Magyarország egyre inkább függ az energiaimporttól. Herczeg Sándor úgy véli, Magyarország legfontosabb problémája, hogy a nemzetközi villamosenergia-forgalom alapján az import szerepe Magyarországon jelentősen növekedett. A MAVIR Zrt. piacműködtetési igazgatója a Portfólió.hu energiakonferenciáján, az Energy Investment Forumon beszélt. Herczeg szerint - bár a nettó villamosenergia-felhasználás alakulását nehéz előre jelezni -, szükséges a kapacitásbővítés és az elavult, versenyképtelen erőművek leváltása, valamint a megfelelő szabályozói környezet megteremtése.
Herczeg szerint a megújuló energiák tekintetében a magyarországi folyamatok ellentmondanak az európai trendeknek, a fejlődés itthon megállt, egyelőre csak várjuk a következő támogatási, szabályozási rendszereket, a beruházók pedig más országokba mennek. A szerteágazó támogatások nehezen illeszkednek be a versenypiaci környezetbe. Nehéz az eltérő nemzeti politikákat és az egységes európai célkitűzéseket összehangolni, de biztosan harmonizálásra van szükség. Ráadásul minden magyar fejlesztés függ attól, hogy Európában máshol milyen fejlesztések vannak, így régiós szinten kell gondolkozni, és biztosítani a szabályozhatóságot.
A panelbeszélgetésben Briglovics Gábor, az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport vezérigazgatója kiemelte, hogy az import idén bizonyos napokon már az 50 százalék feletti értéket is elérte. Szerinte Magyarországnak nincsenek versenyelőnyei a villamosenergia-termelésben a primer energiahordozók hiánya és a nem megfelelő finanszírozási környezet miatt. Elsősorban lignitre, nukleáris és gázalapú termelésre építünk, ez ellentétes az Európában lezajló szén-reneszánsszal - véli a szakember. Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója szerint a piacgazdaságban egyáltalán nem jelentene problémát, hogy egy kis nyitott gazdaságnak importálnia kell. Azonban az energiaipar nem egy gyorsan mozgó iparág, így az ország kiszolgáltatottá válik bizonyos piaci változásokra, az EU integrációja pedig nem tart ott, hogy ezt kivédje.
A befektetési fókuszú energiakonferencia második, szerdai napja a paksi atomerőmű-bővítés körül zajlott. Baittrok Borbála, a Gemius Hungary Kft. tanácsadói üzletágvezetője a Portfólióval közösen készített kérdőív eredményeit ismertette. Azt szerették volna felmérni, hogy az egyes cégek miért szeretnének, vagy miért nem szeretnének részt venni a Paks II projektben. A legtöbben azzal indokolták passzivitásukat, hogy nincsenek birtokukban a szükséges tanúsítványok, de nem elhanyagolható az sem, hogy ötödük fél a korrupciótól.
A kérdőív vizsgálta a beruházással kapcsolatos félelmeket is, a legtöbben (42 százalék) a pályázatok nem szakmai alapon történő elbírálásától tartanak, a válaszadók negyede pedig a projekt időközbeni leállítástól, felfüggesztéstől tart (főleg a nemzetközi vállalatok).
A "kincstári" oldalon persze töretlen az optimizmus. Fábos Rudolf, az MVM Paks II. Zrt. strukturált finanszírozási osztályvezetője optimista: már 158 cég került fel a potenciális beszállítói listára, főképp kis- és közepes cégek. A kormány célja elvileg a kétötödös magyar hányad.
A paksi atomerőmű szakemberei pedig épp most tájékozódtak az erőműveket tervező és építő orosz nagyvállalatnál, a szentpétervári Atomenyergoprojekt cégnél - jelentette az MTI. Az AESZ-2006/E atomerőművi blokk műszaki jellegzetességei iránt érdeklődtek. Aziránt is, hogy a szentpétervári tervezők hozzá tudják-e igazítani az orosz erőművi blokkot a paksi építési feltételekhez, az európai uniós követelményekhez.