Papp Sándor Zsigmond: A féltékenység szabályai

Sokszor voltam féltékeny kezdő szerelmes koromban. Akkor még úgy hittem, hogy a szerelem egyben birtoklás, még ha elvileg a legnemesebb fajtájából is származik. Különben mi értelme lenne annak, hogy: te az enyém, én a tiéd? 

A kudarc élén

Papp Sándor Zsigmond: A nevetés ára

A gimiben csak egyszer volt osztálykirándulás. Kilencedik elején szervezte meg az osztályfőnök, ma úgy mondanánk, csapatépítő tréning gyanánt. Szokjon össze a felvételi után összeálló csapat, és kedveljék meg őt is. 

Örömök és félelmek

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Szabadság csirkeszárnyakon

London utcáit járom a napokban. Nem a valóságban, hanem csak papíron. De így is milyen izgalmas az utazás! 

A hűbérúr árulása

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Színes golyókról álmodom

Egyre rosszabb drukker vagyok. Az igazi szurkoló ugyanis épp arról ismerszik meg, hogy akkor is kitart a csapata/idolja mellett, ha épp vesztésre áll, sőt, akkor biztatja a leginkább. Én viszont kikapcsolom a tévét, és szitkozódva kimegyek a konyhába.

Mint a filmeken

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Üveg és lovagi vár

Hétköznapi félelmek

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Szebb jövő tyúkokkal

Egy katona bánata

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Engedély a magányra

Speciális szabadságon vagyok. Így hívom magamban azt a rövidebb-hosszabb időszakot, amikor a családom valamilyen ok miatt magamra hagy. 

Ugrás a sötétbe

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Apának születni kell?

Nem tudom, milyen apa lettem volna egy vér szerinti gyerekkel. De már eleve a vérség… Annyi mítosz szövődött köré, annyi háború tört ki örökösödés és hataloméhség ürügyén a történelemben; egész dinasztiák, királyságok és császárságok sorsát döntötte el vagy határozta meg évekig.

Poénkúra

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Baglyok, kutyák, bogarak

Egyéves lett a Fenevad. Talán nem szép, hogy kiadom a szűk családi körben használt becenevét, amit épp azért kapott, mert tökéletes ellentéte a vérengző vadállatoknak. 

Nemzeti giccs

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Stresszes napsütés

Provokációk egy hangra

Papp Sándor Zsigmond: Rend a lelke

A gyerekszoba, nem mondok újat, fogalom. Soha, vagy csak nagyon ritkán van a rend állapotában, amit általában kényszerintézkedések előznek meg, mert ösztönösen törekszik a káosz, tudományosabban fogalmazva, az entrópia felé. Igazából ez a lételeme. 

Djokovic poloskái

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Selypítve dadog

Feljelentés

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Az élet kulcsszaga

Mindig is imádtam az időutazásos filmekben a beazonosító jelenetet. Ezt én neveztem el így belső használatra, és általában arról szól, hogy az időben hátra (vagy előre) utazó főhős meggyőzi a szeretteit (többnyire a házastársát), hogy ő igenis nagyon jól ismeri az illetőt, fontos szereplő az életében. 

Össznemzeti fröcsögés

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Bentlakók

Szeretem nézni őket az erkélyről. A megfontolt lépéseket, a takarékos gesztusokat. Ahogy üdvözlik egymást, mosolyognak. Úgyis mondhatnám: olyan utazó vagyok, aki annak idején a tájat, most viszont inkább az embereket figyeli. Fontos ez, mert lassan tudatosult bennem, hogy én is mögöttük baktatok.

Halott szavak

Beugró

Papp Sándor Zsigmond: Elhívhatlak egy...?

Először azt hittem, hogy nem értem jól. Meg is kértem, hogy ismételje meg. Aztán kiderült, mégis jól értem: szeretné randira hívni a barátnőjét egy étterembe. A gyerek. A tíz és fél éves. 

Iránytű húsz évre

Beugró