A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményekben foglalkozott az Index által felvetett kérdéssel, amelyről lapunk is írt. A hírportál arról tudósított, hogy a jegybank több mint százmilliárd forintból indított különféle programokat, amelyek alaptevékenységén kívüli célokat szolgál. Az derült ki, hogy az ingatlanvásárlási, társadalmi felelősségvállalási (CSR), műkincs-(vissza)vásárlási és "közgondolkozási" programokban lényegében teljesen önkényesen, bármilyen ellenőrzés vagy akár a szabályok nyilvános lefektetése nélkül ítéli oda az összegeket a Matolcsy György elnök vezette menedzsment.
Az egyik közleményből megtudható, hogy a jegybank büntetőfeljelentést tesz Pápa Levente, az Együtt-PM politikusa ellen, aki hűtlen kezelés miatt tett feljelentést a cikkre hivatkozva. A jegybank lépésének alapja, hogy Pápa valótlan állításokat fogalmaz meg, amelyek alkalmasak arra, hogy megingassák a jegybank törvényes működésébe vetett közbizalmat - írják. A politikus erre úgy reagált, hogy a jegybank törvényes működésébe vetett közbizalmat éppen az rombolja, hogy a jegybanki vezetés - saját felügyelőbizottságának aggályait lesöpörve - a feladatkörébe nem tartozó célokra szórja az adófizetők pénzét.
A jegybank másik közleménye szerint: "A Magyar Nemzeti Bank törvényes működését mind az Állami Számvevőszék, mind az MNB felügyelőbizottsága (fb) és belső ellenőrzési szervezete rendszeresen ellenőrzi." Csakhogy az eredeti cikk éppen azt állítja, hogy a számvevőszék csak utólag tudja majd ellenőrizni a költéseket.
Az fb-ben viszont napirendre került ez a téma: Róna Péter, a testület LMP-delegálta tagja a Népszavának elmondta, hogy négy kérdésben vetette föl az aggályait. Az első a pénzosztás törvényes alapját firtatta, hiszen a jegybanktörvény nem jelöl meg az MNB számára olyan feladatot, amibe az ilyen mértékű, a monetáris politikával, a pénzügyi felügyelettel kapcsolatban nem lévő finanszírozás beleférne - véli Róna ugyanúgy, ahogy a lapunknak korábban nyilatkozó Katona Tamás fb-tag.
A második kérdés a pénzosztás elveire, kereteire vonatkozott, mert arról semmit sem tud az fb. A harmadik pedig arra, hogyan hangolják össze a jegybank és más állami szervek tevékenységét. Nem volna szerencsés például, ha egy műkincsre egy állami múzeum és az MNB egyszerre licitálna - hozott példát Róna, aki végül arra volt kíváncsi, hogyan jelennek meg ezek a kiadások a jegybank könyvelésében.
Nem kaptunk megnyugtató választ - mondta Róna. Csak az első és a negyedik kérdésre jött szóbeli válasz az apparátustól, de az első jogilag helytelen volt, mondván "mindent szabad, ami nem tilos". De éppen arról van szó, hogy a jegybanktörvény előírja, mi az MNB feladata, tehát más tevékenység tilos. A könyvelésre vonatkozó felvetésre lehetőségek hangzottak el, pedig nem erre voltam kíváncsi, hanem hogy ténylegesen hová írják az összegeket - közölte.
A nemzeti bank három év alatt több mint 130 milliárd forintot akar elkölteni tisztázatlan elvek mellett és külső kontroll nélkül, ugyanis ez a pénz vagy egyáltalán nem jelenik meg az ország költségvetésében (ha az MNB nyeresége lesz kisebb), vagy csak késve és eldugva, más címen (ha a jegybank veszteséges, és azt a költségvetésből ki kell fizetni) - magyarázta Róna Péter.
Az MNB-közlemény furcsa módon Róna Pétert személyesen is megtámadja, azt állítva, hogy "néhány hónappal ezelőtt javaslatot tett arra, hogy az érdekeltségébe tartozó ingatlanban béreljen az MNB nagyobb területet. Az MNB vezetése ezt az ajánlatot megfontolás nélkül visszautasította ... Ezért Róna Péter bizonyára az általa remélt üzleti nyereség elmaradása miatti csalódottsága miatt kifogásolja és tünteti fel hamis színben az MNB ingatlanvásárlásait."
Az érintett közölte, nem kíván erre a szintre leerszekedni, nem foglalkozik ezzel az állítással, de azt elmondta, nincs olyan érdekeltsége, amely irodákat adna bérbe. A Népszava úgy tudja, egy alkalommal, amikor egy főtisztviselő arra panaszkodott, hogy a felügyelettől átvett munkatársakat nem tudják elhelyezni, Róna viccből megemlítette, hogy van egy kiadó lakása.