölnének el, mások elhanyagolható nagyságúakat érintenek. Ami meg tényleg jelentős tétel, a távhő alapdíja, azzal nem lehet következmények nélkül babrálni.

Repedés keletkezett a takarékoknál

Egyelőre az érdekeltek is csak találgatják, hogy mi lehet a hatalom szándéka a kormánynak egyelőre ellenálló takarékszövetkezeti szövetséggel. Ellehetetlenítés, kettévágás vagy elfoglalás? Az utóbbira egyelőre kevés az esély, hiszen a "kormánypártiak" masszív kisebbségben vannak. Képviselőik lemondtak tisztségeikről.

Adóötleteket is bevetnek a kampányban

A Figyelő úgy értesült kormányközeli forrásokból, hogy a kormányerők még az áprilisi szavazás előtt meghirdetnek több - kedvező - adóváltozást. Abban nincs meglepő, hogy a politikusok kevesebb adót ígérnek különösen választások előtt. A kérdés csak az, hogy a bevételek csökkentését el tudja-e viselni a költségvetés vagy be lehet-e máshonnan szedni a szükséges pénzeket.