Továbbra sincs könnyű dolga annak, aki a magyar munkaügyi adatokban próbál kiigazodni. Egymás után jönnek a pozitívabbnál pozitívabb hivatalos statisztikák, más adatok viszont azt mutatják, nincs érdemi javulás ezen a téren.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) például márciusban 431 500 álláskeresőt tartott nyilván, vagyis 2,7 százalékkal kevesebbet, mint egy hónappal, és 30,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szervezet legfrissebb jelentése szerint a nemzetközi elvek alapján a tavaly december és idén február közötti időszakra számolva 8,6 százalék a munkanélküliségi ráta, ez az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékpontos csökkenés.
A Kopint-Tárki legújabb konjunktúrajelentése azt írja, "2013 végén és 2014 elején a munkaerő-felmérés és az intézményi statisztika szerinti is drasztikusan meglódultak a foglalkoztatottsági mutatók: a munkaerő-felmérés szerint az utolsó negyedévben 2,7 százalékkal, november-februárban már 6,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.
Ugyanakkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb előrejelzése márciusában a regisztrált álláskeresők számának mintegy 4 ezer fős növekedésére számít. A szezonális hatás alapján februárról márciusra mintegy 40-45 fős csökkenés következne, azonban idén a téli szezonban elmaradt az általában novembertől-januárig tartó, hasonló nagyságú növekedés, de a téli szezon végén megszokott visszaesés is.
Negatív tendenciákat mások is látnak, az NFSZ megjegyzi például, hogy az álláskeresők több mint fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott márciusban.
Azt mindenki tudja, hogy a felpörgő számok részben a közfoglalkoztatásnak köszönhetőek: a "dinamika egyértelműen a téli közmunkaprogram hatása, és az év további részében mérséklődni fog - írja a Kopint-Tárki.
Orbán Viktor szerint a most zárult parlamenti ciklusban negyedmillióval nőtt a foglalkoztatás. Ez a szám is elmaradna a tíz évre ígért egymillió új munkahely időarányos részétől, de azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elismerte egy parlamenti írásos válaszában, hogy a valódi, adófizető magyar munkahelyek száma ennél jóval kevésbé nőtt. A statisztika ugyanis beszámítja a foglalkoztatottak közé azt is, aki egy évnél rövidebb időre külföldön dolgozik.
A közfoglalkoztatás pedig nem hoz (adó formájában), hanem visz a költségvetésből, a számokat feljavító téli akció ráadásul sokszor oktatást, nem munkát jelent. Azonban valódi, de tartós foglalkoztatottságot nem feltétlenül eredményező munkahelyek is létrejöttek a közelmúltban - magyarázta a Népszava kérdésére Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője.
Választási évben mindig felpörögnek a lakosság szeme előtt lévő állami beruházások, például az útjavítások, -építések, idén pedig háromszor is szavazunk. A 2007-2013-as EU-s pénzügyi ciklus vége miatt a támogatásokat is sürgősen el kell költeni, ez megugrasztotta a vasút- és autópályaépítéseket. Ezeknek a beruházásoknak ráadásul kedvezett az enyhe tél is, ez az egyik oka, hogy most elmaradt a foglalkoztatás egyébként törvényszerű szezonális visszaesése.
"Intézetünk külön méri a versenyszféra munkahelyeit is, itt az a tendencia rajzolódik ki, hogy a válság kezdetén 2008-ról 2009-re vagy 8 százalékkal esett a foglalkoztatottság, és a kisebb kilengésektől eltekintve azóta is ezen a szinten van" - mondta Adler Judit.
