Emlékforgácsok – Csernobil és Essen

Immár csaknem négy évtizede történt… Egy nyugat-szovjet város melletti, meglehetősen régimódi atomerőműben négy reaktor működött. Három közülük áramot termelt, a negyedikben elsősorban az atom- és hidrogénbombák üzemanyagát, plutóniumot állították elő. Az itt dolgozó, egyébként jól képzett és gondolkodó munkatársaknak értelmes ötletük támadt. 

A negyedik parancsolat

Szükségesek-e tehát a robotok működését szabályozó törvények, szerződések, korlátozások? Ez álkérdés, merthogy a válasz csakis igen lehet. Különösen, ha immár tevékenységeik a szellemi területeken is egyre meghatározóbbakká válnak. 

És az óceánjárókat mi hajtja majd?

Friss megállapítás, hogy Földünk légkörének immár mintegy 1,5 Celsius fokkal magasabb az átlaghőmérséklete, mint az ipari forradalom kezdetekor, azaz körülbelül kétszáz évvel ezelőtt volt. Reális-e a klímaveszély? Minden bizonnyal, sőt, nagy valószínűséggel igen a válasz.

Szentgyörgyi Zsuzsa: Emlékforgácsaim – És erre ment el húsz évem…

Szentgyörgyi Zsuzsa: Emlékforgácsaim – Apáim

Szerencsés, akinek csak egy apja van vagy volt. Nekem, sajnos, hármat is adott a sors.

Az „és” után is következik valami

Lemondott a szép bajszú miniszter. Négy évre szánt feladatait két év alatt teljesítette. 

Rombolások évada

Nézem a nemrég kapott diplomát. Szép a kivitele, emelkedett a kétnyelvű szövege. Az értéke pedig? Nos, az értéke legfeljebb annyi: meg kellett érnem sok-sok évet, hogy megkaphassam. Igen, az értéke legfeljebb annyi, hogy az utódok megállapíthassák, lám, 65 éve osztott diplomát nekem a Budapesti Műegyetem.

Új szereplő a láthatáron: a vas

A vas, a réz, a szén már az emberiség korai időszakaiban is fontos, jól használható anyagoknak számítottak. Jelentőségük viszont ugrásszerűen nőtt meg a XVIII. századi első ipari forradalomban (elsőnek nevezhetjük, hiszen továbbiak követték). A szerepük tovább nőtt a második ipari forradalomban a villamosság megjelenésével, no meg a kőolaj-földgáz uralmával is. Most viszont, a főleg a biológia és az informatika terjedésével/uralmával jellemezhető harmadikban a szerepek jelentősen módosultak.

A karaván halad – Gondolatok az akkumulátortechnológiáról

Igen, megcsinálta!

Kihívások és lehetőségek – Gondolatok az e-autózásról

Nagyon nagy hiányossága a mostani magyarországi akkumulátoros iparfejlesztésnek, hogy nincs semmilyen információ arról, vajon a szinte tömeges távol-keleti beruházók hoznak-e magukkal innovációs részlegeket is. A rendkívül gyér kormányzati kommunikációban ez eddig még kérdésként sem jelent meg.

Beszélgetések egy jóbaráttal

Életem legkiválóbb iskolájában nem csak az előírt tantárgyakat kaptuk meg magas szinten, hanem számos fontos útravalót, felkészítést a mindennapi életre. 

Magyar sors – magyar tragédia

Emlékforgácsaim – Találkozásaim az informatikával

A nagy tömegben megjelenő e-autók működéséhez új akkumulátorok serege kell, de mi árad ki Pandóra szelencéjéből?

Eltávozott a törvényalkotó, Gordon Moore (1929–2023)

Szomorúan említettem egyik kedves barátomnak: elment hát a Moore-törvény megalkotója. Hogy ki? – nézett rám meglehetősen értetlenül. Egy művelt, doktori címet viselő, több nyelven beszélő értelmiségi! 

Az ördög a részletekben rejlik az akkumulátorgyártás esetében is

Magyarország kormánya is nagy lendülettel szállt be az akkumulátoriparba, illetve annak egy szegmensébe: a gyártási folyamatokba.

A rózsa és a neve

A cím nem Umberto Eco regényére és a hasonnevű filmre, hanem a világirodalom korábbi örökbecsű klasszikusára utal. Nos, fontos-e a név? Egyáltalán nem! Legalábbis egy szerelmes veronai 14 éves lányka szerint mit sem ér, hiszen meggyőződéssel kiáltja: „Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk, Bárhogy nevezzük, éppoly illatos”.

Teljes a titkolózás, még inkább a félrevezetés – Rekviem a Dunai Vasműért

A celebritásokról szóló teljesen érdektelen közlemények között gyakorlatilag elsikkadt az igencsak megrendítő hír: december elején kiderült, le kell állítani a Dunai Vasművet, ha nem kap sürgősen szenet a kokszolómű.

Emlékforgácsaim – Oh, azok a derék hollandusok!

Akkor most mi lesz? – Lényeges kérdés, hogyan alakul hazánkban a villamosenergetika jövője

Nem emlékszem, ki mondta, de nagyon igaza volt: csak hosszú távra érdemes jósolni, mert hosszú távon már mindnyájan halottak leszünk, mi is, a bírálóink is. 

Emlékforgácsaim – Dicsőség és bukás Dagesztánban

A szovjet időkben autonóm terület volt, jelenleg pedig, hivatalos szóhasználattal, az Oroszországi Föderáció köztársasági alanya ez a rendkívül izgalmas hely. 

Emlékforgácsaim – Úti emlékek a Szovjetunióból

Az író és a kurtizán

Gyökerek

Félszemű Vászja mutatja az utat

Egy migráns fantasztikus élete

Wisinger István legújabb műve az Amerikában is rendkívül sikeresnek számító pályát befutó, sajtómágnássá és ismert közéleti tényezővé váló egykori makói, majd pesti kamasznak, Pulitzer Józsefnek az életéről, munkájáról szól.

Mit tegyünk és mit ne?

Fehérek közt egy európai

Tényleg zéró?