A kifogásolt területek és maguk a változtatandó problémák maradtak, csak a megfogalmazás puhult fel több esetben. A magyar kormány védekezésén kívül ebben szerepet játszik, hogy az ajánlásokat eleve egy mandátumától búcsúzó bizottság tette, de az is, hogy Brüsszelnek sem érdeke mondjuk odáig élezni a konfliktust, hogy végül visszatartson támogatási pénzeket. Kiderült, nem mindig a keménykedés a jó módszer.
A hírportál szerint a pénzügyminiszterek által pénteken jóváhagyandó, majd július 8-án az ET által véglegesen elfogadandó országspecifikus ajánlásokban már nem jelenik meg közvetlenül az az igény, hogy Magyarország még idén a GDP közel 1 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre. Tavaly a magyar táborban különösen nagy riadalmat és frusztrációt keltett az ajánlásoknak az az egy mondata, ami lényegében megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Ez a kitétel aztán magyar tiltakozásra kikerült a végleges ajánlások szövegéből - írja a BruxInfó. A közmunkaprogram esetében Brüsszel a program mértékének csökkentése helyett már csak arra kéri a kormányt, hogy a résztvevők valóban kerüljenek vissza a munkaerőpiacra.
Ugyancsak sikerként könyvelheti el a kormány, hogy az oktatás kapcsán már nem szerepel a szövegben a szegregáció szó. A Bizottság korábban a munkanélküli járadék 3 hónapon túl történő meghosszabbítására kérte a kormányt. Most viszont beéri azzal, hogy a kormány „vegye fontolóra” a jogosultsági időszak növelését. Ahelyett, hogy a rezsicsökkentés (és az energiaár-szabályozás) visszafordítását javasolná, Brüsszel idei ajánlásaiban az árszabályozásnak a befektetések és a verseny ösztönzésére gyakorolt hatásai felülvizsgálatát szorgalmazza - olvasható a portál anyagában.
Végül a magyar üzleti környezet és a versenykorlátozó szektorális intézkedések bírálata is kevésbé nyilvánvaló az ajánlásokban, mint arra korábban számítani lehetett.