;

választás;Fidesz;távhő;rezsicsökkentés;rezsivágás;

- Kevés értelme látszik az újabb rezsivágásnak

A negyedik rezsicsökkentés beharangozott tételei közül egyesek nem is létező költségeket törölnének el, mások elhanyagolható nagyságúakat érintenek. Ami meg tényleg jelentős tétel, a távhő alapdíja, azzal nem lehet következmények nélkül babrálni.

A Fidesz a választási kampányban nem akar lemondani csodafegyveréről: a harmadik rezsicsökkentési hullám még nem lépett életbe, Rogán Antal frakcióvezető már a negyedikről beszélt. A szokott forgatókönyv szerint nincsenek még pontos mértékek, részletek, Rogán most az úgynevezett állandó költségeket támadta meg.

A távhőnél valóban jelentős tétel az úgynevezett alapdíj, egy-egy fogyasztó a díjnak mintegy 40 százalékát így fizeti ma. Csakhogy nem véletlenül alakították így a tarifákat. Egy társasház sarkában elhelyezkedő lakás kifűtéséhez sokkal több hő kell, mint ha egy hasonló, de alul, fölül, oldalt szomszédoktól védett lakást akarunk ugyanolyan hőmérsékletre felmelegíteni. A legtöbben alighanem igazságtalan tartanák, ha a saroklakás tulajdonosa sokkal többet fizetne ugyanazért a komfortérzetért. Az alapdíj részben ezt egyenlíti ki, másrészt arra is jó, hogy a téli hónapok számlája ne legyen annyira magas, cserében természetesen azért, hogy nyáron is kell valamennyit fizetni. Az alapdíj eltörlése és beszámítása az elfogyasztott hővel illetve a fűtésre felhasznált meleg vízzel arányos díjba tehát sokkal aránytalanabbá tenné a rendszert.

Az is igaz, a kormánypártok eddigi rezsiháborús logikájába az is belefér, hogy az alapdíjat egyszerűen eltörlik, de a köbméterárat nem emelik. Ebben az esetben viszont akkora bevételkieséssel kellene szembenézniük a távhőcégeknek, hogy gazdálkodásuk összeomlana. Márpedig túlnyomórészt önkormányzati cégekről van szó.

A villany- vagy vízszámlán is találhatunk alapdíjat, de itt annak sokkal kisebb a jelentősége. Az érdekelt cégek lapunknak - név nélkül - állást foglaló képviselői szerint a havonta néhány száz forintos tételek elvesztése nem vágja őket földhöz, pontosabban nem ez vágja őket földhöz, hanem a korábbi rezsicsökkentési fordulók. Másrészt a fogyasztók megtakarítása is jelentéktelen lenne e téren.

Rogán a mérőórák díjának eltörléséről is beszélt, ilyen azonban ma sincs az elektromos vagy a gázszolgáltatásnál, a műszerek a szolgáltató tulajdonában vannak, így nem is fizetnek értük a fogyasztók. Legfeljebb a vízmérő mellékórákra gondolhatott a frakcióvezető (társasházak költségmegosztásánál vagy a locsolás leválasztására használják), ezek ára azonban nagyságrenddel kisebb a Rogán emlegette "akár 115 ezer" forintnál.

Az érintett cégek nem értik azt sem, mire gondolt a politikus, amikor bekötési díjakról beszélt. Ilyet a fogyasztók zöme nem fizet, ha egy frissen belterületté nyilvánított telken készül új épület, akkor lehet ilyen egyszeri költség, de azt meg általában az ingatlanfejlesztő, beruházó állja.

Ismét növekedésnek indulhat az államadósság és a költségvetési hiány - állapítja meg az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott országjelentése. Brüsszel ugyanakkor elismerte: 2013-ban kilábalt a magyar gazdaság a recesszióból, idén és jövőre 2,1 százalékos növekedést vár a bizottság. A Bizottság az őszi előrejelzéséhez képest 0,3 százalékkal emelte Magyarország növekedési kilátásait 2014-re. A Bizottság szerint elsősorban a belső kereslet lesz az elkövetkező évek növekedésének hajtóereje. A magánszektor beruházásait a növekedési hitelprogram kiterjesztése élénkíti Brüsszel szerint. Mindezek mellett az Európai Bizottság szerint az uniós források növekvő felhasználása is jelentősen hozzájárul a nemzetgazdasági beruházások bővüléséhez.