munkanélküli;Budapest Esély Nonprofit Kft.;Koltai Luca;

- Nem látják szívesen a munkanélkülieket

Betegségek, fizikai gyengeség, a képzettség- vagy a megfelelő ruházat hiánya, önértékelési problémák. Ezek jellemzik leginkább azokat az embereket, akik tartósan nem találnak állást. Az Út a piaci munka világába című kétéves projekttel a Budapest Esély Nonprofit Kft. azoknak próbált segíteni, akik hosszú ideig nem találtak munkát. Háromszáz dolgozót vizsgáltak, a projektbe 61 embert vontak be. A cél az volt, hogy a közmunkásokat, segélyen élőket a nyílt munkaerőpiacon helyezzék el. Végül 12-en támogatással kötöttek szerződést, 8-an önállóan elhelyezkedtek.

Mint kiderült, a munkanélküliség okai között szerepel, hogy nem éri meg messzebbre utazni az ajánlott fizetés miatt, vagy nincs megfelelő tömegközlekedés a környéken. Másoknál az volt a gond, hogy túl sokan keresnek munkát, miközben alig van álláslehetőség.

A munkanélküliek támogatása nem volt könnyű feladat. Koltai Luca, a szervezet munkatársának összeállítéséből kiderült, a segélyen, közmunkán élők helyzetét - saját problémáikon túl - nehezíti, hogy a munkáltatók nem akarnak új embert felvenni, a dolgozók pedig inkább az alacsonyabb szintű biztonságot, mint a határozott időre szóló, sok erőfeszítést igénylő, de jobb munka- és fizetési feltételeket választanák. Koltai Luca kitért a munkanélküliek helyzetére is.

A közmunkába állandóan visszatérők iskolai végzettsége nagyon alacsony, 58 százaléknak nincs szakmája, a közfoglalkoztatás jelentette nekik a legbiztosabb munkahelyet, 20 százalékuknak soha nem volt bejelentett munkahelye. A pályakezdő korban lévők iskolai végzettsége a legalacsonyabb, 71 százalékuknak legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van, további 15 százalékuk szakmunkás vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik, és a fiatalok 80 százalékának nincs szakmája.

Az idősebbek, vagyis a 36 éven felüliek - főleg férfiak - többsége csak az általános iskolát végezte el, míg másoknak szakmájuk is van. Többségüknek volt tartós bejelentett munkája. Azért, hogy a családjuknak pénzt szerezzenek, alkalmi munkát vállalnak, a nem bejelentett foglalkoztatástól sem riadnak vissza, és akár a lakóhelytől távol is dolgoznak. Ők a legbizakodóbbak, vannak terveik, akár másfajta munkavállalás, akár vállalkozás vagy külföldi munkavállalás - derül ki a felmérésből.

Mint kiderült, a munkanélküliség okai között szerepel, hogy nem éri meg messzebbre utazni az ajánlott fizetés miatt, vagy nincs megfelelő tömegközlekedés a környéken. Másoknál az volt a gond, hogy túl sokan keresnek munkát, miközben alig van álláslehetőség. A munkanélküliek támogatása nem volt könnyű feladat. Koltai Luca, a szervezet munkatársának összeállításáből kiderült, a segélyen, közmunkán élők helyzetét - saját problémáikon túl - nehezíti, hogy a munkáltatók nem akarnak új embert felvenni, a dolgozók pedig inkább az alacsonyabb szintű biztonságot, mint a határozott időre szóló, sok erőfeszítést igénylő, de jobb munka- és fizetési feltételeket választanák.

Koltai Luca kitért a munkanélküliek helyzetére is. A közmunkába állandóan visszatérők iskolai végzettsége nagyon alacsony, 58 százaléknak nincs szakmája, a közfoglalkoztatás jelentette nekik a legbiztosabb munkahelyet, 20 százalékuknak soha nem volt bejelentett munkahelye. A pályakezdő korban lévők iskolai végzettsége a legalacsonyabb, 71 százalékuknak legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van, további 15 százalékuk szakmunkás vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik, és a fiatalok 80 százalékának nincs szakmája.

Az idősebbek, vagyis a 36 éven felüliek - főleg férfiak - többsége csak az általános iskolát végezte el, míg másoknak szakmájuk is van. Többségüknek volt tartós bejelentett munkája. Azért, hogy a családjuknak pénzt szerezzenek, alkalmi munkát vállalnak, a nem bejelentett foglalkoztatástól sem riadnak vissza, és akár a lakóhelytől távol is dolgoznak. Ők a legbizakodóbbak, vannak terveik, akár másfajta munkavállalás, akár vállalkozás vagy külföldi munkavállalás - derül ki a felmérésből.

Úgy tűnik, állításával szemben mégsem egyeztetett a felsőoktatás ágazati vezetőivel Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a kormány által tegnap benyújtott felsőoktatási törvénymódosításokról. Legalábbis ezt állítja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), amely a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségéhez (HÖOK) és a Magyar Rektori Konferenciához (MRK) hasonlóan tavaly tárgyalt a most leköszönt Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral a Felsőoktatási Kerekasztal keretében.