Bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem adott hitelt a NAV-botrányt tavaly kirobbantó Horváth Andrásnak, aki az ezermilliárdos adó- és járulékcsalásokra, ezen belül legfőképp az áfavisszaélésekre hívta föl a figyelmet, erre az évre azért bejelentette, hogy az általános forgalmi adó lesz ellenőrzései fókuszában.
Végre információt kapott a nyilvánosság a Horváth feljelentése nyomán indult eljárásról is. Az ügyben a nyomozás folyamatosan és időszerűen halad - ezzel zárul Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli válasza Schiffer Andrásnak és Vágó Gábornak. A két LMP-s képviselő a NAV-botrányról kérdezett "Milyen konkrét lépések történtek az áfacsalások ügyében?" címmel. Amikor Horváth András a botrányt kirobbantó adó-ellenőrzési szakember a nyilvánosság elé állt, a NAV egy egyetlen hétvége alatt lefolytatott vizsgálatra hivatkozva igyekezett cáfolni Horváth állításait, azt sugallva, hogy a NAV-nál minden tökéletesen működik - emlékeztettek a honatyák. Ugyanakkor a NAV feljelentése nyomán Horváth ellen kezdtek nyomozni, házkutatást tartottak nála.
Polt Péter válasza szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztály kiemelt ügyek osztálya hivatali visszaélés, csalás illetve adócsalás bűntettében nyomoz. Meghallgatták Horváth Andrást és okirati bizonyítékokat szereztek be - írta a legfőbb ügyész. (Az utóbbi kitétel remélhetően nem kizárólag az ügy kirobbantójánál lefoglalt dokumentumokat jelenti.)
A nyomozóhatóság jelenleg azt vizsgálja, hogy a NAV-ban hogyan végezték az adóellenőrzéseket és a belső vizsgálatokat, illetve azt, hogy valóban az eredményes ellenőrzések meghiúsítása volt-e a célja a kiemelt adózókkal foglalkozó részleg megszüntetésének - derül ki Polt szövegéből.
Közben szinte szó szerint azt a megfogalmazást használta a NAV bűnügyi szóvivője egy kétmilliárd forintos áfacsalás felgöngyölítéséről beszámolva, amit Horváth András. „A gyanúsítottak, a többi között étolaj és cukor kereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságokat működtettek, amelyek a papíron Szlovákiából beszerzett árukat egy cégláncolat közbeiktatásával, főként multinacionális üzletláncoknak és nagyüzemi felhasználóknak értékesítették” – mondta az MTI-nek Sárközi Alexandra.
A bűnszervezetre egyszerre több mint ötven helyszínen, 200 pénzügyi nyomozó, adórevizor és pénzügyőr csapott le.
A bűnszervezet nyolc tagját előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság, a cégláncolatban stróman ügyvezetőként közreműködő 5 hajléktalan férfit pedig közokirat-hamisítás miatt hallgatták ki - közölte a szóvivő.
Ebből a hírből is az derül ki, hogy csak a strómanokat fülelték le - mondta lapunknak Horváth András. Pedig a NAV tudja, hogy az áfacsalással beszerzett termékek kereskedelmi láncok polcain kötnek ki, de arról nem szól a hír, hogy ezek ellen is felléptek volna. A megrendelőket tehát megint futni hagyják - folytatta.
Az áfacsalások olyan volumenben zajlanak, hogy az már a külkereskedelmi statisztikán is látszik. A magyar élelmiszer-gazdaság legnagyobb felvevője Szlovákia - hívta föl a figyelmet Raskó György agrárvállalkozó közgazdász Facebook-bejegyzésében.
Ugyanakkor Szlovákia a harmadik legnagyobb élelmiszerszállítónk, ráadásul a forgalomban nagyrészt azonos termékféleségek - gabona, cukor, kávé, tea - vesznek részt. Valóban nehéz megmagyarázni, hogy hatalmas mennyiségben szállítanak például kristálycukrot mindkét irányba, ha nem tételezünk föl adócsalást - kommentálta a statisztikát Horváth András.
Sőt, sokszor ugyanaz a cég exportálja és importálja ugyanazt a terméket. Gyakran az áru csak papíron megy át a határon, ezzel lehetővé téve, hogy az áfát elcsalják. Az adószakember szerint egyébként ugyanez a helyzet más termékekkel, például az étolajjal és más relációkkal is, a román-magyar kereskedelemben is megfigyelhető ez a jelenség.
Hogy ne szálljon ránk a NAV
Az áfa rendszere bonyolult, ez ad módot a csalásokra, ugyanakkor a becsületes adózóknak sem egyszerű úgy eljárniuk, hogy a NAV elfogadja, hogy jogosan igénylik vissza az áfát. Mivel az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egymástól is függnek, a partner mulasztása vagy csalárdsága okán a becsületes fél is az adóhatóság célkeresztjébe kerülhet, különösen, ha jóhiszeműségét nem tudja alátámasztani - figyelmeztet Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Ha a formailag korrekt számla alapján a vevő érvényesíti adólevonási jogát, a rosszhiszeműség, a csalás bizonyítása az adóhatóság feladata. A jóhiszemű adóalanyoknak a legnagyobb problémát a határokon átnyúló értékesítés jelenti, az adóhatóság nem mindig fogadja el a kiszállításaik igazolására bemutatott dokumentumokat. A nemzetközi közúti árufuvarozási okmány (CMR) nem mindig elég az adóellenőröknek. Szükség lehet átvételi nyilatkozatra, a vevő által befogadott szállítólevélre, teljesítési igazolásra, menetlevélre, GPS-adatokra, raktárbevételi elismervényre, hiteles közjegyzői, ügyvédi igazolásra, postai, vasúti szállítási igazolásra.
A vásárlók szerencsére sokkal könnyebb helyzetben vannak, ha igazolni akarják, hogy jogszerűen éltek adólevonási jogukkal, mivel ez esetben a bizonyítás a hatóságot terheli. Főszabály szerint az adólevonási jog annyiban illeti meg az adóalanyokat, amennyiben a beszerzett terméket, szolgáltatást saját adóköteles tevékenységük érdekében használják fel, és rendelkeznek nevükre kiállított, formailag helyes számlával.
