Némi átmeneti gyengülés után tegnap erősödött a forint azt követően, hogy délután 2-kor bejelentették, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monteráris Tanácsa (MT) 2,5 százalékra vitte le az alapkamatot. Ez 0,1 százalékpontos vágást jelent, a piac nyugodt reakciója arra utal, hogy nem történt meglepetés, a befektetők és az elemzők már beárazták az intézkedést. A jegybank közleménye az ilyenkor szokásosnál is kevesebb konkrétumot tartalmaz, így a szaksajtóban megszólalók bizonytalanok voltak abban a tekintettben, hogy a mostani csökkentés az utolsó-e, vagy fog-e még faragni a közeljövőben az MT. Az MNB kamatcsökkentési ciklusa 2012 vége óta tart, 7 százalékról folyamatos csökkentési sorozattal érték el a mostani értéket.
A jegybank az óvatosság fogalmát többször is használó közleményében azt írja: "az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Ebből arra lehetne következtetni, hogy nem lesz több kamatcsökkentés, ám a mondat valójában idézet a márciusi közleményből, és az már biztos, hogy az akkori mérséklés nem az utolsó volt.
A DMM-nek 65-ről 100 százalékra kell emelkednie, ám csak fokozatosan, 2017 elejéig, ráadásul a szigorítást a jegybank a mutató számításánál több könnyítéssel is enyhíti, így a Portfolió.hu-nak nyilatkozó szakemberek nem várnak megrázkódtatást. A bankok nyeresége azonban csökkenni fog az MNB-rendelet nyomán, összességében 6-7 milliárd forinttal.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szerint "nemcsak esztétikai, hanem konzekvens döntés" is született, rámutatnak, hogy a magyar alapkamat elérte a lengyelt. Csakhogy a magyar gazdaság nem olyan erős, mint a lengyel. Ha túl alacsonyra csökken a magyar alapkamat, az megijesztheti a befektetőket - érvel az Index.
Az Equilor elemzésében azt írja, a 34 milliárd eurós devizatartalék csökkentésének menetrendje is azt sugallja, hogy valahol most érhettünk el a kamatvágási ciklus végére. Mindenesetre kamatemelésre nem számítanak egyhamar: "A piaci szereplők az év második felében már nem várnak kamatemelést idehaza, ami ellentmond a korábbi prognózisoknak. Ettől függetlenül továbbra sem zárható ki az a forgatókönyv, hogy egy külföldi megborulás esetén a jegybank kamatemeléssel sietne a forint segítségére, egyelőre azonban nagyon távol vagyunk egy ilyen helyzettől."
Az MTI úgy foglalja össze a londoni elemzői véleményeket, hogy "valószínűleg véget ért az MNB enyhítési ciklusa". William Jackson, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint bár az infláció "szélsőségesen alacsony", ezt jelentős részben a háztartási közműdíjak hatósági csökkentései okozzák, és ha ezek hatása jövőre kifut, az infláció visszagyorsul az MNB 3 százalékos célszintjére.